5 táplálkozási tévhit, amiket ideje eloszlatni: Te is úgy gondolod, hogy a vacsora hizlal? - Life 1. **A vacsora mindig hizlal**: Sokan azt hiszik, hogy a késői étkezés mindig súlygyarapodáshoz vezet. Valójában a napi kalóriabevitel és az étkezések minős
Képzelj el egy világot, ahol a hizlaló krumpli, a zsírégető ananász és a titokzatos esti vacsorák mind-mind különféle mítoszok köré épülnek. A táplálkozás terén számos tévhit terjedt el, amelyek könnyen zűrzavart okozhatnak a mindennapi életünkben. Itt az ideje, hogy tisztázzuk a dolgokat, és felfedjük az igazságot ezekkel a félreértésekkel kapcsolatban. Érdemes kicsit mélyebbre ásni, hogy megértsük, mi is rejlik valójában az ételeink mögött, és hogyan befolyásolják azok egészségünket.
Majdnem minden második nap újabb, az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó rémhír üti fel a fejét, és gyakran teljesen félrevezet minket. Összegyűjtöttünk néhány táplálkozási tévhitet, hogy segítsünk tisztázni a leggyakoribb félreértéseket. Valóban el kellene kerülnünk a krumplit, ha szeretnénk fitt maradni? Mi a helyzet az ananásszal, amit sokan a zsírégetés varázslatos eszközeként emlegetnek? És ha magas a koleszterinszintünk, tényleg jobb, ha lemondunk a tojásról?
A fogyókúrázók gyakran kerülik a krumplit, pedig a burgonya valójában kiváló választás lehet a klasszikus köretek között, ha az alakunk megőrzése a cél. Egy adag főtt burgonya csupán 105 kalóriát tartalmaz, szemben a rizs 170, illetve a tészta 225 kalóriájával. Viszont a sült krumplira érdemes odafigyelni: a zsiradékban sült változat adagonként már körülbelül 370 kalóriát tartalmaz, és ez még nem is tartalmazza a majonézt vagy más szószokat. Tehát, ha egészségesen szeretnénk étkezni, érdemes inkább a főtt vagy párolt burgonyát választani!
A burgonya rendkívül sokoldalúan elkészíthető: sütve, főzve, párolva, héjában sütve, de akár levesek, saláták és egytálételek részeként is megállja a helyét. Ha alakbarát köretet keresel, a héjában sült burgonya, a zsírszegényen elkészített krumplipüré, vagy petrezselymes burgonya is remek választás lehet számodra.
Ahogy Paracelsus, a neves svájci orvos, alkimista, asztrológus és ezoterikus bölcselő, valamint természettudós, egykor megfogalmazta:
Ha valaki orvosi útmutatás nélkül, ráadásul ellenőrizetlen mennyiségben fogyaszt étrend-kiegészítőket, akkor komoly kockázatot vállal az egészsége szempontjából. Például, ha túl sok C-vitamint vesz be, az erős hasmenést okozhat, míg a B6-vitamin felesleges bevitele idegrendszeri problémákhoz vezethet. Az A-vitamin, amely bőségesen megtalálható a sertés- és marhamájban, már viszonylag kis mennyiségben is ártalmas lehet a magzatra nézve, ha a kismama túladagolja. Számos kutatás azt is kimutatta, hogy a magas dózisú béta-karotin a dohányosok esetében növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aggódnunk kellene a mindennapi zöldségfogyasztásunk miatt, hiszen a túladagolás általában csak a koncentrált étrend-kiegészítők esetében jelent komoly veszélyt.
Ez nem feltétlenül mondható el minden esetben. Amennyiben a nap folyamán elegendő kalóriát fogyasztasz, és a nap végén rendszeresen engedsz meg magadnak egy bőséges vacsorát vagy egy zacskó chipset, esetleg kekszet a tévé előtt, akkor valóban növekedhet a zsírpárnák száma. Ennek oka azonban kizárólag az, hogy a nap során elfogyasztott kalóriák összmennyisége túl magas. Ez az egyetlen tényező határozza meg, hogy hízunk, fogyunk, vagy éppen megtartjuk a súlyunkat. Természetesen dönthetsz úgy is, hogy kalóriát takarítasz meg azzal, hogy kihagyod a vacsorát, de ugyanolyan hatékony lehet a fogyás szempontjából, ha a reggelit vagy az ebédet hagyod ki. Végső soron tehát lényegtelen, hogy a napi kalóriaadagot mikor, reggel, délben vagy este viszed be.
A koleszterin alapvető építőelem a testünk számára, hiszen a szív és az agy jelentős része ebből a zsírszerű vegyületből épül fel. Ennek következtében a szervezetünk naponta 1000-1500 milligramm koleszterint termel, hogy biztosítsa a megfelelő működést. Ezen kívül étrendünkből is bejuttatunk 100-300 milligrammot, ami hozzájárul a szükséges mennyiséghez. Például egy tyúktojás körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz, míg egy evőkanál vaj csupán 24 mg-ot. Érdemes megjegyezni, hogy a bevitt koleszterinnek csupán 30-60%-a szívódik fel a szervezetben, és az étkezésből származó koleszterin maximális felszívódása naponta körülbelül 500 mg-ra tehető. A testünk viszont okosan reagál erre: a saját koleszterintermelését a bevitt mennyiséghez igazítja. Számos kutatás bizonyítja, hogy ez a szabályozási mechanizmus rendkívül hatékony, így a vér koleszterinszintje nagyjából állandó marad, függetlenül attól, mennyi koleszterint fogyasztunk.
