"Csupán azt szeretném megtudni, hol található a szíved..." - Kontrollmánia a párkapcsolatokban - Életmódtanulmányok.
Ha a partnered úgy követ téged, mint egy titkos ügynök, érdemes elgondolkodni, hogy vajon hol húzódik a határ a figyelmesség és a kontrollmánia között. A szeretet és gondoskodás szép formái lehetnek az apró figyelmességek, de ha a nyomozás már a magánéletedbe és szabadságodba is beleszól, akkor érdemes jelezni, hogy itt valami nincs rendben. Milyen jelei vannak annak, hogy a törődés helyett inkább aggódás és birtoklás vezérli a viselkedését?
A kapcsolat kezdetén a kontrollmánia tündérmesének tűnik. "Írj, amikor hazaértél!" "Küldj egy képet a vacsorádról!" "Add meg a helyzeted, hogy tudjam, minden rendben van!" Te pedig elolvadva gondolsz arra, mennyire figyelmes az illető. Ám idővel észreveszed, hogy a levegő egyre inkább el kezd fogyni. A reggeli "jó reggelt, szívem" helyett megérkezik a "miért nem válaszoltál még?" üzenet. Estére pedig már úgy érzed, mintha egy börtönőrnek tartanál napi jelentést a napodról.
A kontrollmánia gyakran a szeretet álarcában bújik meg, de valójában nem azt rejti. A háttérben bizonytalanság, önértékelési problémák és szorongás állnak. Ez az igény, hogy más irányítsa mindazt, amit ő maga nem tud kezelni – téged, az életedet, az időbeosztásodat, az öltözködésedet, a barátaidat, a munkádat, sőt még az Instagramodat is. Az ilyen manipuláció mögött egy mélyebb félelem húzódik, amely arra készteti az embert, hogy mások kezébe adja a gyeplőt.
Lájkoltál egy régi ismerős fotóját? Hát, az azért gyanús. Szórakozni készülsz a barátaiddal? Na, ez már szinte árulás. Felvetted azt a fehér szettet, amit ő „túl merésznek” tartott? Provokáció, egyértelmű. Így telnek a napjaid, és egyre inkább azon kapod magad, hogy előre tervezel: vajon mit fog szólni ehhez vagy ahhoz? Melyik barátnőd nevét érdemes elkerülni? És vajon megéri-e visszatérni az új munkahelyre, ha túl sok férfival vagy nővel kellene együtt dolgoznod?
A kontrollmániás kapcsolatok nem a nyílt kiabálással kezdődnek, hanem egy látszólagos gondoskodással. Kezdetben minden figyelmesség, minden kedves gesztus tündöklőnek tűnik, de ahogy telik az idő, a figyelem fokozatosan követelményekké alakul. Ezekből az elvárásokból aztán számonkérés sarjad, ami végül konfliktusokhoz vezet. A konfliktusokból pedig az önfeladás születik. Mert sokkal egyszerűbb engedni, mint újra és újra átélni azokat a fájdalmas vitákat.
