Farkas Bertalan, a híres űrhajós, varázslatos estét töltött az űr végtelenjében, ahol a csillagok fényében meséket olvasott. Képzeljük el, ahogy a Földtől távol, a súlytalanság állapotában, egy űrhajóban ücsörög, miközben a galaxis csodái veszik körül. Az
Az első magyar űrhajós hazatérése után hősként vonult be a történelembe, és ünneplés vette körül, ahogy a földre lépett.
1980. május 26-án a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén egy különleges küldetés indult a világűr mélye felé, amelyben egy magyar és egy szovjet űrhajós vállvetve dolgozott. Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa, valamint Valerij Kubaszov parancsnok együtt léptek a csillagok közé, hogy végrehajtsák a magyar űrkutatás eddigi legfontosabb misszióját. A Szaljut-6 űrállomáson töltött egy héten át számos tudományos kísérlet zajlott, amelyek nem csupán Magyarország, hanem az egész szocialista blokk számára jelentőséggel bírtak, szimbolizálva a nemzetközi együttműködést és a tudományos fejlődést.
a nem mindennapi élmények mellett a szabadidejét is kihasználta. Az űrben eltöltött nyolc nap során nemcsak a tudományos kísérletek lebonyolítására figyelt, hanem a gyönyörű látványok megörökítésére is. Farkas Bertalan a Föld látványát a súlytalanság állapotában élvezte, és több alkalommal megosztotta tapasztalatait a földön maradtakkal. Az űrhajósok közötti baráti kapcsolatok is erősödtek, hiszen a közös cél és az űr iránti szenvedély egy különös köteléket alakított ki közöttük. A magyar űrprogram ezen mérföldköve nem csupán Farkas Bertalan személyes teljesítménye volt, hanem a magyar tudomány és technika nemzetközi színtéren való elismerésének is szimbóluma. Az Interkozmosz program keretein belül a magyar részvétel nemcsak a tudományos együttműködést, hanem a nemzetközi barátságot is erősítette, hiszen különböző kultúrák és nemzetek egyesültek egy közös cél érdekében. Farkas Bertalan űrutazása tehát nem csupán egy tudományos küldetés volt, hanem a magyar nemzet büszkeségének megjelenítése is a világűr felfedezésében.
Egyik varázslatos estén a mesék birodalmába kalauzolta a magyar gyerekeket, miközben elmerült a szavak tengerében, és felolvasta nekik az esti mesét.
A történelmi esemény kapcsán Farkas Bertalan így idézte fel a start előtti izgalmas pillanatokat: "Egyaránt éreztem az izgalmat és a büszkeséget. Tudtam, hogy az egész magyar nemzet figyel ránk, és ez hatalmas felelősséget rótt ránk." Később, tapasztalatait megosztva, a következőképpen fogalmazott: "Először láthattam Magyarországot a világűrből, csodálva a napfelkeltét és a naplementét. Majd a kozmikus éjszaka csillagképei, a Dél-Amerika hegyláncai, Afrika sivatagainak lenyűgöző szépsége, és India vörös homokfelhői tűntek fel előttem." Valerij Kubaszov a nemzetközi együttműködés fontosságát emelte ki: "Ez a küldetés nem csupán a szovjet és a magyar nép barátságának bizonyítéka, hanem az űrkutatás határtalan lehetőségeinek is." A sikeres űrutazás után, 1980. június 3-án tértek vissza a Földre, ezzel új fejezetet nyitva az emberi felfedezések történetében.
Farkas Bertalan űrrepülése nagy előrelépés volt a magyar tudomány és technológia történetében. Magyarország ezzel a repüléssel a világ hetedik nemzetévé vált, amely saját űrhajóst küldött a világűrbe, a küldetés során szerzett tapasztalatok és az elvégzett kísérletek hozzájárultak a későbbi űrkutatási programok fejlődéséhez. A sikeres küldetés után Farkas Bertalan nemzetközi hírnévre tett szert, és a magyar űrkutatás egyik ikonikus alakjává vált. Bár azóta Magyarország nem küldött újabb űrhajóst a világűrbe, továbbra is aktívan részt vesz nemzetközi űrkutatási projektekben.
A sikeres űrmissziót követően Farkas Bertalant és Valerij Kubaszovot ünnepélyes keretek között fogadták Moszkvában és Budapesten egyaránt. A Vörös téren, a szovjet főváros szívében, hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy tiszteletét tegye a két űrhajós előtt. A rendezvényen a szovjet vezetés legmagasabb rangú képviselői voltak jelen, köztük Brezsnyev pártfőtitkár, aki megható üdvözlőbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a misszió sikerét és az Interkozmosz program fontosságát. A díszfelvonulás során Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kitüntetéseket vehetett át, miközben a szovjet média figyelme teljes mértékben az eseményre irányult. Hazánkban, Magyarországon Farkas Bertalant igazi hősként ünnepelték, aki Budapestre érkezett Valerij Kubaszov társaságában, hogy együtt osszák meg a siker élményét a hazai közönséggel.
A ferihegyi repülőtéren hatalmas ünneplő tömeg várta, majd díszmenetben vonult végig a városban, az Országházban ünnepélyes fogadáson vett részt, ahol állami kitüntetést kapott, és maga Kádár János köszöntötte a párost. A magyar sajtó óriási érdeklődéssel követte az eseményt, és a lakosság büszkén ünnepelte az ország első űrhajósát.
A két űrhajós jutalmául egy-egy Csepel kerékpár is járt, méghozzá mint "a magyar szocializmus ékes példája".
Farkas Bertalan az űrutazás után a Magyar Néphadseregben folytatta pályafutását, ahol alezredesi rangot kapott. Később a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, 1995-ben dandártábornokká léptették elő, majd különböző repüléssel és űrkutatással kapcsolatos tevékenységekben vett részt. Több nemzetközi űrkutatási szervezet tagja lett, és rendszeresen tartott előadásokat az űrutazásáról. 2006-ban a Magyar Demokrata Fórum támogatásával jelöltette magát az országgyűlési választásokon, 2014-ben a Zöldek Pártjában indult, ám mindkétszer sikertelenül. 2014-2015 között a magyar külügyminiszter tanácsadója volt, majd a civil életben is aktívan részt vett, különböző ismeretterjesztő programokban vállalt szerepet.
Valerij Kubaszov, aki összesen háromszor járt a világűrben, az űrrepülés után továbbra is az orosz űrprogramban dolgozott, és az 1990-es években vonult vissza. 2014-ben, 79 éves korában hunyt el.
