Megérkezett az EBRD legújabb jelentése, amelyben aggasztó trendekre hívják fel a figyelmet a globális színtéren.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza egy nemrégiben adott interjúban kiemelte: "Az iparpolitika újra a középpontba került, és ezúttal jelentős erővel tért vissza. Ez a tendencia nemcsak a fejlett országokat, hanem a feltörekvő piacokat is érinti."
A jelentés szerint az ilyen politikák gyakran tartalmaznak államilag támogatott hiteleket vagy szubvenciókat a helyi ipar számára. A fejlett gazdaságokban és az EBRD régióiban
Ezeknek a döntéseknek a 90%-a a külföldi érdekekkel szemben a hazai vonatkozásokat helyezi előtérbe.
Az iparpolitikák 2019 óta tapasztalható gyors térnyerésének okai között szerepel a zöld átállás felgyorsítása, a nagy gazdaságok, például Kína vagy az Egyesült Államok példájának követése, valamint az állam gazdasági szerepvállalásának növekvő társadalmi támogatottsága.
Bár ezek a politikák potenciálisan eredményesek lehetnek, a jelentés arra figyelmeztet, hogy ha nem fordítanak kellő figyelmet a kezelésükre, akkor fennáll a kockázata annak, hogy aláássák az egyenlő versenyfeltételeket. Javorcik véleménye szerint...
Ez azt jelenti, hogy az iparpolitika olyan hatalommá nőhet, amely a világot a fragmentáció irányába sodorja.
Érdekes, hogy ez az első EBRD-jelentés, amely mesterséges intelligencia segítségével készült. A kutatók az AI-t a Global Trade Alert adatbázis információinak feldolgozására alkalmazták.
Javorcik rámutatott, hogy az elmúlt évek gazdasági felfordulásai - beleértve a globalizációt, az automatizációt, a zöld átmenetet és a mesterséges intelligenciát - felerősítették a nagyobb állami szerepvállalás támogatottságát, különösen az 1975 előtt születettek körében.
Különösen aggasztó, hogy az ilyen politikák egyre inkább elterjednek az alacsonyabb jövedelmű, korlátozott adminisztratív kapacitásokkal bíró országokban. Ezek az államok gyakran a "legnagyobb torzítást" okozó intézkedéseket választják, mint például az import- vagy exportkorlátozások, valamint a korrupcióval terhelt kiviteli engedélyek bevezetése.
A szöveg forrásaként a Reuters hivatkozva, egyedi megfogalmazásban így lehetne írni: "A Reuters hírügynökség által közzétett információk alapján..."