Jelenleg nem várható, hogy Magyarországon bevezessék az eurót. Varga Mihály részletesen kifejtette az okokat, amelyek miatt a valutaátváltás még nem aktuális.

Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a jegybank óvatos és türelmes megközelítést alkalmaz, mivel az inflációs célok megőrzése kiemelkedően fontos feladat. Az arany vásárlása a rekordmagas árfolyamon már nem folytatódik, és továbbra sincs kilátás arra, hogy Magyarországon euró bevezetése történjen.

Októberben a Monetáris Tanács nem hajtott végre változtatásokat az alapkamat terén, így a tavaly szeptember óta érvényben lévő 6,5%-os ráta változatlan maradt. A keddi ülés utáni sajtótájékoztatón Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a korábbi hónapokban elhangzott megállapításait ismételten megerősítette. "A tanács továbbra is elkötelezett az inflációs célunk fenntartása iránt, amely jelenlegi előrejelzéseink szerint 2027 elején valósulhat meg" - nyilatkozta az elnök. Az MNB célkitűzése az infláció terén három százalékra vonatkozik.

A tanács ebben a hónapban, ahogy a korábbi hónapokban is, egyhangúan hozta meg a döntését az alapkamat tartásáról.

A tanács határozottan elkötelezi magát az inflációs célok tartós megvalósítása iránt. Az inflációs helyzet körüli kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is indokolják a körültekintő és türelmes monetáris politika alkalmazását. A tanács véleménye szerint indokolt a szigorú monetáris feltételek megőrzése és a reálkamat pozitív szinten tartása.

A nemzetközi pénzpiacok továbbra is rendkívül érzékenyen reagálnak a kereskedelmi és geopolitikai eseményekre. A főbb kockázati mutatók ingadozása figyelemre méltó, és az arany árfolyama ismételten történelmi magasságokba emelkedett. A piaci elemzések alapján úgy tűnik, hogy az Amerikai Központi Bank, ismertebb nevén a Federal Reserve, lehetséges, hogy csökkenti az irányadó ráta célsávját, míg az Európai Központi Bank esetében a piaci szereplők nem számítanak további kamatcsökkentésekre az idei évben. A közelmúltban a régiós jegybankok közül a lengyel központi bank döntött a kamatcsökkentés mellett, míg a román jegybank változatlanul hagyta a kamatkondíciókat.

A nemzetközi növekedési kilátások bizonytalanok maradtak. A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak.

A globális infláció csökkenése ütemét lassítja, hiszen az OECD-tagországokban az átlagos infláció elérte a 4,1 százalékot, ami túllépi a központi bankok által kitűzött célokat. Varga Mihály szerint a nemzetközi ellátási láncok vámok miatt egyre töredezettebbé válnak, miközben a világpiaci élelmiszerárak folyamatosan emelkednek. Emellett a piaci szolgáltatások terén tapasztalható erős árdinamikai nyomás szintén felfelé irányuló kockázatokat hordoz magában a globális infláció tekintetében.

A hazai reálgazdaságot kettősség jellemzi: a fogyasztás növeli a GDP-t, de a beruházások elmaradnak - mondta Varga Mihály. Az előző kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése lassuló ütemben folytatódott, míg az ipari termelés volumene tovább mérséklődött augusztusban. Az építőipar kibocsátása érdemben csökkent, miközben a rendelésállomány tovább nőtt. A hazai fogyasztói és üzleti bizalom javult szeptemberben, ugyanakkor a hangulatindexek továbbra is alacsony szinten tartózkodnak. A munkaerőpiaci feszesség tartós oldódása mellett a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

Jövő évtől, ahogy azt hangsúlyozta, mind a belső, mind a külső tényezők hozzájárulnak a növekedés felgyorsulásához. A fogyasztási dinamika erőssége a teljes előrejelzési időszak során megmarad, míg az európai gazdaság fellendülésével, valamint az elmúlt években végrehajtott kapacitásbővítő beruházások eredményeként az export várhatóan gyorsabb ütemben fog növekedni, mint korábban.

A hitelezési folyamatokban is kettősség figyelhető meg. A háztartási hitelállomány bővülése élénk, míg a vállalati hitelezésben nem látható érdemi fordulat, csupán 3,5 százalékkal nőtt az állomány.

Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a lakossági hitelezés bővülése még inkább fokozódhat. A vállalati hitelállomány a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt visszafogott mértékben bővülhet a következő időszakban. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.

A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusban 365 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025 egészében átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. 2026-tól azonban az új beruházások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció tovább erősödik.

Szeptemberben az infláció az előző két hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon állt, tehát a toleranciasáv fölött volt, a maginfláció pedig 3,9 százalék volt. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős, mintegy 1,5 százalékpontos inflációmérséklő hatással bírnak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások voltak megfigyelhetőek.

Az MNB számára kiemelkedően fontos a devizapiac stabilitásának megőrzése. Az év kezdetétől tapasztalt forinterősödés kedvező hatásai egyre inkább érezhetők a feldolgozóipari termelői árakban, valamint az importárakban is. Ez a folyamat fokozatosan a fogyasztói árakban is visszatükröződhet – nyilatkozta Varga Mihály.

Ami problémát jelent: a lakossági inflációs várakozások ugyan enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak. Ez óvatosságra int, ugyanis középtávon ennek a várakozásnak meghatározó szerepe van az inflációs folyamatokban. A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Az MNB jelenleg nem szándékozik az aranytartalékának növelésére, figyelembe véve a rekordszámokat mutató aranyárfolyamot. A régiós összehasonlítás alapján az aranyban lévő tartalék mennyisége kimondottan magasnak számít, ezért a jegybankelnök szerint a további vásárlásokkal kapcsolatban egyelőre megfontoltan járnak el.

Egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Magyarország eurozónához való csatlakozása jelenleg nem szerepel a napirenden. Ennek egyik fő oka az, hogy az ország nem felel meg a maastrichti kritériumoknak, míg a másik ok a kormányzat ellenállása a csatlakozás ügyében.