Az Országos Bírói Tanács egyedülálló lépésként az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megkérdőjelezze az igazságügyi reform intézkedéseit.
Az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az igazságügyi reformcsomag kidolgozása során az igazságügyi miniszter megfosztotta a testületet a véleményezési jogától. Ezen okból kifolyólag a tanács közjogi érvénytelenségre hivatkozva kéri, hogy a törvény több rendelkezését visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Az alkotmánybíráknak legkésőbb szeptember végéig kell döntést hozniuk a kérelmről.
Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke június 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A kérelemben az Alaptörvénybe ütközőnek tartott rendelkezések miatt kérte a 2025. évi XLIX. törvény, amely az igazságügyi tárgyú jogszabályok módosításáról szól, több pontjának visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
Az OBT jogorvoslati eljárás keretében fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontjuk szerint az igazságügyi miniszter, aki felelős a jogszabály előkészítéséért, nem biztosította a bírósági törvény által előírt véleményezési lehetőséget a jogszabály tervezetéhez. Érdekes, hogy az OBT már két éve birtokában van ennek a jogorvoslati lehetőségnek, de eddig nem élt vele. Pecsenye Csaba elnök által jegyzett indítvány hangsúlyozza, hogy kérelmük precedens értékű, és lehetőséget nyújt az alkotmánybíráknak arra, hogy megfogalmazzák az OBT véleményezési jogkörével kapcsolatos garanciákat.
A kérelem tartalmi aspektusát tekintve az OBT megállapítja, hogy az igazságügyi miniszter, mint a törvény előkészítője, nem biztosította a véleményezési jogok gyakorlásának lehetőségét. Ezzel pedig lényegében megfosztotta a testületet az alkotmány által garantált feladat- és hatáskörének védelmétől. Ahogyan fogalmaznak:
A rendszeresen lehetetlen időpontban megérkező (jellemzően munkaidő után, különös figyelemmel a hét utolsó munkanapján beérkező) előterjesztések véleményezésére nagyon szűk határidő áll rendelkezésre, ami az elmélyült szakmai álláspont kifejtésére rendszerint nem elegendő. Jelen esetben a 2025. április 4-én (pénteken) a munkaidő végén, 13 óra 34 perckor megérkezett, igen nagy terjedelmű előterjesztés (normaszöveg és indokolás együtt: 124 oldal) véleményezésére rendelkezésre álló - meghosszabbított - határidő: 2025. április 17-e volt. Az OBT titkárságán a munkaidő pénteken 14.00-ig tart...
Továbbá: "Kérdésként vetődik fel, hogy egy, a közigazgatási egyeztetés során kiküldött e-mail eleget tesz-e a sarkalatos törvényben meghatározottaknak, és ennek következtében az Országos Bírói Tanács valóban betöltheti-e a szerepét a jogalkotási folyamatban?"
Az indítvány alapján a vitatott jogszabályi rendelkezések közjogi értelemben érvénytelennek minősülnek, így lényegüktől függetlenül az Alaptörvénnyel ellentétesek. Az OBT hangsúlyozza, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem az igazságügyi miniszter egyéni döntésére épül, hanem egy szilárd törvényi keretrendszerre. Ezzel szemben a joggyakorlásra vonatkozó, jogalkotási eljárást érintő alkotmányos követelmények és garanciák teljes mértékben hiányoznak. "A véleményezés érdemi jellegére vonatkozóan semmilyen biztosíték nem létezik, mivel a tervezet méretétől függetlenül csupán az előterjesztő szándékán múlik a véleményezési határidő meghatározása" - fogalmaz a bírói tanács.
A testület meggyőződése szerint az Alkotmánybíróság szerepe elengedhetetlen a törvények alkotmányos keretek közötti működésének és a jogi rendszer megbízhatóságának fenntartásában.
Ha az Alkotmánybíróság nem függeszti fel a megjelölt jogszabályok hatálybalépését (például ha bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per vagy a vagyoni elégtétel jogintézménye a bírósági határidők túllépése esetén), és ezt követően az Alkotmánybíróság jogorvoslati kérelemre hozott döntése a hatályba lépett jogintézmények formai megsemmisítését vonja maga után, akkor ez az igazságszolgáltatás működését kiszámíthatatlan helyzetbe hozhatja.
Az OBT hangsúlyozza, hogy a bírósági törvény értelmében az Alkotmánybíróság köteles 90 napon belül határozatot hozni az adott ügy kapcsán.
Az Országgyűlés június 11-én fogadta el a kormány igazságügyi reformcsomagját, amely többek között
