Feljutottunk az elit hokis csapatok közé, és már van egy ingázó válogatottunk is - de mikor és kikkel érkezik a következő nagyszerű eredmény?

Személyes tapasztalati az A csoportban való szereplésről magyar jégkorong-válogatott szakmai stábjában a szövetségi kapitány Majoross Gergely mellett Tokaji Viktornak vannak. A dunaújvárosi aranygeneráció oszlopos tagja már 32 éves volt a svájci világbajnokság idején, a tornára a legtöbb kortársához hasonlóan rutinos profiként érkezett, bő tízéves felnőtt pályafutással a háta mögött. Az egykori kiváló, megbízható védőt arról kérdeztük: edzőként jelent-e plusz feladatot átadni személyes benyomásaikat, emlékeiket a keretben lévő játékosoknak, különös tekintettel azokra, akik az első A csoportos vb-jükre készülnek?

Tokaji Viktor a kérdésünkre adott válaszában mind szakmai, mind emberi szempontokat figyelembe vett, hogy megvilágítsa, miért nem szükséges feltétlenül lépni ebben az ügyben, és hogy ennek tükrében miért nem valósult meg a tervezett intézkedés.

"Leginkább az a magyarázata, hogy tizenhat év telt el azóta, és a mi időnkben még teljesen más hokit játszottunk. Amit én abból az időből elevenítek fel emlékként, az ma már nem állja meg a helyét. Sokkal nagyobb sebességgel koriznak, hoznak döntéseket a játékosok, így a meccs tempója is nagyobb, a jégen irányított káosz zajlik. Mi a felkészítés során inkább erre koncentrálunk, és készítjük fel a játékosainkat, úgy az idősebbeket, mint a fiatalabbakat, hogy ebben az irányított káoszban a miénk legyen a dominánsabb csapat. A fiatalabbak életkorukból fakadóan még inkább a sportág mai változatába szocializálódtak, de amúgy is fogékonyabbak az újdonságokra, a változásokra. Mind közül a legfiatalabb Szongoth Domán, aki ott van a sűrűjében rendesen, lassan már egy éve tagja a felnőtt válogatott keretének is, miközben klubszinten továbbra sincs felnőtt meccse. Az pedig, hogy ki hogyan dolgozz fel egy ilyen szereplést a kirakatban, úgy a pályán, mint éppen a meccs előtt vagy után, arra nehéz, de talán lehetetlen jó tanácsokkal szolgálni."

Tokaji Viktor hangsúlyozta, hogy a reakciók nagymértékben függnek az egyéntől, mivel az emberek sokszor eltérő módon viszonyulnak a helyzethez.

Visszatérve az életkorbeli eltérésekre, míg számunkra az A csoportos szereplés jelentette a karrierünk csúcsát, addig a mi időszakunk végéhez közeledve egy csapattársunk Svájcban jelentette be a visszavonulását. Ezzel szemben a mostani, első A csoportos világbajnokságukra készülő fiatal játékosok többsége még pályafutásuk kezdetén áll. Számukra ez a lehetőség valódi ugródeszkát jelent a jövőjükhöz.

Tokaji Viktor emellett még egy érdekességet is megosztott:

Svájcban a magyar válogatott hat mérkőzést játszott, mind a hatszor vesztesen hagyta el a terepet. Örökre emlékezetes maradhat a csoportkörös nyitómeccs, amikor 4-3-ra maradtunk alul a jóval erősebb szlovákokkal szemben, majd közvetlen utána a 9-0-s vereség Kanadától. Utóbbi játékosai a lefújás után úgy nyilatkoztak: négy-ötgólos biztos vezetésnél már tartalékolni akartak a további erőpróbákra, de olyan szurkolás érkezett a magyar tábor részéről a lelátóról, hogy nekik olyanban karrierjük során még nem volt részük, így egyszerűen képtelenek voltak visszavenni a tempóból.

Arra a kérdésre, hogy Tokaji Viktor életében mennyire halványul a Svájcban átélt élmények emléke, a szakmai csapat egyik meghatározó tagja így válaszolt: gyakran inkább az foglalkoztatja, hogy...

A csapat, amely Pat Cortina szövetségi kapitány vezetésével indult útnak, máris egy súlyos veszteséggel kellett szembenézzen: ahová ifjabb Ocskay Gábor, a korszak meghatározó alakja, tragikus és váratlan körülmények között távozott az élők sorából mindössze másfél hónappal a világbajnoki rajt előtt.

Szentpéterváron már régóta a szakmai stáb része lehettem, de ahogy az előttem és utánam is történt, külföldi szövetségi kapitány irányított minket. Az eltelt kilenc év során számos értékes tapasztalatot gyűjtöttem össze edzőként, és ennek eredményeként a jelenlegi szövetségi kapitány már sokkal összetettebb feladatokkal bíz meg.

Aki nem mellesleg szintén magyar szakember, és különösen izgalmas ez a tény a magyar jégkorong-válogatott történetében, hiszen A-csoportos világbajnokságon ilyen helyzetre eddig még nem volt példa. 2009-ben az említett Pat Cortina vezette a csapatot, aki a közelmúltban a női válogatottat irányította az elit világbajnokságon. Ezt követően 2016-ban a kanadai Rich Chernomaz, majd 2023-ban az amerikai Kevin Constantine vette át a szakmai feladatokat. Érdemes megjegyezni, hogy a '16-os stábban Majoross is helyet kapott, így a magyar jégkorong szakmai körében sok izgalmas fordulatnak lehetünk tanúi.

Gyakran eszembe jut, és néha Majoross Gergővel is megvitatjuk, hogy a csoportunkba feljutott csapat már adott, hiszen az orosz és fehérorosz együttesek kiesésével most már olyan csapat is van, amelyik ingázott, tehát egy év kihagyás után újra visszatért. A következő lépés az lesz, hogy ki tud még bennmaradni. Kíváncsi vagyok, hogy ezt a sportágban igazi csodának számító teljesítményt kinek az arcához lehet majd kötni, legyen az kapitány, edző vagy játékos.

Tokaji Viktor véleménye szerint az utóbbi évek fejlődési irányai azt jelzik, hogy a különbség a magyar válogatott és az A csoport második feléhez tartozó csapatok között már jelentősen csökkent.

Szentpéterváron, 2016-ban megtapasztaltuk első győzelmünket, amikor a fehérorosz csapatot 5-2 arányban diadalmaskodtunk. Sajnos azonban az ezt követő hat vereségünk miatt a csoportunkban az utolsó helyen végeztünk, ami a kiesésünkhöz vezetett. Két évvel később, Tamperében viszont már kedvezőbb eredményeink születtek: két mérkőzésen szerzett pontunkkal, köztük egy hosszabbításos győzelemmel a franciák ellen, sikerült izgalmassá tenni a bennmaradásért folytatott küzdelmet. Végül a hetedik meccs kimenetele a szétlövésre bízta a sorsunkat, ami sajnos az osztrákoknak kedvezett.

A jelenlegi felkészülési időszak világosan tükrözi, hogy most már teljes mértékben versenyképesek vagyunk olyan válogatottakkal, amelyek pár évvel ezelőtt még messze előttünk álltak.

Természetesen, a korábbi teljesítmények és a felkészülés során szerzett tapasztalatok ellenére is nehéz megjósolni, hogyan teljesítünk majd éles versenyhelyzetben. Az igazi eredményeket csak a pályán tudjuk megmutatni. Jelenleg azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a magyar jégkorong egyedi identitása és összetartó ereje kirajzolódjon, függetlenül attól, hogy mi történik a mérkőzés során. Célunk, hogy maradandó nyomot hagyjunk a hoki közösségében.

Az elit-világbajnokság izgalmas eseménye május 9-én veszi kezdetét, míg a csoportkör május 20-án indul el, és a torna végül május 25-én zárul. A magyar csapat a dániai csoportban versenyez, és első mérkőzésüket a németek ellen vívják 10-én. Ezen kívül összecsapnak a házigazdákkal, a csehekkel, a svájciakkal, az amerikaiakkal, a norvégokkal és a kazahokkal is. Az első négy csapat bejut a negyeddöntőbe, míg a leggyengébben szereplő együttes a sportági másodosztály, vagyis a divízió 1/A felé kényszerül visszalépni. Izgalmas hónap elé nézünk!

A magyar válogatott újkori történetének negyedik alkalma, hogy az A csoportban mérettetheti meg magát. Eddigi próbálkozásaik során, 2009-ben Svájcban, 2016-ban Szentpéterváron, valamint 2023-ban Helsinkiben sajnos nem tudták megőrizni helyüket.

A magyarok menetrendje: Egyedi ritmus az életünkben A magyar kultúrában a menetrend nem csupán egy időbeli ütemtervet jelent, hanem egyfajta életérzést is. Az emberek mindennapjai tele vannak hagyományokkal, ünnepekkel és szokásokkal, amelyek színesítik az év során követett útvonalat. A reggelek gyakran kávéval és friss péksüteménnyel kezdődnek, ahogy a családok összegyűlnek, hogy megosszák a nap első pillanatait. Az iskolai és munkahelyi menetrendek szigorú kereteket adnak, de a magyar lélek mindig talál utat a kreativitás és a spontaneitás számára. Az ünnepek, mint a karácsony, húsvét, és a nemzeti ünnepek, különösen fontos szerepet játszanak a menetrendünkben, hiszen ezek az alkalmak a családi összetartozást és a közösségi élményeket erősítik. A hétvégék sokszor a kirándulásokról, baráti összejövetelekről és a kultúra felfedezéséről szólnak, hiszen a magyarok számára a szabadidő eltöltése is része a menetrendnek. A magyarok menetrendje tehát nem csupán az időbeosztásról szól, hanem az életről, a hagyományokról és az összetartozásról, amely gazdagítja mindennapjainkat.

A Sport 1 csatorna valós időben közvetíti a magyar nemzeti válogatott minden egyes mérkőzését, így a szurkolók mindig naprakészen követhetik a csapat teljesítményét.