Kína a tenger fenekén rejlő kincseket kutat, ám e tevékenységet a Nyugat nem fogadja tárt karokkal.
Kína új ásványkincslelőhelyre vetett szemet: a tengerfenékre. A bányászatot ellenzik Nyugaton, attól tartva, hogy ezzel tovább nőne Peking befolyása. Kínai szakértők szerint "szövetségeseket kell találni" az ötlethez.
Az óceán mélye számtalan rejtett természeti kincset rejt, amelyek nagy része még feltáratlan. A pekingi természeti erőforrások minisztériuma által kiadott, Csendes-óceáni kérdésekkel foglalkozó folyóiratban kínai kutatók kifejtették, hogy Kínának el kellene kezdenie ezeknek a kincseknek a kitermelését, ám ehhez szövetségesekre lenne szüksége. A kormányzati szakértők véleménye szerint az Egyesült Államok és más nyugati országok ellenállnak ennek, mivel attól tartanak, hogy Kína megerősödne a mélytengeri területeken, és ezzel a nyersanyag-ellátási láncokban is jelentősebb szerepet játszhatna.
A Santung Egyetem északkelet-ázsiai tanulmányok intézetének kutatói arra figyelmeztetnek, hogy Kínának sürgősen erősítenie kell a stratégiai együttműködést a kitermeléspárti országok körében. Emellett hangsúlyozzák, hogy fontos lenne a tudományos partnerprogramok és a technológiai innováció fokozása Oroszországgal, Dél-Koreával, Japánnal és Indiával. A mélytengeri területek kihasználására irányuló nemzetközi együttműködési platformok kialakítása is elengedhetetlen. Továbbá, Pekingnek érdemes lenne tengeri együttműködési megállapodásokat kötnie latin-amerikai, afrikai és csendes-óceáni szigetországokkal, hogy a globális tengeri erőforrások kiaknázásában közösen léphessenek fel.
Úgy tűnik, hogy az óceán mélye a következő csatatér az erőforrásokért folytatott küzdelemben, hiszen a tengerfenék olyan létfontosságú ásványi anyagokat rejt, mint a nikkel, a réz, a kobalt és a mangán - hívja fel a figyelmet a hongkongi South China Morning Post. Ezek az anyagok elengedhetetlenek az elektromos járművek akkumulátorai, mobiltelefonok, napelemek és egyéb elektronikai eszközök gyártásához. Azonban a gyártási folyamatok jelentős kockázatot hordoznak magukban, mivel könnyen előfordulhatnak zavarok az ellátási láncban.
A tengerfenék kutatásának támogatói azt hangoztatják, hogy a fémek és ásványi anyagok kiaknázása kulcsfontosságú a globális energiaátmenet szempontjából. Emellett érvelésük során kiemelik, hogy ez a módszer lényegesen kisebb környezeti hatással járna, mint a szárazföldi bányászat. Ezzel szemben az ötlet kritikusai úgy vélik, hogy a helyzet éppen ellenkező, és a tenger mélyén élő élőlények, valamint növények pusztulásához vezethet.
A tengeri bányászat kereskedelmi szempontból még mindig inkább egy elképzelés, mintsem megvalósult projekt, de már történtek kísérletek ezen a téren.
Jelenleg a nemzetközi vizek alatt húzódó tengerfenék az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatósága és az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alá tartozik, ám az Egyesült Államok nem tagja ennek a megállapodásnak, így szavazati joggal sem bír. Eddig összesen 31 feltárási engedélyt osztottak ki, ezek közül ötöt Kínának adtak, amely ország már a jövő évben szeretné megkezdeni a bányászati tevékenységet.
A szóban forgó szaklapban egy újabb írás is napvilágot látott, amely nyíltan arra figyelmeztet, hogy Kínának aktivizálnia kellene nemzetközi befolyásának növelését. E törekvés egyik ígéretes lehetősége a tengeri bányászat, amely kulcsszerepet játszhat e cél elérésében.
Tavaly az amerikai kongresszusban 31 republikánus képviselő felszólította a védelmi minisztert, hogy alaposan vizsgálja meg a helyzetet. Levelükben hangsúlyozták: "Nem engedhetjük meg, hogy egy újabb kulcsfontosságú ásványkincset átadjuk Kínának. Az Egyesült Államoknak, különösképpen a védelmi minisztériumnak, szorosabb együttműködésre van szüksége szövetségeseivel, partnereivel és az ipari szektorral annak érdekében, hogy Kína ne szerezzen korlátlan ellenőrzést a mélytengeri erőforrások felett."
A tenger mélyén zajló bányászati tevékenységek ellen több mint harminc ország közösen lépett fel, és sürgetik ezek felfüggesztését vagy teljes betiltását.
