Mi a fontosabb: az életminőségünk megőrzése vagy a nyugdíjas éveink biztonságának garantálása?
Támogatott tartalom: Az alábbi írásban röviden áttekintjük a kockázati életbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások legfontosabb jellemzőit. Megvizsgáljuk, milyen előnyök és hátrányok jellemzik mindkét típust, hogy olvasóink tájékozott döntéseket hozhassanak. A Bankmonitor szakértőivel együttműködve most lehetőséget biztosítunk arra, hogy e-mailben feltehessék kérdéseiket a megtakarításokkal és öngondoskodással kapcsolatos biztosításokkal kapcsolatban. A független banki szakértők szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre!
Az öngondoskodás a bizonytalan gazdasági környezetben minden korábbinál fontosabb. Minden szakértő azt mondja, hogy az állami nyugdíjrendszerekben robbanásszerű változásokat hoznak a következő évtizedek, amely változások az állami ellátások beszűkülésével és az öngondoskodás jelentőségének a felértékelődésével járnak majd együtt.
A jelenlegi, aktívan dolgozó generációk számára még mindig képlékeny, hogy tíz, húsz vagy akár harminc év múlva milyen nyugdíjellátásra számíthatnak az állami rendszer keretein belül. A jelek azonban már most sem kedvezőek. Miközben az állami költségvetés évről évre egyre nagyobb nyugdíjkiadásokkal néz szembe - a 2023-as évben 5760 milliárd forintot terveztek nyugellátásokra, míg az idei költségvetésben már 6020 milliárd forint szerepel, de valószínű, hogy a tényleges kiadások elérhetik a 6200-6300 milliárd forintot is - a csökkenő születésszám és a migrációs folyamatok következtében egyre kevesebb aktív munkavállaló marad, akik képesek lennének fenntartani a nyugdíjasok ellátását.
Sokan aggódnak amiatt, hogy mi vár rájuk idős korukban, amikor már nem tudnak dolgozni, és a megélhetésük kérdése egyre sürgetőbbé válik. Emellett sokan szembesülnek azzal a nehéz kérdéssel is, hogy miként tudják majd gondoskodni a szeretteikről, ha ők már nem lesznek mellettük. Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiaknál kicsivel több mint 73 év, míg a nőknél sem haladja meg a 80 évet, ami jelentősen elmarad az európai átlagtól: a férfiak esetében majdnem 78 év, a nőknél pedig közel 84 év a jellemző. Ezért nem meglepő, hogy a magyar lakosság átlagosan korábban hagyja el az élők sorát, ami a klasszikus, vagy más néven kockázati életbiztosítások iránti folyamatos érdeklődéshez vezet.
A kockázati életbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás két alapvetően különböző biztosítási forma, amelyek számos aspektusban eltérnek egymástól. Mégis, mindkettő közös célja, hogy segítsen minket felkészülni az életünkben bekövetkező váratlan, tragikus vagy sorsfordító eseményekre, anyagi biztonságot nyújtva nekünk és szeretteinknek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk e két biztosítástípus legfontosabb jellemzőit és előnyeit.
A kockázati életbiztosítás fogalma sokak számára talán még ismeretlen, azonban valójában ez nem más, mint az alapvető, klasszikus életbiztosítás. Bármelyikünk számára elérhető, legyen szó saját magunkról vagy egy szeretett hozzátartozóról, a szerződés megkötésekor pedig pontosan meghatározhatjuk, hogy milyen időtartamra és mekkora biztosítási díj ellenében kívánjuk ezt megkötni. Fontos megjegyezni, hogy minél nagyobb összeget várunk a biztosítástól, annál magasabb havi díjat kell fizetnünk. Ezen kívül a biztosított személy életkora, foglalkozása és általános egészségi állapota is jelentős hatással van a havi díj mértékére.
Aki kockázati életbiztosítást köt, az meghatározhatja, hogy a biztosított halála esetén ki vagy kik legyen(ek) a kedvezményezettek. A biztosításhoz számos kiegészítő biztosítást lehet kötni, például baleset-, rokkantsági vagy egészségbiztosítást, akár műtéti vagy táppénzen, kórházban töltött napokra vonatkozó térítést is. Nagyon fontos tudnivaló viszont az, hogy a befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal a kockázati életbiztosításnál nincs lejáratkori kifizetés, vagyis ez a biztosítás csak akkor fizet, ha a kedvezményezett személy életét veszti a biztosítás időtartama alatt. (Vagy valamilyen más biztosítási esemény bekövetkezik, például elveszíti a biztosított a munkahelyét.)
A nyugdíjbiztosítás sajátos megtakarítási forma, amelyhez állami támogatás is társul. Mint minden nyugdíj-előtakarékossági lehetőség, ennek is az alapvető célja, hogy a biztosított nyugdíjazásakor egy jelentős tőkéhez jusson. Ez a tőke lehetőséget biztosít arra, hogy kiegészítő jövedelemhez jussanak, ezáltal pedig kényelmesebbé tegyék a nyugdíjas éveiket.
A nyugdíjbiztosítások többségének ugyanúgy havi díja van, mint a kockázati életbiztosítások többségének - bár mindkét biztosítási formának vannak egyszeri díjas változatai is -, a legfrissebb adatok szerint a havi 20 000 forintos befizetés a leggyakoribb, bár a biztosítók jellemzően ennél alacsonyabb, 15 ezer forint körüli minimumdíjat szoktak megállapítani. Az általános elvárás az, hogy a szerződés megkötése után három évig a szerződött díjat fizessük, ezután azonban csökkenhet a befizetett havi díj, illetve a legtöbb biztosító az első három év után lehetővé teszi a díjfizetés szüneteltetését is. A nyugdíjbiztosítást jellemzően a biztosított nyugdíjba vonulásának várható évéig lehet megkötni, és akkor következik be az úgynevezett "elérés", amikor a biztosított vagy az általa megjelölt kedvezményezett(ek) hozzájuthatnak a megtakarításuk hozammal növelt összegéhez. A befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékával, legfeljebb évi 130 ezer forinttal az szja-t is csökkentheti a szerződő, ez az összeg automatikusan jóváírásra kerül a megtakarítási számláján.
Mint ahogy a cikk bevezetőjében említettük, a Bankmonitorral karöltve most arra törekszünk, hogy olvasóink számára világossá tegyük a kockázati életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások világát. Bátorítunk benneteket, hogy e-mailben tegyetek fel kérdéseket a témával kapcsolatban, hiszen ezek alapján a Bankmonitor szakértői egy átfogóbb cikkben fogják összegyűjteni a legfontosabb, és sokszor zavaros szabályokat, valamint válaszolnak a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
