Karácsony Gergely: Az állami költségvetési hiányok finanszírozása nem tartozik Budapest feladatkörébe.

A főpolgármester határozottan hangsúlyozza, hogy a főváros nem válhat nettó befizetővé a szolidaritási hozzájárulás keretében.

A fővárosi költségvetésről hozott kúriai döntés és az azt követő jogvédelem igénylése volt a Fővárosi Közgyűlés első témája szerdán. Ahogyan arról beszámoltunk, Karácsony Gergely hétfőn jelentette be, hogy azonnali jogvédelmet kérnek, miután a Kúria kimondta, Budapestnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által kirótt szolidaritási hozzájárulás teljes összegét fel kell tüntetnie a költségvetés kiadási oldalán.

"A helyzet az, hogy jelentős számú jogi eljárás áll mögöttünk, és az összes lényeges pert sikerült megnyernünk. 2023-ban a bíróság egyértelműen megállapította, hogy a fővárost érintő megszorítások konfiskáló jellegűek" - nyilatkozta a főpolgármester a közgyűlés keretein belül. Hozzátette, hogy az állam hosszú éveken át folyamatosan nagyobb összeggel terheli Budapestet, mint amennyit a közfeladatok ellátásához nyújt, így a főváros nettó befizetővé vált.

Karácsony Gergely kijelentette, hogy a fővárosnak összesen 57 milliárd forintot kellene saját forrásból előteremtenie, amit nem csak hogy nem tudnak, de nem is akarnak kifizetni, mivel fogalmuk sincs, honnan szerezhetnék be ezt az összeget. A kormány felé üzent: ha ragaszkodnak ehhez a pénzhez, világosan meg kellene mondaniuk, hogy mely közfeladatoktól vonják el a forrásokat ennek érdekében.

"Az nem közfeladat, hogy mi finanszírozzuk a költségvetési lyukakat, amiket a kormány rossz gazdaságpolitikája okozott" - mondta Karácsony.

Barabás Richárd, a Párbeszéd politikai képviselője kifejtette, hogy a kormány legutóbbi intézkedéseivel egyértelművé tette, kiket tekint a rendszer ellenfeleinek: Budapestet, a civil szervezeteket, a sajtót, valamint az LMBTQ közösséget. A képviselő véleménye szerint a budapestiek pénzének eltulajdonítása három különböző módon történik: a főváros anyagi kifosztásával, a már felajánlott adóegyszázalékok megvonásának fenyegetésével, illetve azzal, hogy a korábban ígért egyházi adóegyszázalékok csak addig maradnak érvényben, amíg valaki át nem állítja azokat. Hangsúlyozta, hogy ez különösen abszurd, figyelembe véve, hogy az "átláthatósági" törvény jelenlegi állapota szerint az idei felajánlások nem biztos, hogy a kívánt szervezetekhez jutnak el, ahová az adózók szánták őket.

Szentkirályyi Alexandra szokásos módján a Karácsony-Tisza koalíció gazdasági kudarcáról beszélt, amely szerinte kevesebb mint egy év alatt csődbe juttatta Budapestet. Megjegyezte, hogy a kormány nem felelős a helyzetért, épp ellenkezőleg, a kormány gyakran segítette a fővárost a pénzügyi nehézségekből való kilábalásban. Hozzáfűzte, hogy a költségvetés jelenlegi formája a Kúria szerint sem felel meg a törvényesség követelményeinek, majd részletesen felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek állami támogatással valósultak meg Budapesten, mint például a Városliget megújítása és a folyamatban lévő diákváros-projekt. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy más önkormányzatok képesek a szolidaritási hozzájárulást befizetni, miközben stabilan gazdálkodnak. Szentkirályyi szerint történelmi felelőtlenség volt olyan jelentős összeget elkölteni a Rákosrendező ingatlan megvásárlására, amennyi most hiányzik a költségvetésből. Érdemes megjegyezni, hogy korábban Karácsony azt állította, az ingatlanvásárlásra szánt összeget nem tudták volna elvonni az elővásárlási joggal rendelkező BKM-től, ha akarták volna.

Reakciójában Karácsony ismét elmondta, hogy Tarlós István vezetése alatt a fővárosnak szánt állami források és a főváros kiadásainak mérlege plusz 20 milliárd forint volt, ez jelenleg mínusz 57 milliárd, ez okozza a csődközeli állapotot. Felszólította Szentkirályit, mondják meg, honnan vonják el a forrásokat, de kitért arra is, a legnagyobb állami beruházás, ami megvalósult a fővárosban az volt, amikor 600 milliárd forint értékben irodaházakat vettek Tiborcz Istvántól.

Vitézy Dávid hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a politikai nézeteltérések ellenére is egyetértenek abban, miszerint a közgyűlésnek Budapest érdekeit kell előtérbe helyeznie. Ezt követően egy éles megjegyzéssel célozta meg Szentkirályit, emlékeztetve arra, hogy Lázár János kifejezetten megjegyezte a Városmajor fejlesztésével kapcsolatos tervre, hogy „soha!”.

Az ülés kezdete előtt kisebb dulakodás alakult ki az ülésterem előtt, a Tisza Párt képviselői aktivistáik által alkotott élőlánc előtt vonultak be, amit Bede Zsolt fideszes provokátor próbált megzavarni telefonnal a kezében.