A hazai pálya Alaszka számára kinek is volt? (2025.08.16.)
Árulás Európának - mit is jelentett valójában az alaszkai találkozó?
Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója nem csupán a maga időpontja miatt, hanem szimbolikus jelentősége miatt is óriási médiavisszhangot keltett. Sátor Balázs véleménye szerint a történések nem egy új Jalta konferenciát idéznek, ahol a nagyhatalmak a világot újraosztják, hanem inkább egy modern Molotov-Ribbentrop-paktum jellegzetességeit hordozzák magukban. A találkozó gesztusai – a vörös szőnyeges fogadtatás, a katonai díszkíséret, valamint olyan apró, de figyelemre méltó részletek, mint Lavrov CCCP-pólóban való megjelenése vagy a kijevi csirke orosz sajtónak való tálalása – mind azt sugallják, hogy Oroszország pozíciója erősödik a nemzetközi színtéren. Bár Putyin háromórás megbeszélése után nem született konkrét megállapodás, ez csupán Moszkva számára jelentett időnyerést, a helyzet folytatásához elégséges támaszt biztosítva.
Rehabilitáció a vörös szőnyegen – Putyin újra a reflektorfényben?
A szakértő véleménye szerint a találkozó legfontosabb aspektusa nem csupán a megállapodás, hanem az a tény is, hogy Putyin amerikai földre léphetett, ráadásul baráti, megtisztelő keretek között. Ezt ő a nemzetközi pária státusz megszüntetésének tekinti. Sátor kiemelte, hogy Putyin rendszere a sztálinizmus modernebb verziója, amely cenzúrával, lojalitáskényszerrel és manipulált öngyilkosságokkal operál. Az alaszkai meghívás tükrében mindez azonban háttérbe szorult, és az orosz propaganda már új "Jaltáról" beszél.
Az Egyesült Államok válaszai és a titkos kapcsolatok rejtélyei
Sátor emlékeztetett arra, hogy Medvegyev nem csupán katonai fenyegetéseket fogalmazott meg, amelyre Trump két atomtengeralattjáróval reagált, hanem azt is sugallta, hogy rendelkeznek kompromittáló információkkal Trumpról. Ezek az anyagok egy moszkvai látogatáshoz és egy korábbi gazdasági mentőakcióhoz köthetők, így Trump esetleges orosz befolyásoltsága ismét a középpontba került. "Ha ezek a vádak valósak, akkor Trump nem politikai szereplő, hanem csupán egy eszköz" - fogalmazott Sátor.
A fronthelyzet és a propaganda háború
A találkozót megelőzően az orosz hadsereg Dobropila térségében 11-12 kilométeres betörést hajtott végre. Ez - bár taktikailag szűk és sebezhető ék volt - kiváló ürügyként szolgált arra, hogy a nemzetközi sajtóban "az ukrán front összeomlásáról" szóló narratíva épüljön. Sátor szerint ez jól szervezett orosz dezinformációs kampány része volt, amelynek célja Trump befolyásolása. A valóságban az ukrán haderő hamar visszavágott: a betörést elszigetelték, és jelenleg gyakorlatilag "körvadászat" zajlik a bekerített orosz egységek ellen.
Mit lép Európa?
A szakértő szerint a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan reagál mindezekre Európa. Bár katonai ereje szerényebb, gazdasági és népességi szempontból az EU világhatalom, amely képes lenne súlyt adni az álláspontjának. Ha azonban nem reagál érdemben, azzal csak tovább nő az orosz befolyás és a politikai instabilitás. Sátor úgy látja: most dől el, hogy Európa vesztese vagy alakítója lesz a világpolitikai folyamatoknak.
