Hivatalosan is Európa-bajnok lett a hazai infláció? Nos, a valóságban sokan ennek a háromszorosát tapasztalják a mindennapjaikban!
A háztartások fogyasztásának felfutásától várta a kormány, hogy a gazdaság lendületbe jön. Hiába próbálják mesterséges eszközökkel lefojtani az árak emelkedését, az inflációs várakozás alig mérséklődik. Miért nem bír Nagy Márton az inflációval?
Aligha van biztosabb jele a gazdaságpolitika iránti bizalom hiányának, mint az, hogy a vállalkozások vonakodnak fejleszteni, beruházni, és a háztartások sem sietnek elkölteni a jövedelmüket. A beruházások 2022 ősze óta, immár harminc hónapja egyetlen negyedévben sem érték el az előző évit; már nagyjából 25 százalékkal maradnak el a 2022-es szinttől.
Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt húszöt évben nem tapasztalható, még a 2008-2009-es pénzügyi krízist követő időszakban sem.
A négy év leforgása alatt az invesztíciók ötödével csökkentek, és csak 2014-ben sikerült visszatérniük a válság előtti szintre.
A kormányzat jelenlegi álláspontja szerint a beruházások és fejlesztések terén nem várható gyors fellendülés, így a gazdaság élénkítésének fő motorja a háztartások fogyasztásának növekedése lehet. A kincstári optimizmus mögött az a tény áll, hogy tavaly a bérek vásárlóereje 9 százalékkal emelkedett, amit részben az infláció vártnál gyorsabb mérséklődése is elősegített. Ugyanakkor, noha a reálbérek jelentős növekedése ellenére a kiskereskedelmi forgalom csak 2,8 százalékkal bővült, a gyenge kereslet mögött az áll, hogy a háztartások óvatosabbá váltak. Sokan szeretnék pótolni a 2022-2023 között tapasztalt magas inflációval járó veszteségeiket, és újraépíteni a megtakarításaikat. A gazdaságpolitikai döntéshozók abban bíznak, hogy 2025-re a háztartások "rengeteg" pénzük elköltésére készülnek, hiszen nem tehetnek mást.
