A korrupció árnyai egyre inkább elborítják Magyarország táját, de mégis ott ragyog a remény fénye a sötétség végén.
Az Integritás Hatóság legújabb felmérésében a 15-29 év közötti fiatalokat kérdezte azon véleményükről, miként látják a korrupciót Magyarországon. A hatóság szerint a fiatalok percepciói és tapasztalatai hihetetlenül fontosak ahhoz, hogy az esetleges korrupció és vesztegetés ellen felvegyék a harcot. A statisztikákból az is kiderült, hogy mennyi fiatal került kapcsolatba korrupcióval, illetve az is, mennyien tudják közülük, kihez forduljanak, ha ilyesmit tapasztalnának.
A legfrissebb felmérések szerint a magyar fiatalok 74%-a úgy gondolja, hogy a vesztegetés és a kapcsolati tőke kihasználása gyakran a legegyszerűbb módja a közszolgáltatások elérésének hazánkban. Ráadásul több mint kétharmaduk vélekedik úgy, hogy a korrupció szervesen beágyazódott a hazai üzleti kultúrába. Ezt a megállapítást a Special Eurobarometer legújabb kutatásának fiatalokra vonatkozó adatai támasztják alá, amelyeket az Integritás Akadémia, az Integritás Hatóság (IH) edukációs és kutatási szegmense által készített szakértői elemzés (Burai Petra és Varga Kinga) dolgozott fel.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2024-es adatai szerint Magyarországon körülbelül 1,6 millió fiatal, azaz 15-29 év közötti személy él. Egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a korrupciós visszaélések jelentősen korlátozzák e fiatalok lehetőségeit és ambícióit. Ezek a visszaélések nem csupán az előrejutás, hanem a minőségi oktatás, a megfelelő egészségügyi ellátás és a szakmai sikeresség elérésének lehetőségeit is elrabolják tőlük. Ezen okok miatt az IH elkötelezetten támogatja a fiatalok aktív részvételét a korrupcióellenes intézkedésekben, céljuk pedig az ilyen jellegű magatartásformák megelőzése.
Célunk, hogy az eredmények bemutatásával segítsük elő az európai uniós költségvetéssel és támogatásokkal való hatékony pénzgazdálkodást. A különböző társadalmi csoportok, így a fiatalok tapasztalatai és percepciói fontos hozzáadott értékként jelennek meg a hatóság által kiadott jelentésekben és ajánlásokban
- így fejezték ki magukat.
A korrupció fiatalokra gyakorolt társadalmi hatásait, valamint a fiatalok saját tapasztalatait és szemléletmódját illetően még mindig elég szűkös a kutatási adatok köre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fiatalok tudatossága és véleményformálása kulcsszerepet játszik a korrupció elleni intézkedések sikerességében. A korrupcióval kapcsolatos egyéni értékek és ismeretek hiánya ugyanis nemcsak a visszaélések negatív következményeinek megértését nehezíti, hanem a jelenség felismerésére való képességet is csökkenti. Ezen a területen tehát sürgető szükség van a fiatalok véleményeinek és tapasztalatainak alaposabb feltárására.
Az Integritás Akadémia egy több lépcsős folyamat keretében tárja fel a magyar fiatalok korrupcióval kapcsolatos nézeteit és tapasztalatait. E törekvés első lépéseként a tanulmány az Európai Unió polgárait érintő "Special Eurobarometer 548: Állampolgárok korrupcióval kapcsolatos attitűdje" című, 2024-ben készült tematikus felmérés magyar fiatalokra vonatkozó adatait elemzi. Ezen adatokat az Európai Bizottsághoz kötődő Eurobarometer bocsátotta az Integritás Hatóság rendelkezésére, lehetővé téve ezzel a fiatal generáció korrupcióval kapcsolatos érzékenységének és véleményének alaposabb megértését.
A tanulmány célja, hogy az Eurobarometer adatait másodlagosan elemezve feltárja a 15-29 éves magyar fiatalok korruptsággal kapcsolatos nézeteit. A kutatás során részt vevő fiatalok körében a nők aránya 57%, míg a férfiaké 43% volt. A megkérdezettek többsége, jellemzően a 24-29 éves korosztályból származik, és nagy részüket városi környezetben találjuk. A válaszadók közel fele középfokú, míg 15%-uk felsőfokú végzettséggel büszkélkedhet.
A 2024-es adatgyűjtés során a következő kulcstémákra irányult a figyelem:
Nos, ennyi száraz információ után jöjjenek az izgalmas részletek! Nézzük meg, milyen eredményekre jutottunk!
A megkérdezett fiatalok, akik a 15-29 éves korosztályba tartoznak, általában nem tartják helyénvalónak, hogy közszolgáltatásokért cserébe bármilyen ellenszolgáltatást nyújtsanak, legyen az pénz, ajándék vagy akár egy jó szívesség.
A felmérések szerint a magyar társadalom jelentős része a korrupciót komoly problémának tartja. A válaszadók 51 százaléka úgy véli, hogy a korrupció "meglehetősen elterjedt", míg 36 százalék "nagyon elterjedtnek" tartja azt. Ezzel szemben csupán 7 százalék gondolja, hogy a korrupció "meglehetősen ritka", és mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy "nagyon ritka". A 2021-2024 közötti időszakra vonatkozóan a fiatalok is hasonlóan aggasztónak találják a helyzetet: 38 százalékuk szerint a korrupció szintje "nem változott", míg 25-25 százalék úgy érzékeli, hogy az emelkedett "kis" vagy "nagymértékben".
A korrupciós gyakorlatok a vélemények szerint leginkább a politikai pártok (49 százalék) és politikusok (48 százalék) esetében elterjedtek, ezen kívül az egészségügyi szektor jelent meg a legnagyobb arányban válaszaikban (41 százalék). A fiatalok válaszaira fókuszálva megerősíthető, hogy egységes a kérdésben a vélemény az első három helyen szereplő intézményekkel és személyekkel kapcsolatban, ők is itt látják a legnagyobb korrupciót.
Az "állami pályázatokat elbíráló köztisztviselők" csoportja mind a fiatalok, mind a teljes magyar lakosság körében a negyedik helyet foglalja el, a válaszadók 29 és 42 százaléka jelölte meg ezt a kategóriát, ami már egyértelmű eltérést mutat a két csoport között. Az ötödik helyen azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a válaszok között. Míg a fiatalok a felügyelők csoportját emelték ki, addig a teljes minta esetében az építési engedélyeket kiadó köztisztviselők (29 százalék) kerültek a következő helyre, őket szorosan követik a "magánvállalkozások" (28 százalék).
Ahogy korábban már említettük, a fiatalok többsége határozottan elutasítja azt a lehetőséget, hogy pénzt (65 százalék soha nem adna) vagy ajándékot (50 százalék teljesen elzárkózik tőle) nyújtson a közszolgáltatásokért. A szívességekkel kapcsolatban is hasonló tendencia figyelhető meg, hiszen 48 százalékuk nem lenne hajlandó cserélni ilyesmire. Ugyanakkor az utóbbi két esetben valamivel rugalmasabbak, hiszen körülbelül 40 százalékuk a "néha" opciót választotta. A pénz kérdése viszont egyértelműen azt mutatja, hogy a fiatalok számára ez a lehetőség teljesen elképzelhetetlen mint ellenszolgáltatás.
A válaszadó fiatalok szerint a korrupció mértéke a helyi, regionális és nemzeti közintézményekben egyaránt aggasztóan magas. Ezt a véleményt a megkérdezettek körében a "teljes mértékben egyetértek" vagy "inkább egyetértek" válaszok jelentős aránya támasztja alá. Sokan úgy vélik, hogy a vesztegetés és a kapcsolati tőke kihasználása a leghatékonyabb módja annak, hogy hozzáférjenek a különféle közszolgáltatásokhoz, amit a válaszadók 74%-a megerősít.
A fiatalok az üzleti szektorról sincsenek jelentősen pozitívabb véleménnyel, hiszen
A személyes élményekkel kapcsolatos beszámolók terén a fiatalok mindössze 17 százaléka osztotta meg tapasztalatait, míg a fennmaradó 83 százalék inkább tartózkodott attól, hogy véleményt formáljon: 30 százalék "inkább nem" válaszolt, míg 53 százalék "egyáltalán nem" mondott semmit. Ez a tendencia biztató jele lehet a jövő generációinak. Különösen figyelemre méltó, hogy a fiatalok 42 százaléka egyetért azzal, hogy a megfelelő számú sikeres intézkedés képes elriasztani az embereket a korrupciótól. Érdekes azonban, hogy a vélemények a nemek között eltérnek: míg a fiatal férfiak hajlamosabbak ezt a megállapítást támogatni, a fiatal nők inkább ellenzik.
A fiatalok csupán 29 százaléka tudja, hová fordulhat, ha korrupciógyanús cselekmény részesévé vagy tanújává válna. Annak okaként, hogy miért nem tesznek bejelentést, a lehetséges okok között többek között azt jelölték meg, hogy nehéz bármit bebizonyítani (17 százalék mondja ezt), nem áll rendelkezésre védelem azok számára, akik a korrupcióról bejelentést tesznek (16 százalék szerint), illetve mindenki tud ezekről az esetekről, de senki nem jelenti őket (15 százalék gondolkodik így).
Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a 15-18 éves korosztály, különösen annak fiatalabb tagjai, általában csak egy szűkebb spektrumú szolgáltatást használnak rendszeresen és önállóan. "Az Integritás Akadémia célja többek között az itthon élő 1,6 millió fiatal szemléletének megváltoztatása és tudásuk gyarapítása, hogy időben észleljék a korrupciót, és tisztában legyenek azzal, hová fordulhatnak segítségért" - nyilatkozták az elemzés készítői.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket egyébként az Integritás Hatóság anonim bejelentést biztosító platformján lehet jelezni. Erre a lehetőségre már két országos médiakampányban is felhívta a figyelmet a szervezet.
A felmérés esetében a teljes magyar minta 1019 fő volt. Az ebből történő korcsoportos szűrést követően alakult ki a 96 fő adatait tartalmazó adatbázis.
