A kiskereskedelmi forgalom jelentősen elmaradt a piaci előrejelzésektől.

Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még segíthetnek a hosszú hétvégék, de a kiskereskedelemre vonatkozó éves növekedési előrejelzést máris egy százalékkal rontotta az ING.

A KSH legfrissebb kiskereskedelmi adatai drámai módon elmaradtak a piaci várakozásoktól – vélekedett Virovácz Péter, az ING elemzője. Gyorselemzésében rámutatott, hogy a 0,4 százalékos éves összevetésű index is jelentős visszaesést mutatott, különösen a tavalyi magas bázis tükrében. Ennek ellenére a magyar gazdaságra vonatkozó összkép nem változik, mivel az első negyedévben "messze a prognózisok alatt teljesítve" zsugorodott negyedéves összehasonlításban.

Emögött - és erre utal a friss statisztika is - részben a fogyasztás gyengélkedése állhatott. Az elemző megállapította, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni. A 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad fogyasztói bizalom, és a lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben.

Ez azt jelzi, hogy az élelmiszer-kereskedelem már két hónapja folyamatosan csökken, és az elemző véleménye szerint meglepő, hogy...

A március közepén életbe lépett árrésstop intézkedések sajnos nem tudták élénkíteni a bolti forgalmat.

Erre a kérdésre az áprilisi adatok nyújthatnak részletesebb és összetettebb magyarázatot.

A nem élelmiszertermékek kereskedelme terén megfigyelhető növekedés főként a használtcikkek és ruházati boltok szegmenséből származik. Az utóbbi időszakban ezen üzletek forgalmában jelentős ingadozások voltak tapasztalhatók. "Azt látjuk, hogy a lakosság az első negyedév végén kapott egyszeri kifizetései már nem tükröződnek a tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó boltok bevételeiben."

Meglepő szerinte az is, hogy a márciusban jelentősen csökkenő üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom is 0,5 százalékos egyhavi visszaesést mutatott. "A mai adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt" - írta, jelezve, hogy az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak a mértéke maradhatott el a várakozásoktól.

Talán láthatunk jelentősebb bővülést

A közeljövő kilátásait illetően megjegyezhető, hogy a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései és a jelenleg érvényben lévő árrésstop, amely a miniszter szerint valószínűleg meghosszabbítható, kedvező hatással lehetnek. "A lakosság talán próbálkozik majd az olcsóbb élelmiszerek felhalmozásával." Ugyanakkor hosszabb távon a dinamika gyengülhet, különösen abban az esetben, ha a reálbérek növekedése a vártnál alacsonyabb ütemben alakul, ami már februárban is kedvezőtlenebb tendenciát mutatott, és várhatóan márciusban is tovább csökkenti a vásárlóerőt. "Ez a helyzet tovább erősítheti az óvatossági megfontolások jelenlétét."

Szerinte az év végén jöhet komolyabb lendület a különböző kormányzati intézkedések hatására, összességében az előző két évhez képest kedvezőbb évet vár 2025-re a kiskereskedelemben, de a kilátások az elmúlt hónapokhoz képest egyértelműen romlottak. Az ING Bank így idénre 3-4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, arra figyelmeztetett, hogy a legfrissebb adatok nem teljesítik a várakozásokat és a piaci konszenzust. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának alakulása a fogyasztás erős ciklikus helyzetét tükrözi – mutatott rá. Ugyanakkor optimistán néz a jövőbe, hiszen áprilisra javulást prognosztizál, amit a hosszú hétvégék is kedvezően befolyásolhatnak. Szerinte a reálbér növekedése kedvezőbb statisztikákhoz vezethet az év hátralévő részében, azonban a fogyasztás bővülése, aki az utóbbi évek tendenciáját nézzük, valószínűleg továbbra is a termékek helyett a szolgáltatások irányába fog eltolódni.

Az árrésstop, vagyis az árréssapka hatásait elemző Országos Kereskedelmi Szövetség hangsúlyozta, hogy az intézkedés kedvező hatása elhanyagolható mértékű. Emlékeztettek arra is, hogy már korábban is jelezték: a kezdeti, élénk vásárlási aktivitás után a pozitív következmények hamarosan eltűnnek. Sokkal inkább a kormányzati lépésekkel elkerülhetetlenül együtt járó fogyasztói bizonytalanság hatása érvényesül, amely a kereslet csökkenését eredményezi. A kisvállalkozók többsége a kiszámíthatatlan szabályozási környezet miatt kénytelen halasztani beruházásait és új termékek fejlesztését, ami végül a vásárlókra is kihat. Így az "árrésstop" által rövid távon elérhető többletjövedelem nem növeli a fogyasztást, és nem hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez.

Az OKSZ állásfoglalása alapján az árrésstop elérte a kitűzött célját, és átmenetileg sikerült mérsékelni az élelmiszerinflációt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez a kedvező hatás nem tart örökké, hiszen a beszállítói árak folyamatosan emelkednek. Ennek következtében ismételten azt javasolják, hogy a tervezett időpontban, május végén, célszerű lenne eltörölni az intézkedést.