A tudomány vívmányai ellenére a szkíták továbbra is harcolnak az elismerésükért. A történelmi és kulturális örökségük mélyen gyökerezik, és a modern kutatások sem tudják teljesen átfogni ezen nép gazdag múltját. A szkíták küzdelme nem csupán a múltjukért

A Magyar Közlöny legfrissebb számában napvilágot látott a Nemzeti Választási Bizottság döntése.

Pócs Alfréd László újra felvetette azt az ötletet, hogy a szkíta közösséget Magyarországon hivatalosan is elismerjék honos nemzetiségként. A Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett határozat szerint a Nemzeti Választási Bizottság egyhangúlag, 9 igennel és 0 nemmel támogatta ezt a kezdeményezést.

A nemzetiségek jogairól szóló jogszabály értelmében Magyarországon jelenleg 13 hivatalosan elismert nemzetiség létezik: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A szkíták esetleges felvétele a törvényes keretek közé azonban csak akkor válhat valóra, ha legalább ezer magyar választó úgy dönt, hogy azonosul ezzel a nemzetiséggel. Az Országgyűlés végső döntése alapján, amely figyelembe veszi a Magyar Tudományos Akadémia elnökének véleményét, dől el a bővítés kérdése.

Pócs Alfréd László kezdeményezését két évvel ezelőtt 1371 magyar állampolgár támogatta. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elutasította a magyarországi szkíták honos népcsoportként való elismerését. Az MTA álláspontja szerint...

Jelenleg nincs semmiféle fizikai vagy jogi alap, amely lehetővé tenné, hogy a több mint két évezrede eltűnt szkíták – akiknek elnevezése valójában több egykori népcsoport etnikai, nyelvi és kulturális sokszínűségét foglalja magában – ma is létező, saját hagyományaikat és nyelvüket megőrző nemzetiségként legyenek elismerve Magyarország területén.

Az Országgyűlés végül elvetette az MTA álláspontját, így nem támogatta a szkíták honos népcsoporttá való nyilvánítását. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az ügy kapcsán megjegyezte, hogy kezdetben viccnek tartotta a beadványt. Kiemelte, hogy érdemes lenne újragondolni a jelenlegi szabályozást, amely előírja, hogy az Országgyűlésnek foglalkoznia kell ezer ember honos nemzetiséggé válási szándékával.

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Magyarországon 2439 ember állította magáról azt, hogy szkíta, és ez a "nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt" nyelve is.

Valószínűleg továbbra is el nem ismert népcsoportként fognak élni, mivel a következő két év alatt sem az MTA, sem a törvényhozás álláspontja nem változott a témával kapcsolatban.

Pócs Alfréd László tavaly a Szkíta Egyesület elnökeként határolódott el azoktól az erőszakos hatalomátvételre készülő szkítáktól, akik ellen néhány hete emeltek vádat. Azt mondta: ők a szkítaságot máshogy képzelik, valamiért harcolnak, nem valami ellen. Hérodotoszt idézte:

A szkíták számára az igazság nem csupán a törvények betartásában rejlik, hanem a szívük mélyén él.

Pócs Alfréd László a koronavírus-járvány időszakában vírusszkeptikus orvosként vált ismertté, miután a gyöngyösi kórház megszüntette a munkaviszonyát, és a Magyar Orvosi Kamara is nyilvánosan elhatárolódott tőle.