A Telegram folyamatosan bővülő felhasználói bázisa mellett egyre több tartalom cenzúrázására is sor kerül. Az online kommunikációs platform nemcsak a felhasználók közötti interakciók színterévé vált, hanem a vélemények és információk szabad áramlásának ki
Ismét nagyobb fokozatra kapcsolt a cenzúragépezet az Európai Unióban, az egykoron a véleményszabadság viszonylagos védelméről ismert Telegram - vélhetően brüsszeli nyomásra - tovább bővítette a platformon keresztül elérhetetlenné tett hírforrások körét, ezúttal a korlátozás orosz állami és közszolgálati csatornákkal bővült - számolt be több forrás, köztük a svédországi nyadagbldet.se is.
A Telegram, az üzenetküldő alkalmazás, néhány évvel ezelőtt kezdett egyre szigorúbb korlátozásokba, amikor letiltott különböző alternatív hírportálokat és a Sputnik hírcsatornát. 2022-ben ezt a sort folytatta az RT hírtelevízió csatornáival. Azonban a helyzet augusztusban tovább fokozódott, amikor Pavel Durov, a Telegram alapítója Franciaországban őrizetbe került. A későbbi szabadlábra helyezése után Durov azt nyilatkozta, hogy a Telegram "biztonságosabb" hellyé válik. Hogy pontosan mit értett ez alatt a fiatal milliárdos, azt nehéz megmondani, de az tény, hogy nem sokkal később a platform gyakran ismételt kérdések (FAQ) szekciójából eltűnt az a kijelentés, miszerint a felhasználói adatokat harmadik fél nem kaphatja meg. Ezt követően viszont olyan tanácsok jelentek meg, amelyek arra vonatkoztak, hogyan lehet jelenteni a "gyanús" tartalmakat. Ez a változás felveti a kérdést, hogy a Telegram milyen irányba halad a felhasználói adatok védelme és a platform biztonsága terén.
Durov korábban kijelentette, hogy néhány kormány már próbálta befolyásolni őt a Telegram kapcsán. Ennek ellenére a platformja továbbra is "semleges marad, és nem kíván részt venni a geopolitikai játszmákban." Azonban a legfrissebb hírek alapján úgy tűnik, hogy ez a semlegesség vagy csak részben, vagy egyáltalán nem valósul meg a jövőben.
A csatornák letiltását többen is elítélték, köztük az orosz felsőház médiabizottságának elnöke, Alekszej Puskov szenátor is, aki az orosz tömegmédiumok mostani blokkolásáról a Ria Novosztyinak azt nyilatkozta: az vélhetően a nyugati országok médiahelyzetének gyengülésére vezethető vissza és annak a korábban indult folyamatnak a céljait követi, hogy "információs vasfüggönyt" hozzanak létre Európa és Oroszország között.
A legfrissebb uniós cenzúrával kapcsolatban eddig az EU vagy annak képviselői nem adtak ki hivatalos nyilatkozatot. Durov viszont - ahogy több hírforrás, például a friatider.sa is beszámolt róla - újévi üzenetében világosan kifejtette a helyzet mögött álló okokat, és az EU által ráerőltetett cenzúrára hívta fel a figyelmet.
Durov keddi Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy az EU-ban a nemrégiben életbe lépett DSA (digitális szolgáltatásokról szóló szabályozás) és a szankciók hivatkozásával bizonyos orosz médiákhoz való hozzáférést korlátoztak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Telegram összes nyugati médiacsatornája továbbra is szabadon elérhető Oroszországban. "Ki gondolta volna, hogy 2025-re az orosz Telegram-felhasználóknak nagyobb szabadságuk lesz, mint az európaiaknak?" – tette fel a kérdést Durov.
