EU DECODED: Hamarosan a laboratóriumban termesztett hús is felbukkanhat a szupermarketek polcain?

Ebben az epizódban az emberiség elsődleges fehérjeforrásának, a hús új előállítási módjairól beszélgetünk. Hollandia, Spanyolország és Németország élen jár a sejtalapú húsok fejlesztésében, de Olaszországban már betiltották.

A laboratóriumokban történő hústermesztéshez élő állatoktól gyűjtik be a sejteket, és bioreaktorokban szaporítják őket. A kapott anyagot ezután rostokkal és más elemekkel gazdagítják a megfelelő textúra és tápanyagok érdekében. Mivel a mesterséges hús csont és bőr nélküli, felhasználását elsősorban hamburgerek, falatkák és kolbászok készítésére tervezik.

Bár az Európában végzett kutatások körülbelül 40%-át magánszervezetek végzik, az Európai Bizottság még mindig nem alakította ki az új élelmiszerekről szóló rendelet keretében az Unióban történő forgalmazásra vonatkozó egységes szabályrendszert.

"Amennyiben egy vállalat szeretne kérelmet benyújtani forgalomba hozatali engedélyért egy új élelmiszer, például sejtalapú hús esetében, elengedhetetlen, hogy hivatalosan beadják a kérvényt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ezután tudományos értékelést készít a benyújtott anyagról" - nyilatkozta Gerardo Fortuna az Euronewsnak.

Fortuna szerint az Európai Bizottság, amely felelős a jóváhagyási folyamatért, jellemzően az EFSA tudományos állásfoglalására támaszkodik.

Olaszország volt az első uniós ország, amely betiltotta az új élelmiszert, de az EU csaknem fele, köztük Franciaország, Görögország és Románia is aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt lehetséges hatása miatt.

Tizenkét ország képviselői közösen fordultak az Európai Bizottsághoz egy nyilvános vita és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat kezdeményezésével. Leveleikben hangsúlyozták a téma fontosságát és a közös érdekek védelmét.

Hagyományok és etika: Különös párbeszéd a múlt és a jövő határvonalán A hagyományok mélyen gyökereznek kultúráinkban, formálva identitásunkat és értékrendünket. Ezek az örökségek nem csupán emlékek, hanem iránytűk is, amelyek segítenek eligibilizálni a mindennapi döntéseinket. Azonban a hagyományok és az etikai normák közötti összefonódás gyakran bonyolult kérdések elé állít minket. Miként lehet a hagyományokat összhangba hozni a modern etikai elvekkel? Például, bizonyos hagyományok, amelyek egykor a közösség összetartozását erősítették, ma már megkérdőjelezhetők, ha kárt okoznak egyes egyéneknek vagy csoportoknak. Az etikai felelősségünk arra hív, hogy kritikusan vizsgáljuk meg e hagyományokat, és szükség esetén újragondoljuk azokat. A kérdés tehát nem csupán az, hogy mit örököltünk, hanem az is, hogy mit választunk továbbadni a jövő generációinak. A hagyományok tisztelete mellett elengedhetetlen a nyitottság és a fejlődés iránti igény, hogy a társadalom olyan értékeket képviselhessen, amelyek mindenki számára előnyösek. Ez a párbeszéd a hagyományok és az etika között nem csupán a múltunk átértékeléséről szól, hanem arról is, hogy hogyan alakítjuk a jövőnket, figyelembe véve a társadalmi igazságosság és az egyéni méltóság kérdéseit. Az egyensúly megtalálása e két aspektus között folyamatos kihívás, amely a kultúránk gazdagságát is visszatükrözi.

A mesterséges hús ellenzői gyakran kifejezik aggodalmukat amiatt, hogy ez a technológia háttérbe szoríthatja a hagyományos állattenyésztést. Emellett úgy vélik, hogy a gyártási folyamat nemcsak energiaigényes, hanem jelentős vízfogyasztással is jár, ami tovább növeli a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket.

A támogatók az állatok jólétére és az állattenyésztés csökkentésének előnyeire hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének fontosságát is.

Róma és Berlin vibráló utcáin járva megkérdeztünk néhány járókelőt, hogy milyen véleménnyel vannak erről az izgalmas új ételről.

"Úgy vélem, hogy van értelme azoknak a csoportoknak, akik a hús ízét és textúráját kedvelik, de nem szeretnének állatokat megölni" - osztotta meg véleményét egy berlini lakos. "Én személy szerint ellenzem a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket. Nem vagyok biztos benne, hogy a szintetikus hús beleillik-e ebbe a kategóriába, de az érzésem az, hogy igen" - tette hozzá egy római lakos.

Céline Imart, a jobbközép francia politikus és az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy ez az innováció nem csupán gazdasági szempontokat érint, hanem komoly etikai dilemmákat is felvet.

"Szerintem nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, valamint vitát és párbeszédet kezdeményezzünk olyan elemekkel, amelyek valóban tudományos alapokon nyugszanak. Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és az állatokkal való kapcsolatukat tekintve, ha elkötelezzük magunkat a mesterséges hús bioreaktorokkal történő előállítása mellett" - mondta az EU DECODED-nek.

Mi a helyzet a hús címkézésével? Fontos-e, hogy szintetikus húsnak, laboratóriumban termesztett húsnak vagy vágásmentes húsnak hívjuk? A szakértők véleménye szerint ez valóban számít. De van egy másik lényeges kérdés is: valóban hajlandók lennénk ezt fogyasztani?