A reakciók az USA-EU vámegyezmény kapcsán szélsőségesen eltérőek: míg egyesek katasztrofális következményekre figyelmeztetnek, mások a megállapodás pozitív hatásait emelik ki.
A politikai vezetők általában, ha óvatosan is, de optimizmussal tekintenek a jövőbe, míg a német ipar azonnal a legrosszabb forgatókönyveket kezdi el szőni.
"A megállapodás nem a kívánt kompromisszum, és súlyos figyelmeztetést küld az Atlanti-óceán két partján szorosan összefonódó gazdasági rendszereknek."
-reagált vasárnap esti közleményében a német iparszövetség az USA-EU frissen megszületett vámegyezségére, melyet az MTI szemlézett.
A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e. V.) német iparszövetség legfrissebb nyilatkozatában kifejtette, hogy az EU által bevezetett "fájdalmas" vámok komoly aggodalomra adnak okot. Hangsúlyozták, hogy már egy 15%-os vámtétel is jelentős hátrányos következményekkel járhat. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a megállapodás egyetlen előnye az, hogy sikerült elkerülni egy újabb eszkalációt. Az iparszövetség azonban nagy hiányosságként értékelte, hogy az acél- és alumíniumexporttal kapcsolatos megállapodás nem született meg.
Friedrich Merz német kancellár viszont optimistább volt. Az ő közleménye leginkább protokoll-udvariaskodás volt, arra koncentrált, hogy jó, hogy sikerült elkerülni egy kereskedelmi konfliktust, amely súlyosan érintette volna az exportorientált német gazdaságot, és "ez különösen az autóiparra vonatkozik, ahol a jelenlegi 27,5 százalékos vámokat csaknem felére csökkentették".
Lars Klingbeil, a német pénzügyminiszter, kifejezte elégedettségét a megállapodás kapcsán, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további részletek tisztázására van szükség a konkrét következményeket illetően. "Mindig is a tárgyalásos megoldásban bíztunk, és most ez megvalósult, ami első lépésként ígéretes" – nyilatkozta Klingbeil. Ugyanakkor aláhúzta, hogy "meggyőződésem szerint a vámok káros hatással vannak mindkét oldalra az Atlanti-óceánon. Alacsony vámokra és nyitott piacokra van szükségünk, és továbbra is a jó kereskedelmi kapcsolatokra fogunk építeni. Emellett az Egyesült Államokkal való együttműködés mellett új globális partnerségeket is kívánunk kialakítani."
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, vasárnap kifejezte véleményét az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötött kereskedelmi megállapodásról. Szerinte a megállapodás alapvetően pozitív, de hangsúlyozta, hogy a részletek alapos áttekintése még hátra van. "Üdvözlöm a megállapodást, de amíg nem látom a konkrétumokat, nehezen tudom megítélni annak valódi értékét" - nyilatkozta Meloni újságíróknak egy addisz-abebai találkozó során.
Meloni a nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a megkötött megállapodás "a stabilitás záloga", kiemelve, hogy a 15%-os vámtétel "fenntartható, főleg ha az nem halmozódik a korábbi vámokkal, ahogyan azt eredetileg elképzelték". "Nyitottak vagyunk arra, hogy a támogató intézkedéseket nemzeti szinten bevezessük, de arra kérjük a döntéshozókat, hogy ezeket európai szinten is érvényesítsék azokra az iparágakra, amelyeket az amerikai vámintézkedések különösen súlyosan érintenek."
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke, Bernd Lange, vasárnapi nyilatkozatában már nem osztotta a korábbi optimizmust. Kijelentette, hogy a javasolt keretmegállapodás "nem kielégítő" és "jelentősen kiegyensúlyozatlan", aggodalmát fejezve ki a blokk gazdasági stabilitásának lehetséges aláásása miatt. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás értelmében a vámtételek a jelenlegi átlagos szint négyszeresére nőnének, míg az EU az amerikai árukra nulla vámot alkalmazna. "Ez egyértelműen egy egyoldalú megállapodás. Nyilvánvaló, hogy olyan engedményeket tettek, amelyek elfogadása rendkívül nehéz" - tette hozzá Lange.
A közelmúltban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, egy fontos megállapodást kötöttek. Ennek értelmében az Európából érkező áruk többségének amerikai importjára kivetett vám 15 százalékra nő. Külön figyelmet érdemel az acélimport, amely 50 százalékos vámot von maga után, ami komoly kihívások elé állíthatja az európai gyártókat. Emellett tudni lehet, hogy a megállapodásból kimaradtak a gyógyszeripari termékek, amelyekre az amerikai hatóságok esetlegesen büntetővámokat vethetnek ki a jövőben.
A 15%-os vámszint jelentős emelkedést mutat a Trump-adminisztráció előtt alkalmazott 4,8%-os átlagos vámhoz képest. Ha nem születik meg a megállapodás, akkor augusztus elsejétől 30%-os importvám lépett volna életbe. Az EU oldaláról nem hangzottak el ellenvámok. Emellett az Európai Unió vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben amerikai energiát vásárol, és további 600 milliárd dollárt invesztál az Egyesült Államok gazdaságába.
Lange éles kritikát fogalmazott meg a tervezett 600 milliárd dolláros új beruházásokról, amelyek között szerepel az amerikai katonai technológiák finanszírozásának növelése is. Ezen intézkedéseket kifejezetten az európai gazdasági érdekekkel ellenkező lépésnek tartja. "Összességében ez az egyezmény a maga módján hozzájárul az EU gazdasági növekedésének lassulásához, valamint a bruttó hazai termék csökkenéséhez" – hangsúlyozta.
