Ez bizony két igazán figyelemre méltó meglepetés a kormány 2026-os tervei között!
A gazdasági környezet jelenlegi helyzete, amelyet az Amerikából kiinduló vámháború és az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása jellemez, talán soha nem volt ennyire ingatag és kiszámíthatatlan. Ennek ellenére a kormány, egy év szünet után, úgy döntött, hogy visszatér a korábbi gyakorlatához, és korán, már most elfogadja a következő év költségvetését. Az utóbbi hetek eseményei azonban világossá tették, hogy a kormánynak sürgősen alkalmazkodnia kell, különösen a költségvetési hiánycélok tekintetében. Ebben a gyorselemzésben a 2026-os költségvetést vizsgáljuk, és bemutatjuk, hogyan tudta a kormány különféle intézkedéseivel jelentős mozgásteret kialakítani a jövő évi büdzsében, mindezt pedig éppen a parlamenti választások évében.
A kormány egy év szünet után visszatért a korábbi hagyományához a költségvetés tervezésének és elfogadásának folyamatában, sőt, még a megszokott időpontnál is korábban nyújtja be a parlament számára a következő évi költségvetés tervezetét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világosan látható, hogy a parlamenti választások évében a kormány mindig előrébb hozza a költségvetési javaslat benyújtását az Országgyűléshez. Ennek megfelelően május elején már napvilágot látnak a kormány legfrissebb tervei, ahogyan ez történt 2022-ben és 2018-ban is.
A benyújtás és elfogadás között eltelt időszak átlagos hosszúságú lesz, a 42 napos intervallum az elmúlt 10 év átlagának felel meg.
Több izgalmas változás történt a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán: az NGM, a büdzsé kidolgozója, most először nyilvánosan közzétette a költségvetés alapját képező makrogazdasági pályát. Ezen kívül Nagy Márton a Kormányinfó keretein belül bemutatta a törvényjavaslat legfontosabb számait, még a Költségvetési Tanácsnak való dokumentum-átadás előtt. Ez a lépés valószínűleg azt a szándékot tükrözi, hogy a kormány elsőként ismertesse a jövő évi büdzsé főbb jellemzőit és kereteit. A korábbi évek gyakorlatához képest, amikor a Költségvetési Tanács véleménye alapján már sok információt le lehetett vonni a büdzsé jellegéről, ezúttal a kormány proaktívan kívánja kommunikálni a terveit.
Az utóbbi 11 év során a kormány tíz alkalommal határozott úgy, hogy tavasszal fogja megtervezni a következő évi költségvetést. Ebből a nézőpontból a 2026-os büdzsé semmiben sem különbözik az előző évektől, hiszen tavaly volt csupán egy különleges eset, amikor a kormány a Donald Trump amerikai elnök megválasztásával kapcsolatos változások miatt a költségvetés későbbi elfogadása mellett döntött. Ez az esemény tehát valóban egyedi volt, míg idén már nem várható hasonló eltérés.
A korábbi évek tanulságai nem tántorították el a kormányt attól, hogy időben, azaz korán fogadja el a költségvetést. Az utolsó évek tapasztalatai azt mutatják, hogy gyakran szükség volt a költségvetés módosítására a naptári év során, ami miatt a tervezett költségvetés kiszámíthatósága megingott. A jelenlegi, bizonytalan geopolitikai helyzet — mint például a háborús konfliktusok — és a gazdaságpolitikai kihívások, mint a vámháború következményei, tovább erősítik a korai tervezés ellen szóló érveket. Ismételten igazolódik, hogy a kormány döntése, miszerint nem az őszi tervezési időszakot választja, ellentmond a stabilitás és a kiszámíthatóság iránti törekvéseknek.
Az elmúlt fél év során felhalmozott bizonyítékok és tényadatok elengedése bátor lépés lehet, de figyelni kell arra, hogy a jövőbeni döntéseink megalapozottak maradjanak. Az adatok nélküli közlekedés olyan, mint egy hajózás térkép nélkül: izgalmas lehet, de a kockázatok jelentősen megnövekednek. Érdemes átgondolni, milyen alternatív megközelítéseket alkalmazhatunk, hogy a jövőbeli döntéseink a lehető legjobban támogassák a kívánt céljainkat. Az intuíció és a tapasztalat sokszor fontos iránytű lehet, de a megbízható információk elvesztése hosszú távon hátrányos következményekkel járhat.
Azt mondhatjuk ugyanis, hogy lényegében április közepére-végére elnyeri a végleges formáját a büdzsé, vagyis az első alig 4 hónap tényadataira épül a jövő évi tervezet. Ez a bázis, vagyis a 2025-ös év pedig eléggé labilis, nemrégiben kellett épp újraírni az idei tervszámokat, és akkor még az amerikai vámintézkedések miatti rendkívül bizonytalan gazdasági kilátásokról nem is beszéltünk, ezt nagyon nehéz beárazni.
Talán a legkifejezőbb példa arra, hogy mennyire ingatag ez a helyzet, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium néhány hét leforgása alatt kénytelen újraértékelni saját előrejelzéseit, több szempontból is:
Már csak azért is kockázatos húzás a korai költségvetés-elfogadás, mert a vámintézkedések terén lehetnek még fordulatok, amelyekkel a kormány még nem is tud számolni. Kérdésre válaszolva a legutóbbi Kormányinfón Nagy Márton elismerte, hogy az USA kereskedelempolitikájának változásának lehet hatása a magyar gazdaságra (a kormány vizsgálja is ezeket a hatásokat), de "a jelenlegi helyzetben még korai lenne az amerikai vámemelések gazdasági hatását beépíteni a hivatalos kormányzati előrejelzésekbe". A jelek szerint tehát a vámintézkedések okozta rendkívüli bizonytalanság nem volt elegendő tényező ahhoz, hogy magát a költségvetési tervezést halassza el a kormány, akár csak néhány hónappal.
Korábbi cikkeinkben már említettük, hogy az amerikai gazdaságpolitikával összefüggő bizonytalanságot jelző mutató értéke eddig soha nem érte el ezt a szintet.
A csütörtöki Kormányinfón tehát eldőlt: a kormány a héten elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét, melynek ezek lesznek a főbb paraméterei:
A fenti listából két olyan aspektus emelkedik ki, amelyekről érdemes részletesebben is beszélni.
ezek adják ugyanis a 2026-os büdzsé két igazi meglepetésfaktorát.
Az extraprofitadók fenntartása jelentős átalakulást idéz elő a költségvetési keretek között. A becslések szerint jövőre akár 710-720 milliárd forinttal több bevétel érkezhet a költségvetésbe, mint ha nem lennének érvényben ezek az adók. Még ha a bankok és biztosítók a kötelezettségeik felét is elengednék, a kormány így is 460-470 milliárd forintnyi plusz bevételre számíthat az alapvető költségvetési pályához viszonyítva (nem a 2025-ös évhez képest). Ez a lépés a kormány számára lehetőséget teremtett arra, hogy 2026-ra több irányból is bővítse mozgásterét, ami érthető, hiszen szüksége van arra, hogy a parlamenti választások évében teljesíthesse költségvetési ígéreteit. Egyrészt az eredeti 2,9%-os hiánycélt 3,7%-ra emelte a GDP arányában, másrészt jelentős extraprofitadó-bevételeket is számításba vett, amely GDP-arányosan 0,5-0,75%-ot jelent. Ez a gyakorlat gyakorlatilag azt jelenti, mintha a hiánycélt 4,4-4,5%-ra emelte volna.
A lényeg tehát ezen a téren, hogy a kormány 1200-1500 milliárd forintos puffert talált 2026-ra magának.
A parlamenti választások előtti költekezés jelentette azt a kockázatot, amelyet a Standard and Poor's hitelminősítői legutóbb komolyan figyelembe vettek, és ennek kapcsán rontották a magyar adósbesorolás jövőbeli kilátásait.
Az OTP Bank elemzői április elején megjelent anyagukban egyébként azzal számoltak, hogy 5,2% lehet jövőre a GDP-arányos hiánycél, de ebben a számításban még az szerepelt, hogy a kormány kivezeti az extraprofitadókat, azok fenntartásával valahol 4,5-4,6% lehet a jövő évi hiány, tekintetbe véve már az új családpolitikai intézkedéseket (anyák szja-mentessége). Érezhető tehát, nem hatalmas, de azért lehet kisebb elcsúszás a jövő évi költségvetési tervekben (3,7% vs 4,5%) már az elfogadás előtt.
A 2026-os költségvetés sajátos vonását egy új, védelmi tartaléknak nevezett kiadási tétel határozza meg. Ezt a kormány azért vezette be, hogy reagáljon arra a lehetőségre, miszerint az EU esetlegesen kivonhatja a védelmi kiadásokat a költségvetési szabályozás hatálya alól, ezzel pedig a tagállamok számára egy 1,5%-os GDP-arányos mozgásteret biztosítana. Jelenleg ez a tartalék csupán egy lehetőség, amely nem növeli a már meglévő védelmi kiadások szintjét, mivel megvalósítása csak akkor történhet meg, ha az Európai Bizottság meghatározza az e kiadásokra vonatkozó feltételeket. Valószínűnek tűnik, hogy a védelmi tartalék egy minimális összegű előirányzattal (akár pár millió vagy pár milliárd forint) fog szerepelni a 2026-os költségvetésben. Amint a magyar kormány megkapja a felhatalmazást a hadikiadások emelésére, a költségvetés ezen nyitott kiadási soron keresztül fogja finanszírozni a növekményt, elkerülve a bevételi vagy kiadási oldalon történő ellentételezést. Ennek következményeként a valós deficit 2026-ban akár a GDP 1,5%-kal is nőhet, ami visszavezetheti a hiányt az 5-6%-os tartományba. Elemzésünk alapján ez azt is jelzi, hogy a korábbi évek 7% feletti deficitje után elérkezhet az 5% körüli költségvetési hiány időszaka. Fontos megjegyezni, hogy a védelmi tartalékon keresztüli potenciális extra kiadások, amennyiben valós növekedést generálnak a hiányban, finanszírozást igényelnek, így a költségvetés általános fegyelme is lazulhat, azonban uniós szankciók veszélye nélkül.
A fentebb ismertetett folyamatok mellett már most érdemes figyelembe venni néhány kockázati tényezőt, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a 2026-os költségvetési terveink megvalósulását:
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy nem lesz könnyű a most bemutatott 2026-os költségvetési tervek betartása jövőre, részben a külső adottságok és hatalmas bizonytalanság, részben pedig a költségvetésben rejlő feszültségek miatt is, amit csak növelhetnek a jövő tavaszi parlamenti választások miatti esetleges fiskális lazító lépések.
