Elképesztő, de a valóság az, hogy a szívnek létezik egy saját, mini agyszerű struktúrája!
A felfedezés mélyreható hatással lehet a diagnosztikai folyamatokra és a gyógykezelésekre egyaránt.
A Karolinska Institutet és a Columbia Egyetem kutatói felfedezték, hogy a szívnek saját miniagya van. Azaz működik benne egy független idegrendszer, amely a szívverést szabályozza. Ez a rendszer sokkal bonyolultabb és sokrétűbb, mint azt korábban gondolták. Ha mélyebb betekintést nyerünk működésébe, az utat nyithat a szívbetegségek innovatív kezeléséhez. A tanulmányt, amelyet zebrahalmodellek felhasználásával végeztek, a Nature Communications című folyóiratban ismertetik részletesen.
Hosszú időn keresztül azt hitték, hogy a szív működését kizárólag az agyból származó jelek irányítják, amelyeket az autonóm idegrendszer közvetít. A szív saját ideghálózata, amely a szívfal külső rétegeiben található, eddig egy viszonylag egyszerű struktúraként volt nyilván tartva, csupán a központi idegrendszer üzeneteinek továbbítójaként. Azonban a legfrissebb kutatások rámutattak arra, hogy a szív miniagya ennél sokkal komplexebb szerepet játszik a szív működésének szabályozásában.
"A legújabb kutatások során felfedezett kis agy rendkívül fontos szerepet játszik a szívverés fenntartásában és szabályozásában. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az agy irányítja a ritmikus funkciókat, például a mozgást és a légzést" - nyilatkozta Konstantinos Ampatzis, a svéd Karolinska Institutet Idegtudományi Tanszékének vezető kutatója és docense, aki a tanulmányt irányította, a SciTechDaily beszámolója szerint.
A kutatók felfedeztek a szívben többféle neurontípust, amelyek különböző szerepeket töltenek be, beleértve egy kisebb csoportot is, amely a pacemaker-tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a szívverés szabályozásáról alkotott eddigi elképzeléseket, ami jelentős klinikai következményekkel járhat.
"Meghökkentett bennünket, hogy a szívben található idegrendszer mennyire bonyolult. A rendszer mélyebb megismerése új perspektívákat nyithat a szívbetegségek terén, és hozzájárulhat innovatív kezelési lehetőségek kidolgozásához olyan problémákra, mint a ritmuszavarok" - emelte ki Ampatzis az intézet hivatalos híroldalán.
A kutatás során zebrahalakat használtak, mivel ez az állatmodell számos szempontból párhuzamba állítható az emberi szívritmus és szívműködés jellemzőivel. A tudósok különböző módszerek, például egysejtes RNS-szekvenálás, anatómiai analízis és elektrofiziológiai eljárások segítségével feltérképezték a szív neuronális összetételét, elrendeződését és funkcióját.
"Most tovább vizsgájuk majd, hogy a szív agya hogyan lép kölcsönhatásba a tényleges aggyal a szívfunkciók szabályozása érdekében különböző körülmények között, például testmozgás, stressz vagy betegség esetén. Célunk új terápiás célpontok azonosítása annak vizsgálatával, hogy a szív neuronhálózatában bekövetkező zavarok hogyan járulnak hozzá a különböző szívbetegségekhez" - jegyezte meg Ampatzis.
