Külföldi névvel szinte lehetetlen eljutni egy állásinterjúra – vajon tényleg annyira befogadó a finn társadalom?
Finnország társadalma elöregedő tendenciát mutat, ami miatt kiemelten fontos, hogy a külföldi munkaerőt vonzzák és hosszú távon megtartsák. Az ország nyitott és befogadó arculata mögött azonban sajnos feszültségek is húzódnak: a rasszizmus jelenléte és a bevándorlás szabályozásának kérdése folyamatos politikai viták tárgyát képezi.
Finnország számos egyeteme vonzza a külföldi diákokat a kiváló képzéseivel, ingyenes tanulási lehetőségeivel és széleskörű támogatási programjaival. A felsőoktatási intézmények célja, hogy a tanulmányok befejezése után a fiatalok itthon maradjanak és hozzájáruljanak a finn társadalom fejlődéséhez. Azonban a statisztikák aggasztó képet festenek: a végzettek majdnem fele három év elteltével elhagyja az országot. A finn kormány is számos programot indít a külföldiek integrációjának elősegítésére, a helyzet azonban ellentmondásos. Míg egyes intézkedések a bevándorlók támogatására irányulnak, mások, mint például a munkájukat elvesztett külföldi munkavállalók kiutasítással való fenyegetése, sok esetben éppen azt a célt veszélyeztetik, hogy a nemzetközi diákok hosszú távon is itt maradjanak.
Egy június elején életbe lépett törvény szerint Finnországban az a külföldi munkavállaló, aki elveszíti munkahelyét, és három (bizonyos szakmákban hat) hónapon belül nem talál újabb állást, kiutasítással néz szembe. Sokak számára teszi ez bizonytalanná a finnországi létet.
Riikka Purra, a nacionalista Finnek Pártjának elnöke nemrégiben hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bevándorlók jelentős hányada a finn szociális ellátórendszer kihasználása céljából érkezik az országba. Ezzel szemben szakértők egy csoportja határozottan vitatja ezt az állítást. Ők arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkavállalási céllal Finnországba érkezők többsége rendkívül magas képzettséggel rendelkezik, és valóban az integrációra törekszik. Sok esetben pedig nemcsak hogy nem terhelik meg a finn szociális rendszert, hanem hosszú éveken át hozzájárulnak a gazdasághoz, miközben aktívan dolgoznak az országban.
A törvény elfogadásakor a finn sajtóban több történet is napvilágot látott. Egy mérnök arról panaszkodott a közösségi médiában, hogy feleségével az elmúlt közel négy évben folyamatosan dolgoztak, több ezer euró adót befizettek, emellett nem sajnálták a tandíjat arra, hogy továbbképezték magukat, egészségügyi ellátásukat a munkaadó cég fizette, és miután gyermektelenek, az ő ellátásukkal sem terhelték a finn rendszert. Most viszont költözésen gondolkodnak.
Számos egyéb nehézséggel is kénytelen szembenézni egy külföldi munkavállaló a mostani törvénytől függetlenül.
