Ha Ferenc pápa elhunyna, az esemény globális szinten jelentős visszhangot váltana ki. A katolikus egyház hívei, valamint a világ vallási és politikai vezetői azonnal reagálnának a hírekre. A pápai halál bejelentése után megkezdődne a gyászmise és az emlék

A katolikus egyház vezetőjének, Ferenc pápának egészségi állapota egyre több aggodalomra ad okot. Róma püspökét kétoldali tüdőgyulladással kezelik, és állítólag saját maga is úgy érzi, hogy már nem fog felépülni. Mutatjuk mi történik, ha egy hivatalban lévő pápa meghal.

Ahogy az Index tudósít, számos jel mutat arra, hogy Ferenc pápa életének végső szakaszához érkezett. A vatikáni testőrség, vagyis a svájci gárda már megkezdte a felkészülést a katolikus vezető temetésére.

Ferenc pápa múlt pénteken kórházi kezelésre szorult, miután súlyos légúti fertőzést diagnosztizáltak nála. Az orvosi vizsgálatok során kiderült, hogy tüdőgyulladása is van, amely mindkét tüdőlebenyt érinti. Jelenleg a római Gemelli kórház speciális osztályán ápolják, amelyet a pápák kórházának is neveznek, és a hét további nyilvános eseményeit lemondták. A pápa egészségi állapota különösen aggasztó, mivel fiatal korában a jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították, és az utóbbi években egyre gyengébbé vált.

A Politico értesülései szerint a pápa egy bizalmasának már arról beszélt, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, legújabb intézkedései pedig arra utalnak, hogy már a reformintézkedéseivel elért eredményeit védelmezi.

Miután orvosi szakértői megállapították, hogy a pápa elhunyt, holttestét átszállítják az Apostoli Palota magánkápolnájába. E helyszínen a hagyományoknak megfelelően a camerlengo, vagyis a bíboros kamarás, hivatalos keretek között megerősíti és nyilvánosságra hozza a pápa halálát. Jelenleg a szentszék vagyonának kezelője Kevin Joseph Farell, egy ír származású püspök, így az ő feladata lesz, hogy megerősítse Ferenc pápa eltávozását.

A történet úgy fest, hogy Farell bíboros kamarás szimbolikus látogatást tesz a pápánál, és háromszor hangosan megnevezi az egyházfőt, hogy megpróbálja felébreszteni. Ha ez nem vezet eredményre, egyes pletykák szerint a camerlengo segítői egy ezüst kalapáccsal is megkopogtatják Róma püspökének homlokát, hogy biztosra menjenek a dologban. Azonban a Vatikán ezt a városi legendát határozottan visszautasította.

Miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lép. A kamarás bíboros először is megsemmisíti a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendeli a pápai lakosztályok lezárását. Farell püspök ezután tájékoztatja a bíborosi kollégiumot - a Katolikus Egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét -, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelenti a halálhírt a világnak is.

A pápa halála automatikusan elindít egy 9 napos gyászidőszakot a Római Katolikus Egyház keretein belül, amely egyidejűleg Olaszország nemzeti gyászidőszakát is maga után vonja. Ezt az időszakot Novendiale néven ismerjük, amely valójában egy ősi római pogány hagyományból ered. Ekkor a Vatikán belép az "üres szék" (sede vacante) időszakába. A sede vacante alatt a bíborosi kollégium veszi át az egyház irányítását, azonban fontos megjegyezni, hogy az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak lényeges döntéseket.

Az egyházfő földi maradványait a temetési szertartás előtt a Szent Péter Bazilikában állítják ki, ahol a következő napokban hívők ezrei, valamint a világ vezetői érkeznek, hogy tiszteletüket tegyék.

A múltban az elhunyt egyházfők testét egy impozáns, díszített ravatalra, vagyis temetési állványra helyezték. Az argentin pápa azonban egy nyitott koporsóban fog nyugodni a Szent Péter Bazilikában. Miközben a pápa a bazilika falai között "pihen", világszerte, így itt is, naponta gyászmisék zajlanak. A szertartások után általában 6-7 nappal kerül sor a pápa végső nyughelyére.

A pápa temetési szertartása várhatóan a Szent Péter-bazilika előtti tér színpadán zajlik majd. A ceremóniát valószínűleg a bíborosi kollégium jelenlegi dékánja, az immár 91. évét taposó Giovanni Battista irányítja.

Róma püspökeit hagyományosan a Szent Péter-bazilika mélyén lévő kriptákban helyezték örök nyugalomra. Itt található közel száz pápa sírja, a vatikáni katakombák titokzatos világában. Közéjük tartozik XVI. Benedek pápa is, aki 2013-ban lemondott, ám egészen 2022-ig élt. E helyszín nemcsak a vallási jelentősége miatt különleges, hanem a történelem és a hagyományok szövevényes fonala miatt is, amely a pápák örökségét őrzi.

Az argentin pápa a 2023-as interjújában kifejtette, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilika, amely az egyik legkedvesebb temploma számára, lesz az ő végső nyughelye. Ezzel történelmet ír, hiszen ő lesz az első egyházfő az elmúlt száz évben, akit a Vatikán falain kívül helyeznek örök nyugalomra.

Ferenc pápa határozottan megtiltotta, hogy utódaihoz hasonlóan három különálló koporsóban temessék el. A történelem során Róma püspökeit gyakran három, egymásba illeszkedő koporsóban helyezték örök nyugalomra, melyek közül az egyik ciprusfából, a másik cinkből, a harmadik pedig szilfából készült. Ezzel szemben Ferenc pápa azt kérte, hogy őt csupán egyetlen koporsóban temessék el, amely fából és cinkből lett megalkotva.

A pápa temetése után két-három héttel a Bíborosi Kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában, az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.

A szavazás első napján a Sixtus-kápolna zárva tart, és csak a Római Katolikus Egyház bíborosai, valamint a konklávét lebonyolító személyzet léphet be – a később érkező bíborosok természetesen kivételt képeznek. A sajtó képviselői nem juthatnak be, és a bíborosok közül csupán néhányan oszthatják meg véleményüket a médiával, ezt azonban csak a konklávé jóváhagyásával tehetik meg. Ekkorra már az újságírók nagyjából tisztában vannak a legesélyesebb jelöltek kilétével.

A konklávé során nem a teljes 252 fős kollégium vesz részt, csupán a 80 év alatti bíborosok jogosultak a szavazásra. Jelenleg ez azt jelenti, hogy 138 bíboros van, aki voksolhat. A szavazás folyamata titkos; a bíborosok az általuk preferált jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd ezt a papírt a bazilika oltárán elhelyezett kehelybe dobják.

Egy nap akár négy különböző szavazási fordulót is tarthat. Például a Ferenc pápát megválasztó konklávé 2013-ban körülbelül 24 órát és öt szavazási fordulót igényelt, de előfordulhat, hogy a választási folyamat ennél hosszabb időt is igénybe vesz. Érdekes módon egy 13. századi konklávé akár három éven át is elhúzódott, míg egy másik a 18. században négy hónapig tartott.

Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A feketére színezett füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen.

Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a Bíborosi Kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: "Habemus papam" - azaz "van pápánk".

Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.