Ki gondolná, hogy az olasz bortermelés a szomorúság árnyékában leledzik?
Az idei évben a becslések szerint 145,5 millió hektoliter bor került a pincékbe az uniós bortermelőktől, ami csupán egy szerény, egyszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a mennyiség 2024-hez viszonyítva javulást mutat, ám az ötéves átlaghoz képest továbbra is jelentős, 7,5 százalékos elmaradást mutat. Ha még mélyebbre ásunk a múltban, a 2025-ös és a 2018-as bortermés közötti különbség továbbra is figyelemre méltó, hiszen még mindig meghaladja a 40 millió hektolitert.
A szőlőültetvények Európa-szerte számos nehézséggel néznek szembe, amelyek gátolják az iparág teljes mértékű fellendülését. Az Európai Unió három legnagyobb bortermelője, akik a teljes termelés négyötödét adják, a 2024-es szürethez viszonyítva 1,5 százalékkal kevesebb bort várnak az idei évjáratban, ellentétben az uniós trendekkel. Olaszország továbbra is a legnagyobb termelő, 47 millió hektoliterrel, míg Franciaország szorosan követi őt, körülbelül 37 millió hektoliterrel. Spanyolország a harmadik helyen áll, mintegy 31,5 millió hektoliter bort termelve.
A jelentős termelők köréből
A múlt évhez viszonyítva csökkent a teljesítmény. Ezzel ellentétben Olaszország 8 százalékos növekedést vár, míg Franciaország is kedvezőbb eredményekkel büszkélkedhet, bár ez a növekedés mérsékeltebb, körülbelül 2,3 százalékos.
A szőlőültetvényeket 2025-ben komoly időjárási anomáliák és egyéb súlyos nemkívánatos események sújtották, hőhullámok, az aszályok és az árvizek akadályozták az ágazatot abban, hogy visszatérjen a 2020 előtti szint közelébe. A dél-franciaországi erdőtüzek több mint ezer hektár szőlőültetvényt pusztítottak el, közvetve akár tizenhatezer embert is érintve.
Bár a borkínálat továbbra is csekély, a keresleti oldal nyomása gátat szab a termelés jelentős bővülésének. Az Egyesült Államok, mint az európai borok legnagyobb piaca, többször is vámokat alkalmazott az uniós termékekre, köztük a borra is. Az új amerikai kereskedelmi politika következtében mind a mennyiségek, mind az árak alacsonyan maradtak, ami kedvezőtlenül hatott az uniós borászok profitjára.
Általánosságban megállapítható, hogy a kereslet továbbra is gyenge lábakon áll. Az inflációval és a munkaerőpiac instabilitásával kapcsolatos gazdasági aggodalmak folyamatosan fékezik a kiadásokat. Emellett a hazai piacokon jelentős preferenciaváltozások figyelhetők meg. Ezek a jelenségek megakadályozzák, hogy a kereslet képes legyen ellensúlyozni a csökkent termelési mennyiséget.
