Kiss Gábor: Valóban fokozták a magyar kormány lépései az ukrajnai konfliktust? Rácz András véleménye a latban.
Rácz András, Oroszország-szakértő, a Facebookon megosztott bejegyzésében, amelyet a 24.hu is átvett, kifejtette, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem arányosan válaszolt Kijev intézkedésére, ezzel pedig tovább fokozta a feszültséget a konfliktusban.
"Rácz András, Oroszország-szakértő, a Facebookon megosztott bejegyzésében, amelyet a 24.hu is átvett, kifejtette, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem arányosan válaszolt Kijev intézkedésére, ezzel pedig tovább fokozta a feszültséget a konfliktusban. Érvelése szerint Magyarország lépése valójában nem Ukrajnának, hanem saját polgárainak és az itt élő ukrán menekülteknek árt, akiknek így nehezebb hozzáférniük a független ukrán médiához. Elemzésünkben megvizsgáltuk, mennyiben állják meg a helyüket ezek az érvek, és hogy valóban a konfliktus eszkalációjáról beszélhetünk-e, vagy inkább szuverén politikai válaszról.
A szakértő Facebook-posztjában kifejtette, hogy bár a magyar kormány Ukrajnának adott válaszról beszél, valójában a saját állampolgárain és az ott élő ukránokon sikerült csapást mérnie. Szerinte Budapest reakciója túlzás, hiszen nyolc magyar oldal ukrajnai tiltására tizenkét ukrán portál magyarországi korlátozásával válaszolt. E tiltások között olyan jelentős médiák is találhatók, mint az Ukrajinszka Pravda vagy a TSzN. Fontos azonban megjegyezni, hogy a portálok kiválasztása politikai döntés eredménye, amelyet az adott ország határoz meg. Ahogy Kijev saját megítélése szerint oroszbarátként kategorizálta az Origót vagy a Demokratát, úgy Magyarország is joggal határozhatta meg, mely ukrán médiumokat tart problémásnak. A magyar kormány reakciója diplomáciai protokollnak megfelelően arányos, és válaszként egy szükségtelenül drasztikus ukrán lépésre került sor. E szempontból a szimmetria nem a portálok számán vagy elérhetőségükön múlik, hanem azon, hogy mindkét fél diplomáciai üzenetként és politikai eszközként használta a tiltásokat.
Rácz narratívájában a magyar kormány lépése egyértelműen eszkalációnak minősül, hiszen a betiltott ukrán weboldalak jelentősége meghaladja a magyar oldalak esetleges korlátozásait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a média hatását csupán a látogatottsági adatok alapján megítélni félrevezető lehet. Ha Ukrajna a propaganda terjesztésére hivatkozva korlátozhatott bizonyos sajtótermékeket, akkor Magyarország is érvényesítheti hasonló indoklást, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy automatikusan eszkalációról van szó. Való igaz, hogy a döntés legnagyobb hatását a Magyarországon élő ukrán menekültek érzik, akik számára nehezebb hozzáférni hazájuk híreihez, de ebből még nem következik, hogy a kormány szándéka a konfliktus fokozása lett volna.
