A nő személyazonossága továbbra is homályban marad, talán barátként, talán pedig szeretőként lépett be az életébe.
Pablo Picasso ikonikus kék korszakának egyik legismertebb alkotása, a Mateu Fernández de Soto portréja (1901), nemrégiben egy izgalmas felfedezést rejtett: a londoni Courtauld Institute of Art restaurátorai egy rejtélyes női portréra bukkantak a festmény alatt.
A kék korszak (1901-1904) Picasso életművének egyik legmeghatározóbb fejezete, amelyben a melankólia és introspektív hangulat jellemzi a műveket. Ekkoriban a mély kék és zöld árnyalatok uralkodtak a kompozíciókban, amelyek a művész lelkivilágának sötétebb oldalát tükrözték - olvasható a Kultúra.hu-n.
Mateu Fernández de Soto portréja kiemelkedő jelentőségű műalkotás, mivel a festő egykori barátját, a spanyol szobrászt örökíti meg, akinek tragikus öngyilkossága mély nyomot hagyott Picassóban. Az újonnan felfedezett információk szerint azonban Fernández de Soto nem volt az első alany a vásznon: a festő kezdetben egy elegánsan kontyba tűzött hajú női alakot alakított ki, aki meglepő hasonlóságot mutat Picasso más, 1901-ben készült portréiban szereplő modellekkel, mint például az Abszintivó nő és a Keresztbe tett karú nő figuráival.
Bár a nő kiléte továbbra is titokzatos, lehetséges, hogy egy modell, egy barát vagy akár egy szerető volt, akit a festő a párizsi éjszakák vibráló világában ragadott meg.
A mostani felfedezés nemcsak Picasso alkotói módszeréről árul el új részleteket, hanem megerősíti azt is, hogy a művész már korai pályáján is radikálisan átalakította képeit. Később ez a kísérletező szellem a művészettörténet egyik legmeghatározóbb alkotójává tette.
