Ha nálunk is megáll az áramszolgáltatás, akkor az alábbiakra számíthatunk: a mindennapi életünk teljesen átalakul, és a megszokott rutinunk felborul. Az otthonainkban sötétség borul, a háztartási eszközök és elektronikai berendezések leállnak, ami sok ese
Mintha egy világvége-filmet néznénk, ugye? Ám ezek a képkockák a valóságban játszódtak le. És szerencsére nem nálunk, Magyarországon, de lehetett volna itt is. Mi van, ha hiába dugjuk töltőre a telefont? Ha nem tudjuk megmelegíteni a mikróban az ebédet? Ha leolvad a hűtő, kikapcsol a klíma, nincs internet, Facebook, Netflix...? Csak kényelmetlenség, vagy sokkal nagyobb baj fenyeget? Egyáltalán: mi történik velünk, ha leáll az áramszolgáltatás? Ennek jártunk utána.
Az elektromos berendezések működése azonnal leáll, amint megszűnik a hűtés és fűtés a gázkazánokkal vagy klímákkal ellátott ingatlanokban. A távfűtés is megbénul, a keringető szivattyúk és légkondicionálók pedig leállnak. A világítás és a televízióadás is eltűnik, ahogyan az internet is megszakad: a vezeték nélküli routerek és jeltovábbítók használhatatlanná válnak. A hűtőszekrényeknél megkezdődik a visszaszámlálás: a normál hűtők átlagosan négy órán keresztül képesek megőrizni a hűvösséget, feltéve, hogy nem nyitogatjuk az ajtóikat. A mélyhűtők ezzel szemben, típustól és kezdeti beállításuktól függően, akár 24-48 óráig is megőrizhetik a fagyasztott ételek hűvösségét. Érdekes módon, minél több fagyasztott étel található a mélyhűtőben, annál hosszabb ideig marad meg a hideg. Problémát jelenthet a bejutás otthonunkba, mivel az elektromosan működtetett ajtók és garázskapuk használhatatlanná válnak, és zárt állapotban maradnak. A riasztórendszerek is csak addig működnek, amíg az akkumulátoraikban lévő energia ki nem merül.
A mobiltelefonok és a vezetékes telefonok áramszünet esetén átmenetileg működhetnek, de csak addig, amíg a szolgáltatók szünetmentes rendszerei aktívak. Még ha ez a megoldás jelenleg elérhető is, nem tart örökké: amikor az üzemanyag elfogy, a generátorok leállnak, és a szünetmentes akkumulátorok utánpótlás nélkül lemerülhetnek. Ilyen helyzetben pedig kiszámíthatatlanná válik, hogy sikerül-e kapcsolatot teremtenünk családtagjainkkal vagy szeretteinkkel.
A nagyvárosokban leáll a tömegközlekedés, megbénulnak a villamos- és metróvonalak, leállnak a liftek az emeletes házakban, és általánosságban leállnak a benzinkutak is... Ezt láttuk a mostani spanyolországi történéseknél is. Lehetetlenné válik a tankolás, a vonaton való utazás, de a légi forgalom is megakad, így az emberek nem tudnak hazajutni. Megbénul a közvilágítás, az utcák elsötétülnek. A szupermarketekben - legalábbis ahol tartalék generátorokkal nem tudják biztosítani az ellátást - leállnak a pénztárgépek, megszűnik az összeköttetés az elektronikus rendszerekkel, így a bankkártyák is használhatatlanná válnak. A közszolgáltatások - közhivatalok, szolgáltatók - kénytelenek felfüggeszteni működésüket kapcsolat és működőképes ügyfélterek híján.
A vészhelyzeti intézmények, mint a katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség és kórházak, rendelkeznek olyan áramforrásokkal, amelyek segítségével vészhelyzetek esetén működhetnek. Azonban fontos megjegyezni, hogy e védelem csupán átmeneti megoldást nyújt, hiszen a generátorok és áramfejlesztők kapacitása korlátozott. Továbbá, a folyamatos üzemanyag-ellátás biztosítása nélkül ezek az eszközök nem képesek hosszú távon működni, ami újabb logisztikai nehézségeket jelent a rendszerek számára. Teljes áramkimaradás esetén pedig a rendvédelmi erők aktivitása is jelentősen megnő, hiszen a sötétben a közrend fenntartása sokkal nagyobb jelenlétet követel. Például Spanyolországban harmincezer rendőrt vezényeltek az utcákra a biztonság érdekében.
A hatalmas hálózatok kihívásait egyedül nem tudjuk leküzdeni, de a saját életünkben és otthonunkban számos védelmi lépést tehetünk. Íme néhány hasznos javaslat, amelyek segíthetnek minket ebben a törekvésben.
Már egy rövid áramszünet során, különösen ha biztosítékot kell cserélni, komoly nehézséget okozhat a sötétben való tájékozódás, ha nem rendelkezünk világítóeszközzel. Éppen ezért fontos, hogy minden családtag számára ismert és könnyen hozzáférhető helyen tároljunk egy elemlámpát, gyertyát és gyufát. Így bármikor, amikor szükség van rá, könnyedén fel tudjuk világítani a környezetünket.
Ha a mobilhálózatok még működnek, de a környékünkön áramszünet van, akkor kulcsfontosságú, hogy megőrizzük telefonunk töltöttségét. Éppen ezért érdemes otthon mindig egy vagy több feltöltött külső akkumulátort tartani. Ezek az aksik nemcsak a telefonunkat, hanem akár a laptopunkat is segíthetnek működőképesen tartani egy ideig. A telefonok töltés nélkül eltöltött ideje készüléktől függően változik, de vannak általános tanácsok, amelyek segíthetnek maximalizálni a töltésünkből kihozható időt. Például a telefont soha ne tegyük napos helyre, mert a hőmérséklet emelkedése jelentősen csökkentheti az akkumulátor élettartamát. Emellett használjunk energiatakarékos beállításokat: csökkentsük a háttérvilágítást, zárjuk be a háttérben futó alkalmazásokat, és ha nem használjuk, akkor a WiFi-t és a Bluetooth-t is kapcsoljuk ki. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a GPS-t használó applikációk is nagyban hozzájárulhatnak a telefonunk gyorsabb lemerüléséhez.
A készpénz jól jöhet olyan áramszünet vagy egyéb hálózati hiba esetén, amikor a környező boltokban tudunk vásárolni, de nem tudjuk használni a bankkártyánkat. Érdemes valamennyi készpénzt tartani otthon ilyen esetekre, hogy a legszükségesebb élelmiszereket, napi cikkeket meg tudjuk így venni. Ehhez elég lehet akár néhány tízezer forint is.
Azt a szabályt áramszünettől függetlenül is hasznos betartani, hogy ne ürüljön ki sose az üzemanyagtank, mert bármikor történhet váratlan helyzet. Egy kanna benzint vagy dízelt azonban könnyű tartani otthon. Ez ilyen helyzetben is elég 50-100 kilométerre. Egy benzines, dízeles autóban a kisebb áramigényű eszközeinket, például a mobilunkat is tölthetjük.
Érdemes mindig készletezni egy-két karton ivóvizet otthon. Ha lehetőségünk van rá, akár nagyobb mennyiségű csapvizet is tárolhatunk, hiszen előfordulhat, hogy a vízhálózat leáll, és ilyenkor nemcsak ivóvíz, hanem főzéshez és tisztálkodáshoz szükséges víz sem áll rendelkezésünkre. Fontos, hogy olyan élelmiszereket is folyamatosan pótoljunk, amelyekből akkor is el tudjuk látni magunkat és családunkat, ha a hűtőszekrényünk nem működik. Ugyanígy figyeljünk a legszükségesebb gyógyszerekre és csecsemőtápszerekre is. Ezen kívül érdemes arra is gondolni, hogy lehet, hogy nem tudunk főzni, így egy PB-palackos gázpalack tartalékolása praktikus lehet. Ne feledkezzünk meg a napi komfortunkhoz szükséges termékekről sem, mint például a WC-papír, melynek hiánya nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly problémát is okozhat.
Tartós áramszünet esetén nem tudunk mit tenni a mélyhűtőben tartott akár többkilónyi hússal és más élelmiszerrel, hiszen ezek azonnal elkezdenek leolvadni. Az egyik lehetőség ilyen esetben, hogy kezdjünk el ezekből főzni. A hűtőszerkény áramszünet esetén akár 3-4 órán keresztül is tudja tartani a hideget, ha nem nyitogatjuk az ajtaját.
Ha nincs hagyományos fűtési rendszerünk, vagy csak kiegészítőként alkalmazzuk, akkor áramszünet esetén komoly problémákkal nézünk szembe. Ilyenkor a gázkazán, hőszivattyú, elektromos fűtés és a bojler is használhatatlanná válik. Érdemes tehát, ha lehetőségünk van rá, egy hagyományos kályhát vagy kandallót fenntartani otthonunkban, vagy legalábbis biztosítani a lehetőséget a hagyományos fűtésre. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy elegendő tüzelőanyagot tároljunk, hogy vészhelyzet esetén is komfortosan melegben tölthessük a napokat.
A Spanyolországot sújtó, majd Portugáliába és Franciaországba is átterjedő áramszünet Grönlandot is elérte: a sziget lakóinak jelentős része hétfő este elveszítette a kapcsolatot, így műholdas telefonjaik és interneteik elérhetetlenné váltak. Szerencsére a helyzet keddre rendeződött, de a kimaradás okai körül sokféle elmélet és vélemény terjedt el.
Sokan úgy vélik, a történtekben kulcsszerepet játszott, hogy az ország áramtermelése nemrég 100 százalékban megújulóvá vált, ami környezetvédelmi szempontból óriási eredmény, ám szakemberek szerint a spanyol energiahálózat nem volt felkészülve erre a változásra, ezért instabillá vált.
"A hálózaton található szél- és napenergia mennyiségének növekedésével a rendszer stabilitása csökken, ami megnehezíti a hibák kezelését. Kathryn Porter, független energia-tanácsadó a Daily Mailnek elmondta, hogy a napenergia jelentős mértéke hozzájárulhat egy széleskörű áramszünet kialakulásához. Hozzátette, hogy az elektromos eszközök nem tolerálják a nagy frekvenciaváltozásokat, így hajlamosak automatikusan kikapcsolni."
A spanyol kormány és a portugál hálózatot üzemeltető REN inkább azt az elméletet támogatja, hogy szélsőséges hőmérséklet-ingadozások okozták a leállást. Ez azonban vitatható, mert viszonylag enyhe, 22 Celsius-fok volt az országban az áramkimaradás idején. A kormányt sokan azzal vádolják, hogy az időjárás okolásával csak el akarja hárítani a saját felelősségét abban, hogy erőltetett menetben fejlesztette a zöldenergiára történő átállást.
Az európai villamosenergia-hálózat olyan szoros összefonódásban működik, hogy a nemzeti rendszerekben bekövetkező zavarok könnyedén hatással lehetnek más országok energiaellátására is. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamos energetika tanszékének vezetője a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a hazai áramellátó rendszerben már az ibériai térség szolgáltatásának hétfői összeomlását megelőző 30-50 percben rendellenes ingadozások jelentkeztek. A Mavir, vagyis a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei azért dolgoznak, hogy megakadályozzák a spanyol és portugál áramkimaradásokhoz hasonló helyzeteket. Az elmúlt 75 év rendszerirányítási tapasztalatai alapján hazánkban még soha nem történt országos szintű áramszünet, ugyanakkor a Balkán és a háborús Ukrajna irányából érkező zavarok továbbgyűrűzésének lehetősége folyamatosan fennáll.
