Helsinki kivételes teljesítménnyel zárta az évet: egyetlen halálos közlekedési baleset sem történt a városban.

Helsinkiben az utóbbi év során nem történt halálos kimenetelű közlekedési baleset, számoltak be a város vezetői a közelmúltban.

Bár az Európai Unió területén általánosan csökken a közúti balesetek következtében bekövetkező halálesetek száma - 2024-re 3%-kal csökkent -, a tragikus balesetek továbbra is rendszeresen előfordulnak a nagyvárosok forgatagában. Egy év, amikor egyetlen halálos baleset sem történik, szinte példátlan eredménynek számít, különösen egy európai főváros hektikus környezetében.

2023-ban az Európai Unió városaiban összesen 7 807 ember veszítette el életét közlekedési balesetek következtében. Berlinben a tavalyi év során 55 áldozatot követelt az utakon bekövetkezett tragédia, míg Brüsszel környékén kilenc ember tragikus sorsa pecsételte meg az elmúlt év közlekedési statisztikáit.

Bár Helsinki az Európai Unió egyik legkisebb fővárosa, mindössze 690 000 lakossal, a környező agglomerációval együtt összesen körülbelül 1,5 millió ember tartja fenn mindennapi életét és közlekedését a régióban.

Roni Utriainen, a város Városi Környezetvédelmi Osztályának közlekedésmérnöke a finn sajtónak elmondta, hogy az eredmény "sok tényezőnek köszönhető, de a sebességhatárok az egyik legfontosabbak közé tartoznak".

A közlekedési szabályok betartását mostantól 70 új traffipax készülék és fokozott rendőri ellenőrzések révén biztosítják, mindezzel a célkitűzés a közúti balesetek és halálesetek teljes felszámolása. A Liikenneturva, Finnország közlekedésbiztonsági szervezete által közzétett statisztikák szerint Helsinki útjain a közúti halálesetek száma folyamatosan csökken, jelezve a bevezetett intézkedések hatékonyságát.

2019-ben figyelemre méltó esemény történt: először fordult elő, hogy egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem szenvedett halálos balesetet az utakon. Azóta a városvezetés eltökélten dolgozik azon, hogy ezt a lenyűgöző biztonságot újra megvalósítsa.

Roni Utriainen hangsúlyozta, hogy a siker titka a hosszú távú, adatalapú mobilitási politikák és városfejlesztési stratégiák alkalmazásában rejlik, amelyek gyökeresen átalakították az egykor autóközpontú főváros arculatát. A város különböző pontjain tudatosan szűkítették az utakat, és fákat ültettek, hogy ezzel kényelmetlenebbé tegyék a vezetési környezetet. Az elképzelés lényege, hogy a bonyolultabb városi térszerkezet lassabb és óvatosabb közlekedésre ösztönözze az autósokat a sűrűn lakott területeken.

A város jelentős beruházásokat hajtott végre a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúrába is: több mint 1500 kilométernyi kerékpárútból álló hálózatot épített ki. Emellett fejlesztette a közösségi közlekedést is, többek közt dekarbonizált, önvezető buszok bevezetésével, és egy új villamosvonalat is építettek.

Utriainen szerint ezek a fejlesztések hozzájárultak "az autóhasználat csökkenéséhez, ezzel együtt pedig a súlyos balesetek számának visszaeséséhez is."