Hamarosan megkezdődik a kamatok mérséklése az MNB által.
A holnapi kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyja az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - vélik teljes egyetértésben a piaci elemzők. Nem kell azonban sokáig várni az első kamatcsökkentésre, a várakozások szerint erre még az első félév végén sor kerülhet.
Az év kezdetén tapasztalt forintgyengülés, amelyet később visszaerősödés követett, valamint a decemberi inflációs adatok, amelyek meglepetést okoztak, mind hozzájárulnak a gazdasági helyzet bonyolultságához. A gazdaság továbbra is lassú ütemben fejlődik, és az új amerikai kereskedelempolitika is óvatosan indult, ami szintén nem kedvez a helyzet alakulásának. Ezek a tényezők mind jelentős hatással lehetnek a jegybank holnapi kamatdöntésére. A monetáris politikai helyzet vegyes képet mutat, és a szakértők egyetértenek abban, hogy a tavaly ősszel elakadt kamatcsökkentési folyamat januárban nem folytatódhat a jelenlegi körülmények között.
A globális bizonytalanságok továbbra is jelen vannak, és a piacok kockázatkerülő attitűdje fokozatosan kezd enyhülni. Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza, hangsúlyozza, hogy az új amerikai elnök gazdaságpolitikájával, valamint a vámok bevezetésének mértékével kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel. Az Egyesült Államokból érkező nemzetközi hírek bármikor jelentős volatilitást okozhatnak a hazai pénz- és tőkepiacokon, és ez leginkább a forint árfolyamának ingadozásában tükröződik.
A gyorsan emelkedő hazai inflációs várakozások, a tavaly év végi árfolyamgyengülés és az év eleji adóemelések másodkörös hatásai nyomán magasabb lehet az idei infláció, mint ahogy azt korábban prognosztizáltuk - villant fel egy belső okot az óvatosságra Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője.
De vajon a jelenlegi, ingadozó inflációs kilátások és a sebezhető forintárfolyam tükrében érdemes-e számba venni a kamatemelés lehetőségét? A piaci várakozások alapján egyértelmű válaszunk van: nem.
A szakértők egyöntetűen arra számítanak, hogy a következő kamatváltoztatás a csökkentés irányába mutat, ám a kérdés csupán az, hogy ez mikor fog bekövetkezni.
A leköszönő jegybanki vezetés valószínűleg nem fogja módosítani a kamatszinteket, azonban az elmúlt időszak eseményei jelentősen befolyásolják az új irányítás döntési lehetőségeit - figyelmeztet Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Véleménye szerint így reális esély van arra, hogy márciust követően a jelenlegi, 6,5%-os irányadó kamat változatlan marad, sőt, az év során a korábban előrejelzettnél kevesebb kamatcsökkentés valószínű.
A határidős kamatmegállapodások (FRA) árazása szerint decemberig két 25 bázispontos kamatcsökkentésre van esély. A résztvevőink által megfogalmazott előrejelzések alapján a konszenzus év végére 5,75-6,00% között mozog, ami arra utal, hogy a piac szintén hasonló, két-három 25 bázispontos csökkentésre számít.
Az elemzők többsége júniusra várja az első kamatcsökkentést. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háromhavonta közzéteszi átfogó inflációs jelentését, amely idén először márciusban, Varga Mihály MNB-elnökké való kinevezésének hónapjában válik elérhetővé, ezt követi a júniusi kiadás. A jegybank gyakran ekkorra időzíti a fontos döntéseit, mivel a legfrissebb elemzések és előrejelzések segítenek alátámasztani a monetáris politika irányvonalát, és befolyásolják a piaci reakciókat is.
A kamatcsökkentés lehetőségeivel kapcsolatban egyre inkább felerősödik az elemzők körében tapasztalható bizonytalanság. Sok szakértő úgy véli, hogy a jelenlegi, rendkívül instabil külső környezet, valamint a tavalyinál magasabb inflációs szint nem támogatja a lazító intézkedéseket az idei évben. Sőt, még azok is, akik alapvetően nyitottak lennének egy esetleges kamatcsökkentésre a nyár közepén, figyelmeztetnek a jövőbeli kilátások homályosságára.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejezte, hogy sokkal nagyobb bizonytalanság övezi a kamatcsökkentés lehetőségét az idei évben, mint korábban. Rámutatott, hogy van egy olyan forgatókönyv, amelyben a kamatcsökkentés megtörténhet. Ha a nagy jegybankok, mint az EKB és a Fed, kamatot csökkentenek, és a nemzetközi pénzügyi piacok hangulata kedvezőbbé válik, a forint stabilizálódik, az országkockázati felár csökken, és a hazai maginfláció is mérséklődik, miközben a költségvetési fegyelem megmarad, akkor lehetőség nyílhat a lazításra. Azonban Török hangsúlyozta, hogy ezen feltételek mindegyikében komoly bizonytalanság rejlik, különösen a hazai tényezők tekintetében. Hasonlóképpen, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője is óvatosan nyilatkozott. Szerinte a magyar monetáris politika érdemi lazítása akkor válik valósággá, ha a nemzetközi kamatkörnyezet kedvezően alakul, és végül több kamatcsökkentés történik az Egyesült Államokban és a régióban, mint ahogy azt jelenleg várják.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentéssel kapcsolatos kivárást eddig a sérülékeny forint indokolta, mostanra azonban (részében épp a gyenge forint árfelhajtó hatása miatt) az inflációs aggodalmak is felkerültek a kockázati térképre.
Januárban a jövedéki adók emelkedése és a forint leértékelődése következtében tovább növekvő üzemanyagárakra számíthatunk, ami a decemberi szintet is meghaladhatja - nyilatkozta Balog-Béki Márta, az MBH elemzője. A forint 1%-os gyengülése körülbelül 0,2 százalékponttal emeli az inflációt 4-8 negyedév távlatában, így az MNB számára kiemelten fontos marad a forint árfolyamának figyelemmel kísérése. Az emelkedő inflációs kilátások tükrében úgy tűnik, hogy az MNB nem engedheti meg a forint további gyengülését, amit az MNB alelnöke is megerősített az utóbbi időszakban tett nyilatkozataiban. Egyre valószínűbb, hogy a november óta várt 3,8%-os éves átlagos infláció nem tartható, és a 2025-re prognosztizált érték ennél magasabb lehet, ami akár az MNB inflációs célsávján kívül is eshet.
