Az Egyesült Királyságban mostantól minden újszülött génállományát alaposan megvizsgálják, hogy részletes információkat nyerjenek a korai fejlődésről és egészségügyi kockázatokról.
A brit egészségügyi rendszer, ismertebb nevén NHS, egy innovatív megközelítést alkalmaz, amelynek keretében a következő tíz évben minden újszülött DNS-ét részletesen elemezni fogják. Ezen új módszer révén a gyűjtött információk lehetőséget adnak a betegségek korai felismerésére és megelőzésére, így a jövő generációi számára egészségesebb életet biztosíthatnak.
A genomika, amely a gének közötti kölcsönhatásokat tanulmányozza, új lehetőségeket nyit meg az emberek előtt, lehetővé téve számukra, hogy elkerüljék a súlyos betegségeket, és részesüljenek a személyre szabott egészségügyi ellátás előnyeiben – nyilatkozta a brit egészségügyi miniszter a Telegraphnak.
Wes Streeting kijelentette, hogy az orvostudomány fejlődése révén az NHS a következő évtizedben jelentős átalakuláson megy keresztül. A jövőben nem csupán a betegségek diagnosztizálására és kezelésére fog összpontosítani, hanem elsődleges célja a betegségek előrejelzése és megelőzése lesz.
Egy évtizeden belül minden brit újszülött számára kötelezővé válik a teljes genomszekvenálás, amely lehetővé teszi, hogy számos betegség kockázatát felmérjék.
Az előrelépés célja egy általános szűrés és megfigyelés, amelynek során keresik például a magas koleszterinszint vagy vérnyomás mutatóit.
Az "új technológia hatalmával" a betegségek már a tünetek megjelenése előtt megelőzhetők. Ez nemcsak az NHS-re nehezedő terheket csökkenti, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb életet élhessenek – hangsúlyozta a miniszter.
A javasolt koncepció lényegében egy átfogó, hosszú távú stratégiát vázol fel, amely a genomika, a mesterséges intelligencia és a prediktív analitika integrálásával lehetővé teszi a betegségek előrejelzését és megelőzését, valamint az új terápiás módszerek gyorsabb bevezetését.
A tömeges szűrést fokozatosan a személyre szabott egészségügyi ellenőrzése váltja fel. A potenciális betegségeket célzott, preventív gyógyszerekkel kezelik, amelyekkel elkerülhetők a nem kívánt mellékhatások.
A genomszekvenálással az NHS "reaktív egészségügyi rendszerből proaktívvá válna" - vélik az egészségügy tisztségviselői.
A brit kormány a következő évtized során 650 millió fontot, ami napi árfolyamon több mint 300 milliárd forintnak felel meg, szán a genomika fejlődésére. A július első hetében elinduló program három alapvető változást hoz: a kórházak helyét a közösségi egészségügyi megoldások veszik át, az analóg szolgáltatások helyett a digitális megoldások lépnek előtérbe, és a gyógyító kezelések helyett a megelőzés kerül a középpontba.
Ez részben annak is köszönhető, hogy a pénzügyminiszter tavaly egyedülálló, 29 milliárd fontos, azaz több mint 13,6 ezer milliárd forintos pénzügyi támogatást nyújtott az NHS számára, ami rekordnak számít.
A javasolt koncepció keretében a magánszektor és a kórházak együttműködése szorosabbra fűződne, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy az újonnan létrehozott intézmények akár a háziorvosi ellátás lebonyolítását is magukra vállalják.
A technológia kiaknázására tett kísérletek közé sorolható, hogy a pácienseket okosórákkal látják el. Ezekkel egy - az Uberhez hasonló platformon - közvetlen kapcsolatba léphetnek a virtuális kórházak konzultánsaival.
Amit ma egy kórház falai között végeznek, az a jövőben valószínűleg már telefonon vagy különböző alkalmazások segítségével is lebonyolítható lesz, mindössze egy évtized elteltével.
- ígérte Streeting. A teljes genomszekvenálás alapja a köldökzsinórból vett vérminta, röviddel a szülés után. A mindenkire kiterjedő tesztelés azonban etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel.
A szülők ugyan hozzájárulhatnak gyermekeik információszerzéséhez, ám a fiatalok olyan adatokkal találkozhatnak, amelyekre talán sosem akartak volna rátalálni. Ezek az információk gyökeresen átformálhatják a jövőjüket, hiszen tudatában lehetnek annak, hogy esetleg magasabb a kockázatuk egy agresszív daganatos betegség kialakulására.
Egy hétezer újszülöttet vizsgáló tanulmány során felfedezték, hogy 27 csecsemő esetében BRCA1 gént azonosítottak. Ez a gén a köznyelvben "Jolie-génként" vált ismertté, miután a népszerű színésznő nyilvánosan bejelentette, hogy ő is hordozza ezt a gént, amely drámaian, 87 százalékra növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát.
