Fókuszban a Polt-jelentés: növekvő bűncselekmények, fokozódó alkuk és egyre több vagyonelkobzás.

A hazai bűnözés és bűnüldözés fejlődésének egyik kiemelkedő mércéje a legfőbb ügyész éves beszámolója, melyet az országgyűlés elé terjesztenek. Ez a dokumentum részletesen tükrözi az ügyészség munkáját és az aktuális helyzetet. A legfrissebb jelentés legfontosabb adatainak és megállapításainak mélyebb megértésében Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda csoportvezető ügyvédje nyújtott értékes elemzést.

Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi jelentése alapján megfigyelhető, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 2013 óta szinte folyamatosan csökkent, azonban ez a tendencia 2021 után megtorpant. 2022-ben a bűncselekmények aránya 8,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, majd 2023-ban további 6,2 százalékos növekedést mutatott.

A szakértők megfigyelései alapján a gazdasági bűncselekmények statisztikái között jelentős eltérések tapasztalhatók. Az utóbbi évben a csalások száma drámai módon emelkedett: míg 2022-ben 16 747 esetet regisztráltak, 2023-ra ez a szám már 19 701-re nőtt, ami 18%-os növekedést jelent. Az ügyészség ezt a tendenciát elsősorban az online bűncselekmények és az adathalászat terjedésével indokolja. Barta Péter kiemeli, hogy ennek következtében a kiberbűnözés elleni fellépés hatékonyságának fokozása került az ügyészségi munka középpontjába. Ráadásul a pénzmosások száma is jelentős, 42%-os növekedést mutatott, ami vélhetően a felderítő tevékenységek és a nemzetközi együttműködés javulásának is köszönhető.

Másfelől, a statisztikák szerint jelentős csökkenés figyelhető meg a regisztrált költségvetési csalások számában, hiszen 2023-ban majdnem 30%-kal kevesebb ilyen esetet indítottak el.

A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt az eljárások számának csökkenése azonban nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozószerveknek

- állította a csoportvezető ügyvéd, hiszen egy-egy ilyen adócsalás felderítése sokszor leplezett eszközök (lehallgatás, titkos megfigyelés) alkalmazását, külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában - folytatta -, továbbra is legtöbbször "bukócégekkel", "körhintacsalással", eltűnő kereskedőkkel, számlagyárakkal vagy cégtemetők segítségével tűnnek el az adóforintok.

A jelentés alapján az ügyészségi eljárás egyik középpontjában a bűncselekményekből eredő vagyon hatékonyabb eltulajdonításának lehetősége állt.

A fő célunk nem csupán az elkövetők felelősségre vonása, hanem az is, hogy a költségvetés és a sértettek vagyoni érdekei védelmet nyerjenek. Ennek érdekében, amint jogilag lehetséges, az ügyészség vagyonelkobzásra vonatkozó javaslatot fogalmaz meg.

- magyarázta Barta Péter. Azonban abban a pillanatban, amikor a bíróság, hosszú éveket követően, véglegesen dönt a vagyonelkobzásról, a bűncselekményből származó eszközök gyakran már nem állnak rendelkezésre: vagy elrejtették őket, vagy másoknak adták át. Éppen ezért az ügyészség egyik legfélelmetesebb eszköze a lefoglalás és a zár alá vétel, amely lehetővé teszi, hogy ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy más értékes ingóságok esetén korlátozzák a még mindig csak gyanúsítottként kezelt személyek rendelkezési jogát.

Ezen felül az ilyen jellegű intézkedések már a nyomozás kezdetén, akár bírósági határozat nélkül is érvénybe léphetnek. A legfőbb ügyész beszámolója alapján ezek az előzetes lépések egyre inkább megszokottá váltak az ügyészségi eljárásokban, ugyanakkor jelentős megterhelést jelentenek az érintett vállalkozók számára.

Barta Péter rámutatott, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetőséget adnak a hatóság és a gyanúsítottak közötti tárgyalásokra. A beszámoló adatai azt jelzik, hogy az ügyészség egyre inkább él ezzel a lehetőséggel.

A szakértő szerint a gyakorlatban ennek két formája létezik. Egyrészt az úgynevezett mértékes indítvány, amelynek révén a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson ítéletet hozhatnak, amennyiben a terhelt a bűnösségét beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Ez egyfelől előnyös a hatóságoknak, hiszen az évekkel rövidítheti le a terhelttel szembeni büntetőeljárást, másfelől a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés miatt sok vádlott számára is kedvező.

A statisztikák azt mutatják, hogy egyre gyakoribbá válik a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ez a folyamat lehetőséget ad arra, hogy a terhelt a büntetés mérséklése, sőt akár felmentés elérése érdekében együttműködjön a nyomozóhatóságokkal. Ennek keretében segíti a bizonyítékok összegyűjtését, más eljárás alá vont személyekre vonatkozó fontos információkat oszt meg, vagy akár kártérítést is fizet az általa okozott vagyoni hátrányért.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjének tájékoztatása szerint akadt olyan eset, amikor az elkövetők, a megbékélés érdekében, önkéntesen milliárdos nagyságrendű összeget térítettek meg az általuk okozott kárért.

(Borítókép: Polt Péter 2018. január 30-án. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)