Kajszi a tavaszi fagyok árnyékában: a termesztési stratégiák újragondolása elkerülhetetlen - Magyar Mezőgazdaság

A fajtaválasztás szempontjából pedig kulcsfontosságú, hogy a hazai klímára több éves vizsgálatokkal adaptált kajszifajtákat kell árutermesztésbe helyezni. A termesztés fejlesztése érdekében a NAK és a MATE termelői együttműködéssel átfogó kutatás-fejlesztési projektet indít az idén.

Bár az elmúlt években rendre komoly fejtörést okoztak a tavaszi fagyok a hazai kajszitermesztőknek, az idén olyan súlyos kárt szenvedtek az ültetvények a tavaszi virágzáskori időszakban bekövetkezett tartós lehűlés és a fagyos időszak miatt, hogy a termés 70-95 százaléka megsemmisült.

Ennek hátterében több tényező húzódik meg: az időjárási szélsőségeken túl fontos probléma, hogy a hazai kajsziültetvényeink többsége ökológiai szempontból nem ideális területekre került, vagy éppen hogy nem felel meg a telepítés követelményeinek.

Hazánkban a kajszibarack termesztése mintegy 5000 hektáron zajlik, főként Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén (1100 hektár), Somogy és Tolna térségeiben. Fejér vármegyében is találhatóak figyelemre méltó ültetvények. Azonban az utóbbi években tapasztalt drámai fagykárok megakadályozták a korábban dinamikusan növekvő termőterület bővülését; 2013 és 2020 között a kajszibarack ültetvények területe 4000 hektárról 5700 hektárra emelkedett.

Az évről évre visszatérő súlyos fagykárok következtében az éves termésmennyiség széles spektrumot ölel fel. 2018 előtt a betakarított kajszi mennyisége évről évre 20 és 35 ezer tonna között ingadozott, azonban 2023-ra drámai csökkenés következett be, és mindössze 6-8 ezer tonna nyerték ki az ország területéről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomása által szervezett szakmai napon elhangzottak szerint a cél az lenne, hogy az ágazat érje el az évi 50 ezer tonnás termést, amivel a hazánkba érkező évi 3000 tonnás importot is csökkenteni lehetne.

Ezért a kajszitermesztés növelését szorgalmazni kell, a termelőket, gazdálkodókat korszerű, jövőbe mutató valós szakmai információkkal kell ellátni.

A hazai gyümölcstermesztés jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a korai virágzású gyümölcsfajokra. Ezen fajták sikeres és gazdaságos termesztéséhez átfogó, szakmai alapokon nyugvó újjászervezés szükséges. Az idén megnyílt gyümölcstelepítést, felújítást és korszerűsítést támogató pályázat kiváló alkalmat teremt arra, hogy újraélesszük gyümölcstermesztésünket. Azonban ahhoz, hogy ez a megújulás valóban megvalósulhasson, alapvető fontosságú, hogy a klímaváltozás hatásaira megfelelően reagáló, hazai tartamvizsgálatokkal igazolt és a piaci elvárásoknak is megfelelő fajtákat telepítsünk.

A NAK és a MATE a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében szoros kapcsolatot kíván ápolni, annak érdekében, hogy a tudomány legkorszerűbb ismereteit a gazdálkodók felé közérthető módon tudja átadni. Ennek érdekében az idei évben elindul egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt a NAK szakmai koordinálásával, egyetemi, kutatóintézeti és termelői együttműködéssel. A cél, hogy rendelkezésre álljanak a hazai klímának és termőhelyi adottságoknak megfelelő, jól teljesítő fajták, valamint az ehhez tartozó termesztéstechnológia - ezzel biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű egységes árualapot a fogyasztók és a feldolgozó üzemek számára.

A fő probléma jelenleg, hogy a fajták döntő részét a mediterrán országokban nemesítették, ahol elsődleges szempont a minél korábbi érés. Ennek alapja a rövid hidegigény és mélynyugalmi időszak, ami általában korai virágzással is párosul, de ez hazánkban óriási kockázatot jelent. Ezért - akár állami szabályozással - el kell érni, hogy csak az előzetes, több éves vizsgálatokon átesett és így a hazai körülményeknek megfelelő fajták kerülhessenek üzemi telepítésre, főleg állami pályázati forrásból. Ez a telepítő és az állam közös érdeke.