"Harcoltam azzal a belső kényszerrel, hogy ne szegjek szembe a forgalom áramlásával."
Jason McAteer, az FC Liverpool egykori ír válogatott középpályása, nyíltan beszélt öngyilkossági gondolatairól és a mentális egészség jelentőségéről. A sportoló elmondta, hogy pályafutása befejezése után súlyos depresszióval kellett megküzdenie, és nem titkolta el ezeknek a nehézségeknek a hatását az életére. McAteer tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a sportolói karrier vége után is kulcsfontosságú a mentális jólét megőrzése.
Jason McAteer könnyes szemekkel és összeszorult torokkal beszélt a volt francia válogatott labdarúgó, Mikaël Silvestre által vezetett podcastben (Tales, Tears and Trophies). Az 53 perces műsorban az 53 éves, 52-szeres ír válogatott labdarúgó a mentális egészségével kapcsolatban a következőket mondta:
A futball fejlődése során fontos, hogy a figyelmünket ne csak a pályán zajló eseményekre és az üzleti aspektusokra irányítsuk, hanem a mentális egészség kérdéseire is. Úgy érzem, hogy a futballszervezetek nem fordítanak elegendő figyelmet ennek a problémának a megoldására. Bár a megbélyegzés fokozatosan eltűnik, sok ember számára nehézséget jelent felfogni azt az űrt, ami a pályafutásuk végén vár rájuk, és azt, hogy ez hová vezethet a jövőjükben.
McAteer úgy véli, egyáltalán nem számította ki a változás mértékét a visszavonulását követően és a valóság arcon csapta.
A pályafutásom végén, amikor lezártam ezt a fejezetet, nem igazán voltak konkrét céljaim. A televízió világában tevékenykedtem, de nem a hét minden napján; inkább alkalmi feladatok vártak rám. Voltak olyan napok, amikor tele voltam energiával és ötletekkel, míg máskor egyszerűen csak az időt töltöttem, anélkül, hogy bármi konkrétat csináltam volna.
A korábbi középpályás megosztotta, hogy rendkívül nehéz időszakokon kellett átmennie. Emlékszik, hogy egy alkalommal, amikor a fiához igyekezett, egy alagútban különös gondolatok foglalkoztatták: mi lenne, ha hirtelen szembefordulna a forgalommal, és ezzel véget vetne mindannak, ami körülötte zajlik.
