A mesterséges intelligencia elképesztő mértékben hozzájárul a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, és úgy tűnik, hogy ennek a folyamatnak nincs vége.
Több forrás is arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése komoly kihívás elé állítja a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésére, vagy legalábbis annak megállítására irányuló törekvéseket.
A mesterséges intelligencia hihetetlen lehetőségeket kínál az emberi fejlődés terén, legyen szó gyógyszerkutatásokról vagy orvosi diagnosztikáról. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a komoly kihívásokat sem, amelyek a technológia használatával járnak. Például a működésükhöz szükséges energia mennyisége rendkívül magas, egyes források szerint annyira, hogy a Microsoft esetében akár egy leállított atomerőmű újraindítása is szükségessé válhat.
Ez az energiaéhség a károsanyag-kibocsátás növekedésével jár, ennyit ugyanis jelenleg nem lehet csak és kizárólag alternatív forrásból megtermelni. Úgy tűnik azonban, hogy a mesterséges intelligencia más módon is szennyezi a környezetet.
A Greenpeace legújabb, nyilvánosan hozzáférhető adatokra alapozott tanulmánya rávilágít arra, hogy 2024-re a mesterséges intelligencia chipek előállításához felhasznált félvezetők gyártása során keletkező károsanyag-kibocsátás mértéke drámai módon, négyszeresére emelkedett.
Sok nagy chipgyártó - köztük például az NVIDIA - a GPU-k és memóriaegységek elkészítésében olyan cégekre támaszkodik, mint a tajvani TSMC vagy az SK Hynix. A gyártás nagy része Tajvanon, Dél-Koreában és Japánban történik, ahol az elektromos hálózatok elsősorban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak, ami már önmagában növeli a kibocsátást.
A szervezet azt is állítja, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia globális villamosenergia-szükséglete a jelenlegi 170-szeresére nőhet.
A Bloomberg elemzése szerint a helyzet aggasztó, mivel az ilyen mértékű növekedés veszélyeztetheti a globális emissziós célok teljesítését. A kihívás megoldásához elengedhetetlen lenne, hogy a gyártók alternatív energiaforrásokra váltsanak, de sajnos jelenleg ennek épp az ellenkezője figyelhető meg. Dél-Korea nemrégiben bejelentette, hogy négy hatalmas gázerőművet tervez felépíteni, míg Tajvan az MI-hez kapcsolódó gyártási tevékenységekkel indokolva szintén bővíti földgáz-alapú infrastruktúráját.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az Egyesült Államok is öles lépétekkel halad afelé, hogy minden korábbinál több energiát használjon el. Az elemzés azt sugallja, hogy az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra a villamosenergia-igény növekedésének felét teheti ki. Az USA jó úton halad afelé, hogy több áramot fogyasszon az adatok feldolgozása, mint az energiaigényes terméket - köztük az alumínium, az acél, a cement és vegyi anyagok - előállítása összesen.
Az előrejelzések szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra meghaladhatja a 945 terawattórát (TWh), ami globális szinten több mint kétszeres növekedést jelent. Ez a hatalmas mennyiség felülmúlja Japán teljes éves áramfogyasztását, és harmincszorosa Írország éves elektromos energiafelhasználásának.
A mesterséges intelligencia hívei úgy vélik, hogy a felhasznált energia mennyisége egy bizonyos határ után csökkenni fog, mivel az MI új innovációkhoz vezethet, amelyek elősegítik ezt a folyamatot.
