Új izgalmas lehetőség érkezik a lakossági állampapírok világába! De vajon milyen előnyöket tartogat ez számunkra?

A jövő heti rendezvényünk keretében a magyar gazdaság jövőbeli perspektíváit, a forint árfolyamának várható mozgását és a befektetési lehetőségeket fogjuk részletesen megvitatni. Külön figyelmet szentelünk Donald Trump esetleges visszatérésének és annak lehetséges gazdasági következményeinek, amelyeket neves szakértők fognak bemutatni. Csatlakozzon hozzánk, és ismerje meg a legfrissebb trendeket és elemzéseket!

A PMÁP kapcsán nagyjából konszenzus van abban, hogy a termék nem igazán marad versenyképes jövőre. Mire számít az ÁKK, mi lesz a most lejáró PMÁP-állampapírokból felszabaduló pénz, illetve az első negyedévben fizetendő jelentős kamatjövedelem iránya? Mekkora összegről van szó 2025-ben, illetve ezen belül az első negyedévben?

Kurali Zoltán kifejtette, hogy jövőre a lakosság számára összesen több mint 1700 milliárd forintnyi kamatot fogunk kifizetni, ebből körülbelül 63%-a már az első negyedévben esedékes. A szakértők szerint a kamatok felének várhatóan vissza kell térnie állampapírok formájában, míg a fennmaradó összeg különböző új megtakarítási formákba áramlik majd. Ezek közé tartozhatnak ingatlanok, befektetési alapok, más megtakarítási lehetőségek, vagy akár a fogyasztás is.

Mi vár a nem lejáró PMÁP állomány jövőjére? Hogyan segíthet az ÁKK abban, hogy ezek a megtakarítások más állampapírokba kerüljenek át? Milyen szerepet játszhat ebben a friss bejelentésű állampapírcsere lehetősége?

K. Z.: A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) alapvetően egy hosszú távú termék, hiszen inflációvédett. Az új sorozatoknál van egy 25 milliós értékesítési korlát, és bár a medián ügyfelünk jóval kisebb összeget fektet be ennél, úgy gondoljuk, ha van termék, amelynek hosszú távú megtakarítási terméknek kell lennie, az az inflációkövető papír.

Valószínű, hogy az emberek nem fognak tömegesen eladni, mivel az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak.

2018 és 2019 között tapasztalható volt egy csökkenés a PMÁP állományában, amely a MÁP Plusz bevezetésének tudható be. Jelenleg nem várunk jelentős kiáramlást a piacon. Kivételt képezhetnek a privátbanki ügyfelek, akiknél jellemzően nagyobb összegek halmozódnak fel. Számukra fontos üzenetünk, hogy ha eladják a portfóliójukat, akkor nem tudnak visszatérni a korábbi feltételekkel (csak a 25 milliós limit vonatkozik rájuk), ráadásul nem létezik más forint alapú inflációkövető befektetési lehetőség Magyarországon. Ezen kívül nem tervezünk inflációkövető intézményi papírok kibocsátását sem.

A csereapplikáció egy innovatív platform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyszerűen és gyorsan cseréljenek különböző termékeket vagy szolgáltatásokat. A legfontosabb funkciói közé tartozik a felhasználói profilok létrehozása, ahol mindenki megoszthatja, mit kínál és mit keres. A keresési és szűrési lehetőségek révén a felhasználók könnyen rátalálhatnak a számukra érdekes ajánlatokra, míg a beépített üzenetküldő rendszer biztosítja a zökkenőmentes kommunikációt a cserélni kívánó felek között. A csereapplikáció emellett értékelési rendszert is kínál, amely segít a megbízhatóság és a minőség ellenőrzésében. Végül, de nem utolsósorban, a platform ösztönző programokat is kínál, amelyek jutalmazzák a aktív felhasználókat, ezzel is elősegítve a közösségi interakciót.

K. Z.: Ez lényegében egy új funkcióként jelenik meg a WebKincstár és MobilKincstár platformokon. Amennyiben valaki eladásra készül, a rendszer automatikusan felajánlja a csere lehetőségét bármilyen kiválasztott papírra.

Árazás, költség szempontjából mit jelent ez egy lakossági ügyfélnek?

K. Z.: Jelenleg ugyanazt jelenti, mint az eladás. Ugyanazon az áron tud kiszállni a cserén keresztül, mintha eladná, csak egyszerűbb.

Vagyis ugyanúgy meg kell fizetni az egy százalékos díjat, például a Prémium Állampapír esetében?

K. Z.: Így van.

Tehát egyszerűbb lesz állampapírt venni, de nem olcsóbb. Miért vonzana bárkit ez a konstrukció, ha nem olcsóbb?

K. Z.: Az új funkciónk igazi vonzerőt képvisel, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a befektetők könnyedén váltsanak egyik állampapírról a másikra, így még kényelmesebbé válik számukra a befektetési folyamat.

Az árazás mindig a piaci helyzet és a stratégiai céljaink függvénye lesz, ha ez alapján szükséges, változtatunk az árazáson.

A fenti újításon kívül más állampapírt vagy kamatozásban bármilyen változást tervez-e bevezetni az ÁKK jövőre?

K. Z. véleménye szerint jelenleg nem célszerű új állampapírt bevezetni. A piacon már megtalálható a MÁP Plusz, amely fix kamatozású és bankbetéthez hasonlóan rugalmas. Emellett rendelkezésre áll inflációkövető kötvény is, valamint változó kamatozású kötvény, amely a DKJ-hozamhoz van kapcsolva.

A nyugdíjkötvény egy olyan pénzügyi eszköz, amely segít felkészülni a nyugdíjas évekre. Ez a kötvényforma lehetővé teszi, hogy a befektetők hosszú távon, biztonságosan gyarapítsák megtakarításaikat, miközben állami támogatások révén kedvezőbb feltételek mellett fektethetnek be. A nyugdíjkötvények általában stabil hozamot kínálnak, így ideális választás lehet azok számára, akik szeretnék biztosítani anyagi jövőjüket. Ezen felül a kötvények vásárlása során gyakran adókedvezmények is igénybe vehetők, ami tovább növeli vonzerejüket.

K. Z.: A nyugdíjkötvényt úgy tudjuk elképzelni, mint egy hosszú futamidejű inflációkövető kötvényt, de most nem gondolkodunk nagyon hosszú futamidejű PMÁP kibocsátásán. Jelenleg az inflációkövető arány 13% körül van a portfólióban, ami valószínűleg magasabb a kelleténél.

Bizonyos, hogy most egy természetes átalakulás előtt állunk, amelynek bizonyos mértékig örvendezhetünk, hiszen ezzel csökken az inflációval szembeni kitettség az adósságportfóliónkban. Kiemelendő, hogy nem létezik más olyan befektetési alap vagy biztosítási termék, amely szerződéses garanciát nyújtana az infláció ellen. Ennek következtében a PMÁP iránti kereslet és állomány stabilabb, mint a fix kamatozású papíroké, amit a múlt tapasztalatai és adatai is megerősítenek, hiszen a PMÁP már régóta a piacon van.

Elhangzott, hogy új, eddig elérhetetlen célcsoportokat is meg kívántok szólítani az állampapírok kapcsán. Mit is jelent ez pontosan?

K. Z.: Alapvetően a fiatalokat szeretnénk megcélozni. El kell magyaráznunk nekik, hogy az állampapír olcsó, hatékony, modern és egyszerű befektetési lehetőség, például az applikáción keresztül, ami nagyon alacsony belépési korláttól használható. Nyilván nem egyszerű, mert egy fiatal pályakezdő a karrierje elején nem feltétlenül ezen gondolkodik, de dolgoznunk kell rajta, hogy átmenjen az üzenet.

Hogyan tudnának a banki forgalmazók nagyobb sebességbe kapcsolni a lakossági értékesítésben?

K. Z.: A banki forgalmazók esetében ez valóban egy döntés kérdése. Mindenki rendelkezik online platformmal, és vannak olyanok, akik teljes mértékben digitálisan értékesítenek, ami rendkívül előnyös. Bár nem tudjuk nekik előírni a digitális szolgáltatások arányát, mégis teret adhatunk a versenynek egy olyan kiváló szolgáltatással, amely modern, hatékony, gyors és megbízható. Ha a szereplők szeretnének részt venni ebben a folyamatban, biztosan növelni fogják digitális szolgáltatásaik arányát.

2019 óta minden évben elmondom a bankoknak, hogy örülnék, ha javulna a digitális szolgáltatások aránya a lakossági állampapír értékesítésük statisztikáiban, de nem javult.

Közben a bankok piaci részesedése kétharmadról egyharmadra csökkent a lakossági állampapír-értékesítésben, míg a kincstáré kétharmadra nőtt, aminek kétharmada digitális forgalom.

Jelentős refinanszírozási igény jelentkezik 2025-ben. Sok szakértő úgy gondolja, hogy ennek biztonságos lebonyolításához elsősorban a bankrendszer felszívó képességére érdemes a korábbiaknál jobban támaszkodni. Hogy néz ki e szempontból a finanszírozási terv? Milyen szektorok irányába mozdul el az értékesítés?

K. Z.: A bankoktól és biztosítóktól várjuk a nettó finanszírozás nagy részét, legalább kétharmadát. Rájuk vonatkoznak az extraprofitadó-visszatérítési szabályok, ami jelentős strukturális keresletet jelent az állampapírok iránt.

A bankok mérlegfőösszeg-arányos állampapír-tulajdona jelenleg 14% körül van. Ha megveszik az összes állampapírt, amivel maximalizálhatják az extraprofitadó-csökkentési lehetőségüket, ez némileg 15% fölé emelkedhet. Ez az arány regionális összehasonlításban átlagosnak mondható.

A biztosítók Magyarországon hagyományosan alacsonyabb arányban vásárolnak állampapírokat, mint a nemzetközi piac más szereplői. Ennek főként a termékpaletta sajátosságai állnak a hátterében: a kínálat fele klasszikus életbiztosításokból, míg a másik fele unit-linked termékekből áll. Ugyanakkor van lehetőség arra, hogy a jövő évben a biztosítók piaci részesedése és állampapír-tulajdona egyaránt növekedjen.

A befektetési alapok, amelyek alternatív lehetőségeket nyújtanak a lakossági állampapírok mellett, nem ígérnek jelentős növekedést a hozamok terén. A jelenlegi pozitív hozamgörbe azt sugallja, hogy a rövid kötvényalapok aktivitása fokozatosan át fog alakulni a hosszú kötvényalapok irányába. Hasznos lenne, ha a magyar befektetési alapok aktívan részt vennének a forintkötvénypiacon, ezzel is hozzájárulva a likviditás javításához.

A külföldi befektetők arányának csökkenése a forintpiacon idén várható. A forintkötvénypiacon a részesedésük 2-3 százalékponttal marad el a 10 éves átlagtól. Ez azonban nem feltétlenül negatív fejlemény; nem az a cél, hogy a külföldi források finanszírozzák a forint adósságát.

A korábbi adatok alapján megfigyelhető, hogy az egyéb fix és ötéves kötvények elsősorban a bankok és biztosítók világában fognak dominálni. A hároméves kötvények a rövid kötvényalapok számára vonzó lehetőséget kínálnak, míg a tízéves kötvények továbbra is főként a külföldi befektetők érdeklődésére számíthatnak.

A közel 30%-os benchmark devizahatár az állami finanszírozás terén fontos mérőszám. Felvetődik a kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) milyen mértékben tud mozgástérrel rendelkezni a devizaalapú kötvénykibocsátás terén. Vajon lehetséges-e egy jövő év eleji 5 milliárd eurós kibocsátás, ahogyan azt a legutóbbi időszakban tapasztalhattuk? Az ilyen lépések alapvetően befolyásolják a költségvetést és a pénzügyi stabilitást, így érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeket és kockázatokat.

K. Z.: Nem fér bele. 30 százalékos devizaarányban nem fér bele, nem is szabad 5 milliárd eurós devizakibocsátásban gondolkodni. Mi azért raktuk két és fél milliárdra, mert ez az a szint, amivel a devizaarány gyakorlatilag nem sérti tartósan a benchmarkot. Ez egy 90 napos mozgóátlag, nyilván árfolyamfüggő is.

Jelen pillanatban, amikor a magyar gazdasági szektorok, beleértve a lakosságot, a vállalatokat és a bankrendszert is, stabil likviditással rendelkeznek, nem célszerű a devizaadósság emelésére fókuszálni.

Ma Magyarországon van egy nagyon jelentős mennyiségű forintlikviditás. és ezt fel lehet használni arra, hogy az állam finanszírozza magát. Egy olyan környezetben különösen, amikor a magyar makró kép az egyensúlyi mutatók szempontjából kedvezőbb mint korábban, amikor a költségvetés eredményszemléletű elsődleges egyenlege idén és várhatóan jövőre valószínűleg pozitív lesz, forintból kell finanszírozni.

Régiós összehasonlításunk során egy különleges kockázat-technikai változót elemeztünk, amely a kibocsátásra tervezett összeg szenzitivitását méri egy bázispontnyi hozam-elmozdulásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a forintban denominált intézményi kibocsátások kockázata jelentősen alacsonyabb, mint bármely más, nem eurozónás régióban. Ez a mutató jól szemlélteti, hogy egy bázispontos hozam-változás milyen mértékű árváltozást idéz elő a kötvénypiacon. Más szavakkal, a forint alapú intézményi papírok esetében kevesebb kockázatot vállalunk át a piac számára, mint például a román, cseh vagy lengyel kibocsátások esetében.

Ha a likviditásról van szó, aggasztó jelek mutatkoznak. A legfrissebb elemzések alapján úgy tűnik, hogy az állam likvid tartalékai az év végére drámai mértékben csökkennek. Kérdéses, hogy mennyire sürgető a tartalékok mielőbbi feltornázása, hogy visszaállítsuk őket a pénzügyi válság óta megszokott 2000 milliárd forint fölötti szintre. Az idő sürget, és a gazdasági stabilitás érdekében égető szükség lenne a megfelelő intézkedések gyors végrehajtására.

K. Z.: Nem publikus, hogy mi a minimum és mi az optimumszint. Ezek mind számítások alapján vannak meghatározva, annak alapján, hogy milyen a költségvetésnek a szezonalitása, hogyan jönnek a kifizetések. Nekünk az a feladatunk, hogy a rögzített számolt minimumot tartsuk. Nyilván ezt optimalizálni kell, és költségszempontból sem mindegy a likviditás, minél nagyobb a likvid eszközök állománya. annál drágább ezt finanszírozni. Tehát egy normál helyzetben, amikor a költségvetési hiány csökken, kevesebb likviditás is elég. Én most úgy vélem, hogy ez a környezet egy stabilizálódó környezet, minden szempontból.

Az utóbbi időszakban a DKJ-k (diszkont kincstárjegyek) eladása nem a várt ütemben halad. Milyen tényezők állhatnak a háttérben, amelyek ezt a helyzetet előidézték? Vajon a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok miatt váltak óvatosabbá a befektetők?

K. Z.: Nem. A DKJ-piac nagyon szezonális, pénzpiaci jellegű történet, és a pénzpiacnak több szereplője van. Ott van a hazai bankrendszer, ott van a külföldi befektetők forintlikviditása, ott van a jegybank. Ha megnézzük, hogy két héttel ezelőtt mi volt a DKJ-aukción, és mi volt ezen a héten, akkor gyakorlatilag ég és föld a kettő. Azért is csináljuk a csereaukciót, hogy ezeket a likviditás szezonalitásából adódó ingadozásokat próbáljuk áthidalni. Ennek segítségével arra törekszünk, hogy egyrészt kevesebb lejárat legyen, amit finanszírozni kell, másrészt pedig nagyobbak legyenek a volumenek azért, hogy adott esetben lehessen velük kereskedni.

Nem érzékelem, hogy a DKJ-piacnak bármilyen jelentős kockázati vonatkozása lenne, és nem tartom indokoltnak, hogy egy-egy gyengébben sikerült DKJ aukció alapján messzemenő következtetéseket vonjunk le.

A DKJ-aukciók eredménye mostanában lényegében nem befolyásolja az adósságkezelő tevékenységét. Jelenleg a DKJ-állomány körülbelül 2400 milliárd forintra rúg, ami jelentősen meghaladja a korábbi várakozásokat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez az összeg a teljes pénzpiaci likviditásnak csupán egy apró részét képezi.

A kötvényaukciók és azok kimenetele valós információt hordoznak magukban, hiszen ezen események során a legtöbb piaci szereplő aktívan részt vesz. Különösen fontos itt a külföldi befektetők szerepe, akik a diszkont kincstárjegy (DKJ) piacon viszonylag elhanyagolható jelenléttel bírnak. Ezzel szemben a Diszkont Kincstárjegyek iránti keresletet elsősorban a befektetési alapok és a lakossági befektetők generálják.

Az év kezdetétől a miniszterelnök új kormányzati irányítási struktúrára tett ígéretet. Ez a változás hogyan befolyásolja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jogi státuszát és működési mechanizmusait?

K. Z.: Egyáltalán nem. Minden a megszokott kerékvágásban folytatódik, hiszen ez egy jól bevált és hatékonyan működő rendszer.

A Moody's nemrégiben végrehajtott kilátásrontása újra reflektorfénybe állította Magyarország adósbesorolását. Felmerül a kérdés, hogy a hazai és külföldi alapok mennyire aggódnak az ország hitelminősítése miatt, és milyen hatással lehet ez a befektetési döntéseikre.

K. Z.: A befektetésre ajánlott besorolás azért fontos, mivel vannak olyan piaci szereplők, amelyek csak ilyen országok papírjait vehetik. Az én személyes, szakmai véleményem az, hogy a makró kép, különösen az egyensúlyi mutatók tekintetében nagyon sokban javult az elmúlt évben. Az infláció lejött, tartósan MNB tolerancia sávján belül van, a fizetési mérleg pozitív, az elsődleges költségvetési egyenleg több mint 2 százalékot konszolidálódott GDP-arányosan. Egyensúlyi szempontból a mostani egy sokkal stabilabb helyzet, mint amit az elmúlt években láttunk. Remélem, hogy a hitelminősítők is látják ezt, mi mindent megteszünk ennek érdekében. (A fentieket igazolta vissza péntek este a Fitch Ratings is, mely negatívról stabilra javította a magyar besorolás kilátását - a szerk).

Címlapkép forrása: Portfolio

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. További részletes jogi információkért kérjük, forduljon szakértőhöz.

A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott az Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás, amely kifejezetten a magyar nyelv igényeihez lett optimalizálva.