Kiss Ambrus: Nincs alternatív lehetőségünk, győznünk kell a szolidaritásért folytatott harcban.

Ha a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten nem hagyja jóvá a 2025-ös költségvetést, az komoly akadályt jelent a helyi önkormányzati alkalmazottak béremelésében, valamint a rezsitámogatás emelésében is - figyelmeztetett a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Hangsúlyozta, hogy Budapest számára elengedhetetlen, hogy sikeresen zárja le a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos peres eljárást.

A költségvetéssel kapcsolatban a legfontosabb szempont, hogy legyen. Ennek feltétele, hogy a kormány által behajtani kívánt szolidaritási hozzájárulást Budapestnek ne kelljen befizetnie, mivel csak így biztosítható a főváros működése - közölte Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a szerdai háttérbeszélgetésén. Mint ismert, az Alkotmánybíróság októberi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a szolidaritási hozzájárulás kivetése, ám a konkrét összeg megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Márpedig a városvezetés szerint ez az ő igazukat erősíti a hozzájárulás elkobzó jellegét illetően, egyben segítség számukra az államkincstárral folytatott közigazgatási perben. Ezzel kapcsolatban a főigazgató elmondta,

nincs B tervük, meg kell nyerni ezt a pert, amelynek a tárgyalása 2025 elején várható.

A jövő évi fővárosi költségvetés három kiemelt prioritásra összpontosít:

A béremelés kapcsán sikerült megállapodást kötni a szakszervezetekkel, ami azt jelenti, hogy a "Budapest-család" munkavállalói jövőre 8%-os fizetésemelésben részesülhetnek. Ezen kívül 2026-ra és 2027-re is minimum évi 5%-os reálbéremelésről állapodtak meg. Kiss figyelmeztetett, hogy ennek elmaradása esetén a magánszektor irányába történő munkaerő-elvándorlás valós veszélyt jelenthet. A lakásrezsi-támogatás is bővülni fog: a jogosultak az idei évben maximum 48 ezer forint éves támogatást igényelhettek, jövőre pedig ennek mértéke akár 50%-kal is nőhet. A fővárosi szociális támogatások fejlesztésére létrehozott szolidaritási alap továbbra is működne, amelyre a kerületek és budapesti civil szervezetek pályázhatnak. A közszolgáltatások, mint például a villamosjáratok és a szemétszállítás biztosítása, szintén elengedhetetlenek az alapvető működéshez.

Budapesti közszolgáltatások nélkül a gazdasági fellendülés szinte elképzelhetetlen, hiszen a város gazdasági struktúrája szorosan összefonódik ezekkel a szolgáltatásokkal.

- érvelt Kiss Ambrus.

Természetesen mindehhez elengedhetetlen, hogy a közgyűlés december 18-i ülésén jóváhagyja a következő évi költségvetést. A városvezetés alaposan egyeztetett a tervezettel kapcsolatban minden frakcióval, sőt, némelyikkel többször is leültek beszélgetni. A főigazgató azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a javaslat sorsát illetően. Hozzátette, hogy van egy tartalékterv arra az esetre, ha a javaslat nem nyeri el a közgyűlés tetszését. Ilyen esetben a főváros a jelenlegi költségvetés egy tizenkettedét felhasználva tudná finanszírozni magát a következő év elején. Azonban hangsúlyozta, hogy legkésőbb március közepéig szükséges elfogadni az új büdzsét, vagy, ha ez nem lehetséges, egy átmeneti gazdálkodásról rendelkező jogszabályt kell bevezetni. A költségvetés bevételi kereteit viszont már nem lehet tovább bővíteni – tette hozzá.

A háttérbeszélgetésen elhangzott: a jövő heti közgyűlésen várhatóan a gyorshajtások ügyében drasztikus állami szigorításra tesz javaslatot Karácsony Gergely.

Az idei évben telepített sebességmérő kamerák lenyűgöző adatokat szolgáltattak: mindössze egy hónap leforgása alatt 52 926 gyorshajtást észleltek 26 budapesti útszakaszon.

A mérések alapján mindegyik esetben legalább 62 km/h sebességtúllépést regisztráltak, de akadtak igazán extrém kihágások is: a Szentendrei úton 147 km/h-t, az Árpád hídon 149 km/h-t, míg az Üllői úton egészen elképesztő, 158 km/h sebességet mértek. "Ezek a számok brutális sebességtúllépéseket jelentenek" – reagált Kiss a megdöbbentő adatokra. Éppen ezért a főpolgármester az osztrák példák nyomán tervezi, hogy javaslatot tesz az állami szabályozás szigorítására.

Ez szélsőséges helyzetben - lakott területen belül minimum 50 km/h-val, lakott területen kívül pedig legalább 75 km/h-val túllépett sebesség esetén - a jármű lefoglalását vonhatja maga után: az első esetben hat hónapos időtartamra, míg a második alkalommal véglegesen.

Kiss Ambrus bemutatta a kormányhoz benyújtott főpolgármesteri javaslat részleteit.

A beszélgetés során napvilágot látott, hogy a Moody's megerősítette Budapest "Baa3" szintű befektetési ajánlású osztályzatát, és ezzel párhuzamosan elismerte a főváros működésének hatékonyságában bekövetkezett javulást. Ugyanakkor a hitelminősítő a magyar főváros jövőbeli kilátásait a korábbi stabilról negatívra módosította. E változás két fő tényezőre vezethető vissza: egyrészt az állami makrogazdasági és működési környezet romlására, másrészt pedig a kormány és a főváros között fennálló, vitákkal és kihívásokkal terhelt viszonyra, amely az utóbbi években jelentős hatással volt Budapest pénzügyi helyzetére és működésére.

Kérdésre Kiss Ambrus reagált azokra a Magyar Nemzetben megjelent állításokra, miszerint a főváros gettószerű körülmények között tartja az ukrajnai menekülteket a Gyáli úti szállóban: a főigazgató visszautasította a vádakat, és felháborítónak tartja a támadást. "Ezek a hamis vádak érthető módon nagyon megviselték a szállón dolgozó alkalmazottakat, akik több mint 1000 napja foglalkoznak az orosz-ukrán háború elől menekülő családokkal" - fogalmazott. Az ott lakók nagy része kárpátaljai roma menekült család, akik máshol nem kapnának segítséget és szállást - tette hozzá.

Mivel a közgyűlésben nem kapott támogatást Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesi posztjának elnyeréséhez, most a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként segíti Karácsony Gergely munkáját, az előző ciklusban betöltött szerepe helyett. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a két pozíció sok szempontból párhuzamba állítható, azonban fontos eltérés, hogy jelenlegi munkakörében nem terjeszthet elő javaslatokat a közgyűlés elé. Hozzátette, hogy a főpolgármester-helyettesekre nagy szükség lenne, hiszen rengeteg feladat vár elvégzésre.

A főigazgató lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a budapesti pályaudvarok privatizációjának ügyében először a konkrét terveket szeretnék megismerni. Jelenleg csupán egy munkaanyag áll rendelkezésre az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről. Hozzátette, hogy valószínűleg a főváros részéről is szükség lesz hozzájárulásra, mivel a pályaudvarok területi viszonyai a tulajdonjog szempontjából meglehetősen bonyolultak.