A Sámsoni úti laktanya kapuügyeletese fegyvertelen volt, ám ennek ellenére tragikus módon agyonlőtték.
A történelem legdrámaibb pillanatai közé tartozik, amikor a bátorság és a szabadság iránti vágy felülkerekedik a félelemen. Debrecen 1956 októberében nem csupán szemtanúja volt a forradalomnak, hanem aktív résztvevővé is vált. Az egyetemisták kezdeményezése szinte villámgyorsan városi méretű tiltakozássá alakult. Azonban a lelkesedésük nem tartott sokáig, hiszen a fegyverek zaja gyorsan elnyomta a hangjukat. A sortüzek, a véres megtorlás és a szovjet tankok megérkezése véget vetett a debreceni forradalomnak, de a város neve örökre beíródott az 1956-os hősies események történetébe.
Debrecen 1956-os forradalmi eseményei már október 23-án reggel kezdetüket vették, amikor az egyetemisták és tanáraik a Kossuth Lajos Tudományegyetem falai között összegyűltek, hogy kifejezzék követeléseiket. A 20 pontos követeléslista, amely az orosz csapatok azonnali kivonásától a sajtószabadság biztosításáig terjedt, nem csupán politikai, hanem erkölcsi kihívás elé állította a helyi hatalom képviselőit is. Ezek az események határozottan meghatározták Debrecen szerepét a forradalom és szabadságharc viharos időszakában.
A legújabb információkért látogass el hozzánk a Haon.hu Google News platformján is! Ne maradj le semmiről!
Debrecen 1956. október 23-án forradalmi lázban égett. Az utcák tele voltak szenvedéllyel és reménnyel, ahogy az emberek összegyűltek, hogy kifejezzék vágyukat a változásra. A levegő vibrált az elszántságtól, a fiatalok és idősek egyaránt kiálltak az igazságért, és a szabadságért folytatott harcukban egyesültek. A város szívében a hangok és a színek összefonódtak, miközben a tömeg szolidaritást mutatott, és a jövőbe vetett hitük lángját táplálták.
Aztán 10 órakor elindultak a városközpont felé, zászlókkal Kossuth-nótákat énekelve, jelszavakat skandálva. A felvonulók a városi pártbizottságnak adták át a 20 pontos követelést, amelyet azok nem fogadtak el. A felvonulók ezért este a Szabadság Nyomdában, 35 ezer példányban nyomtatták ki követeléseiket, a városháza előtt pedig közel 30 ezres tömeg gyűlt össze. Akkorra már csatlakoztak tüntetőkhöz a munkások, valamint a vagongyár, dohánygyár, a GÖCS, az orvosi műszergyár dolgozói, valamint a város középiskolásai is.
Az események hirtelen felfokozódását az Államvédelmi Hatóság fegyveres intézkedése indította el.
Katonák és civilek is áldozatul estek a szovjet csapatok debreceni bevonulásában
November 4-én megkezdődött a "Forgószél" hadművelet, amelynek keretében a szovjet csapatok körbefogták Debrecen városát. A korabeli iratok tanúsága szerint számos harckocsi és páncélozott jármű érkezett a településre, ami komoly feszültséget és aggodalmat keltett a helyiek között.
Elsőként harckocsival bedöntötték a városháza főkapuját. Gépfegyver-sorozat érte a MÁV-igazgatóság épületét, a Postapalotát a Déri térről két T-34-es harckocsi lőtte.
