Rövidesen Európa egyik legtehetősebb nemzete is csatlakozhat az Európai Unióhoz.

Miután a 2008-as pénzügyi válságkor beintettek Brüsszelnek, a britek távozása és számos belpolitikai irányváltás miatt Izland hamarosan mégis csatlakozhat az Európai Unióhoz. Izland új kormánya kijelentette, hogy 2027-ig népszavazásra kívánja bocsátani az uniós tagság kérdését.

Izland lakosságának támogatottsága az EU-csatlakozás iránt folyamatosan növekszik, és ezt a tendenciát az új kormány is figyelembe veszi, hiszen 2027-re népszavazást terveznek a témában.

A frissen hivatalba lépő Kristrún Frostadóttir vezette kormány célja, hogy stabilizálja a gazdaságot és új lendületet adjon az EU-val kapcsolatos vitáknak - írja az Euronews.

Izland évtizedekig ambivalensen viszonyult az Európai Unióhoz, ám a 2008-as pénzügyi válság, a brexit és belpolitikai kérdések miatt a szigetország lakossága fokozatosan nyitottabbá vált a csatlakozás iránt. Az új kormány, amely Kristrún Frostadóttir vezetésével vasárnap lépett hivatalba, 2027-ig népszavazást tervez az EU-csatlakozási tárgyalások folytatásáról. A külügyminiszter, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir, aki az EU-párti Liberális Reformpárt vezetője, kiemelt szerepet játszik majd a csatlakozási folyamat irányításában.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján egyre erősebb az EU-tagság iránti támogatás Izlandon.

a Maskína piackutató cég júniusi felmérése alapján a lakosság 54%-a csatlakozna az EU-hoz, és 74% szerint a döntést népszavazásnak kell eldöntenie.

Ez jelentős változás egy olyan országban, amely korábban megosztott volt az EU-tagság kérdésében. A lakosság többsége úgy véli, hogy a csatlakozás javítaná a háztartások pénzügyi helyzetét, különösen az uniós gazdasági stabilitás előnyeit figyelembe véve.

Az új kormány programjának középpontjában a gazdasági stabilitás megteremtése áll, melynek célja az infláció és a kamatok mérséklése. Frostadóttir, Izland legfiatalabb miniszterelnöke, aki mindössze 36 éves, hangsúlyozta, hogy a kabinet egységes erőfeszítésekkel kíván szembenézni a gazdasági kihívásokkal. Emellett elkötelezett amellett, hogy támogassa a magánszektor fejlődését és javítsa a lakosság életminőségét.

Az új vezetés szándékai között szerepel a kormányzati minisztériumok számának csökkentése is, amelynek célja az adminisztratív költségek mérséklése.

A szociáldemokraták, a Liberális Reformpárt és a centrista Néppárt koalíciója igazi mérföldkő Izland történetében, hiszen most először fordul elő, hogy mindhárom kormánypárt élén női vezetők állnak. Ez a fordulat nem csupán politikai szempontból kiemelkedő, hanem a társadalmi változások és a nők szerepének erősödése szempontjából is jelentőséggel bír.