A boszniai szerb közösség ismételten megpróbálja gátolni az országos intézmények hatékony működését | Demokrata
A boszniai szerb képviselők arra szólították fel az állami intézmények munkatársait, hogy minden lehetséges módon akadályozzák meg az olyan döntések és jogszabályok megszületését, amelyek támogatnák Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációs törekvéseit.
A boszniai szövetségi ügyészség tavaly augusztusban vádat emelt Milorad Dodik ellen, hivatkozva a büntető törvénykönyv egy olyan passzusára, amely lehetővé teszi, hogy hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kapjon, valamint hivatali tevékenységeitől is eltilthassák azt a hivatalos személyt, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A tárgyalás azonban már többször is késlekedett, így a helyzet továbbra is bizonytalan.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Milorad Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már harminc éve hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság függetlensége elengedhetetlen, és véleménye szerint Bosznia-Hercegovina állami működése megbicsaklott. Az utóbbi időszakban a boszniai szerb parlament olyan lépéseket tett, mint saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének kialakítása, valamint a szövetségi intézményekből való kilépés. Ezen kívül saját választási törvényt is elfogadtak, ami jelentős belpolitikai feszültségeket generált az országban.
