Lovász László, a neves magyar matematikus, elnyerte az egyik legkiemelkedőbb tudományos elismerést Európában.
Az Academia Europaea (AE) nemzetközi tudományos tevékenységének elismeréseként 2025-ben Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnökét tüntették ki az Erasmus-éremmel – közölte az MTA.
A páneurópai tudományos szervezet indoklása szerint Lovász, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, kiemelkedő szerepet játszik a kortárs matematikai világban. Hat évtizedes pályafutása alatt nemcsak hogy nemzetközi elismerésre tett szert, hanem úttörő felfedezéseivel is jelentős hatást gyakorolt a diszkrét matematika és a számítógéptudomány szakterületeire.
Az Academia Europaea évente olyan kiemelkedő európai kutatóknak osztja ki az Erasmus-érmet, akik a tudományos közösség által elismert, kiváló minőségű és tartós nemzetközi kutatást végeznek. Ez a díj a legmagasabb rangú elismerés, amelyet az Academia Europaea tudományos teljesítményért adományozhat. Az érmet az Academia Europaea éves konferenciáján adják át, ahol a kitüntetett tudós megtartja az éves Erasmus-előadást. Az idei eseményre 2025. október 16-án Barcelonában kerül sor, Lovász professzor előadásának címe pedig „A matematika szépsége” lesz – olvasható a közleményben.
Az Academia Europaea méltatása szerint Lovász László döntő szerepet játszott a diszkrét matematika és a számítástechnika térnyerésében, a tiszta és az alkalmazott matematika klasszikusabb területeivel való integrációjukban. A magyar professzor számos jelentős matematikai problémát oldott meg, minden alkalommal hatékony új technikákat dolgozva ki, amelyek jelentősége messze túlmutatott az eredeti céljukon.
Vitán felül ő a diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotója. A számítástechnika, a diszkrét és a folytonos matematika kölcsönhatásának egyik úttörője, a látszólag távoli területek közötti meglepő kapcsolatok megteremtésének mestere, akinek elegáns és erőteljes ötletei hatására számos területen új részterületek alakultak ki
- indokolja az AE a díjazást.
A méltatás szerint Lovász László fontos új eszközökkel járult hozzá a lineáris programozás, az információelmélet, a számelmélet, a kriptográfia, a funkcionálanalízis, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika fejlődéséhez is. Legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik többek között a gyenge perfekt gráf sejtés bizonyítása, a Kneser-sejtés bizonyítása, a Lovász-féle lokális lemma bizonyítása, a Lenstra-Lenstra-Lovász rácsredukciós algoritmus, valamint a gráflimesz elmélet kidolgozása - írja az Academia Europaea.
Lovász László 1948. március 9-én látta meg a napvilágot Budapesten. Családos ember, négy gyermek édesapja. Matematikai doktori fokozatát 1971-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol azóta is jelentős hatással van a tudományos életre. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának, emellett számos más akadémiai testületnek is. Munkásságát elismerve megkapta a Széchenyi-nagydíjat, a Corvin-láncot és a Magyar Szent István-rendet is.
Lovász tudományos díjai között szerepel a George Polya-díj (1979), a Ray D. Fulkerson-díj (1982, 2012), a Wolf-díj (1999), a Gödel-díj (2001), a Kiotói-díj (2010) és a matematika Nobel-díjának tartott Abel-díj (2021) is. 2018-ban elnyerte az első Barcelona-AE HYPATIA-díjat. A Combinatorica alapító főszerkesztője, és további 10 folyóirat szerkesztője. Mostanáig 12 könyv és 318 tudományos cikk megjelenése fűződik nevéhez.
