Kibukott a titok, és Európa nagybetegénél felrobbant az időzített bomba.
2024 novemberére Svédországban a cégcsődök száma soha nem látott magasságokba emelkedett, amit a pénzügyi válság óta nem tapasztaltunk. Ez a tendencia a gazdasági nehézségek és a járvány utáni adóhalasztások következményeit tükrözi, különösen az ingatlanpiac és az autókereskedelem szegmenseiben.
A svéd gazdaság 2023-ra kritikus állapotba került a vállalatok csődjének növekvő számával, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint több mint 10 ezer cég zárta be kapuit.
Ez 24%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest, és 64%-kal több csődöt eredményezett, mint két évvel korábban.
A Creditsafe elemzése alapján a jelenlegi helyzet drámaibb, mint a 90-es évek pénzügyi válságának idején tapasztalt állapotok, amikor a banki szektor problémái az egész gazdaságra kihatottak - számol be róla a Bloomberg.
A cégcsődök számának növekedését legfőképpen az adómoratórium megszüntetése idézte elő, amelyet a hitelügynökség egy időzített bombaként jellemzett. Az ingatlanpiac és az autókereskedelem szenvedett a legnagyobb mértékben, miközben a kiskereskedelem és a tanácsadói ágazat valamelyest kedvezőbb tendenciát mutatott.
Henrik Jacobsson, a Creditsafe vezérigazgatója úgy véli, hogy a cégcsődök számának emelkedése világosan mutatja, hogy az adóhalasztások következményei tartós kihívásokat okoznak a gazdaság működésében.
A jelenlegi helyzet komoly aggodalomra ad okot, hiszen a vállalati szektor nem csupán a kisvállalkozások, hanem a nagyobb cégek számára is egyre nehezebb kihívásokkal teli. A magas kamatlábak és az energiaárak folyamatos emelkedése tovább súlyosbítja a körülményeket, különösen az ingatlan- és ipari ágazatokban, ahol különösen érezhetőek a hatások. Elemzők figyelmeztetnek arra, hogy amennyiben nem történik érdemi kormányzati vagy jegybanki beavatkozás, a cégcsődök számának csökkenése 2024-ben is kérdéses marad.
Svédország gazdasági kilátásai 2024-re mérsékelt növekedést jeleznek, miközben a munkanélküliség szintje emelkedni látszik, és az infláció lassú csökkenésnek indul. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a bruttó hazai termék (GDP) 0,3%-os bővülésre számíthat, míg a munkanélküliségi ráta akár 8,5%-ra is nőhet.
