Magyarország talajában ott rejtőzik a jövő energiájának hatalmas potenciálja – csupán annyira van szükség, hogy fúrjunk érte!
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.
Tavaly ősszel fogadták el a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, amely a geotermikus energia magyarországi hasznosításának duplázását tűzi ki célul 2030-ig.Mennyire reális ez az elképzelés?
Úgy vélem, hogy a koncepció egy alaposan kidolgozott dokumentum, amely stratégiai szempontból inkább általános célokat fogalmaz meg. A nemzeti és az EU-s célkitűzések egyaránt világosan megfogalmazottak, és értelemszerűen a kettőnek harmonikusan kell egymást kiegészítenie. Például, az EU szintjén 2037-re minden távhőszolgáltatónak legalább 50%-ban megújuló energiaforrásokra kell támaszkodnia a termelés során, míg 2050-re ez az arány 100%-ra emelkedik. Bár az utóbbi célkitűzés még távolinak tűnik, érdemes már most lépéseket tenni az eléréséhez.
az 50 százalékos arány elérésére csak valamivel több mint 10 évünk van, ami az energetikai szakmában egyáltalán nem számít soknak.
A hazai távhőszolgáltatók jelenlegi teljesítménye lenyűgöző: átlagosan 25%-ban megújuló forrásokból biztosítják a hőenergia termelést, amelynek jelentős része geotermikus energia. Ezen a téren kedvező helyzetben vagyunk, hiszen Európában az 5.-6. helyet foglaljuk el a geotermikus hőenergia felhasználás terén. A lehetőségeink a távhőszolgáltatás irányába mutatnak, hiszen míg olyan országokban, mint Izland, Törökország, Olaszország vagy Görögország, 200-300 °C-os geotermális vízforrásokat találhatunk, nálunk a jellemző hőmérséklet 60-120 °C között mozog, helyenként akár 160 °C-ra is felmehet. Ez a hőmérséklet szinte az egész ország területén elérhető, és tökéletesen alkalmas a távfűtőművek hatékony működésére, valamint az agrárszektor szükségleteinek kielégítésére is.
Úgy gondolom, hogy kellő támogatással, világos ösztönzőrendszerrel elérhetők a kitűzött célok, mert az adottságok kiválóak, a technológia kiforrott, a szakértelem rendelkezésre áll és piaci beruházókból sem lenne hiány.
Bár a magyar társadalom többsége tisztában van az ország geotermikus potenciáljával, a geotermikus fejlesztések és a kapcsolódó vállalatok – a hagyományos energetikai szereplőkkel szemben – még mindig háttérbe szorulnak. Az Arctic Green Terv pontosan melyik iparági szegmensben tevékenykedik?
A vállalatot Mannvit Kft. néven alapították 2007-ben, az ugyanilyen nevű izlandi cég leányvállalataként. A mérnöki- tervezési feladatok szinte teljes palettáját lefedi a működésünk, legyen szó épületekről, infrastruktúráról, gépészetről vagy energetikáról. A piaci trendek és hazai igények miatt azonban elsősorban a geotermikus iparágra kezdtünk el fókuszálni. Izland a világ egyik vezető geotermia nagyhatalma, nem csak a felhasználás aránya, hanem a technológia szempontjából is, így kézenfekvő volt, hogy a hazai, szintén remek geotermikus adottságokkal rendelkező piacon, nagy hangsúlyt fektessünk már az induláskor is a területre.
Tervező cég vagyunk, aki a geotermikus energiára, fűtő- és hűtőrendszerekre, erőművekre specializálódott, izlandi és nemzetközi tapasztalatokra alapozva.
Két éve az anyavállalatunkat felvásárolta egy még nagyobb skandináv cég, a magyar leánycég pedig az Arctic Green csoport tagjaként működik tovább. Ennek megfelelően, mi is nevet váltottunk, de azonos profillal dolgozunk tovább, Arctic Green Terv-ként. A céges átalakulás után gyakorlatilag mi lettünk a geotermikus beruházásokkal foglalkozó vállalatcsoport tervezési szolgáltatásokat nyújtó tagja - ami elismerése a csapatunk mérnöki tudásának, korábbi munkáinknak.
Csapatunkban minden geotermikus beruházásokkal foglalkozó iparági szakértőt megtalálhat, akik hozzájárulnak a projektek sikeréhez.
Cégünk egyedi megközelítéssel foglalkozik a geotermikus energetika és a fenntartható energiahasználat területén. Csapatunkban geológusoktól fúrómérnökökön át környezetmérnökökig és energetikusokig minden szakág képviselteti magát, így a felszíni rendszerekhez kapcsolódó szakmák teljes spektrumát lefedjük. Kiválóan ismerjük a hazai adottságokat, ezáltal gyorsan és hatékonyan tudjuk felmérni egy adott terület geotermikus potenciálját. Tevékenységi körünk kiterjed a távhőrendszerek, kazánházak és épületgépészeti tervezésére, valamint a távhőrendszerek energetikai korszerűsítésére és energiatárolók tervezésére is. Csapatunk 26 szakemberből áll, és eltérően a legtöbb hazai tervezőirodától, mi a komplex energetikai projektek megvalósításához szükséges tervezési feladatokat egy kézben tartjuk. Az összeszokott mérnökcsapatunk garantálja a zökkenőmentes együttműködést és a hatékony megoldásokat, így minden projekt során maximális szakmai támogatást nyújtunk ügyfeleinknek.
Szerintem nem jellemző Magyarországon a hasonlóan komplex képességekkel rendelkező tervező gárda.
Melyek a vállalat főbb piacai, mekkora a hazai - nemzetközi munkák aránya a teljes portfólión belül?
Manapság már kb. 70-30 százaléka arányban dolgozunk belföldön és külföldön, bár az utóbbi időszakban a nemzetközi tevékenységünk - főként Európában -ismét megerősödni látszik. Több projektben is benne vagyunk Görögországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, de ázsiai megrendeléseink is vannak, korábban pedig Afrikában, Etiópiában, Dominikán is dolgoztunk. A magyar mérnöki tudás az egész világon kelendő termék.
A geotermia kihasználásának különböző aspektusai jól elkülöníthetők, és ezek közül néhány kiemelkedően fontos az ipar számára. Az ipari szektor a földhő energiáját számos módon hasznosíthatja, például: 1. **Hőenergia előállítás**: A geotermikus energia ideális hőforrás a különböző ipari folyamatokhoz, például fémek olvasztásához, élelmiszeripari termékek feldolgozásához vagy vegyipari eljárásokhoz. A földhő felhasználásával csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet. 2. **Fűtési rendszerek**: Az ipari létesítmények fűtési igényeinek kielégítésére a geotermális energia hatékony megoldást nyújt. Az ilyen rendszerek csökkenthetik a működési költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást. 3. **Szárítási folyamatok**: A geotermikus hőhasználat különösen hasznos lehet a mezőgazdasági termékek, mint például gyümölcsök és zöldségek szárításában, hiszen a megfelelő hőmérséklet fenntartása elengedhetetlen a minőség megőrzéséhez. 4. **Hűtés**: A geotermális energia nemcsak fűtésre használható, hanem hűtési rendszerekben is alkalmazható, például ipari szellőztető rendszerekben. Ez különösen hasznos lehet meleg éghajlatú helyeken. 5. **Környezettudatos gyártás**: Az ipar számára a geotermia igénybevételével lehetőség nyílik a fenntarthatóbb gyártási folyamatok kialakítására, ami hozzájárul a vállalat környezeti lábnyomának csökkentéséhez. A geotermális energia ipari hasznosítása tehát sokféle lehetőséget kínál, amelyek nemcsak gazdasági, hanem környezeti előnyöket is hordoznak.
Az ipar számos kreatív módon hasznosíthatja a földből származó energiát. Nyilvánvaló, hogy az ingatlanok fűtésében is jelentős szerepet játszik, de a valódi izgalmak a technológiai hőigények kielégítésében rejlenek, amelyek számos iparág működésének kulcsfontosságú elemei. A termál hőmérsékletet hőszivattyúk segítségével fel lehet emelni, lehetővé téve ezzel a magas hőmérsékletű rendszerek kiszolgálását, sőt, akár gőztermelés is realizálható.
Nyíregyházán egy felfedezett, eddig ismeretlen vízbázisra alapozva dolgozunk egy innovatív ipari hőellátó geotermikus rendszer kiépítésén. Ezen kívül Csömörön és a Budapest Airport területén is aktívan megkezdtük a fejlesztéseket.
Bár elsőre nem gondolnánk, de adszorpciós technológiával a forróvízzel akár még hűteni is lehet, vagyis hűtőkamrák és más, szabályozott hőmérsékletet igénylő helyiségeket is ki lehet vele szolgálni. Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy nem csak a mélységi termálvizeket lehet hasznosítani, hanem sokkal kisebb mélységig fúrva, talajszondákkal is ki lehet aknázni a föld hőjét, ún. sekély geotermikus rendszereket létrehozva, ami bárhol megvalósítható. Ezek a rendszerek - a háztartási, hőszivattyús megoldáshoz hasonlóan - akár teljes üzemek fűtését és hűtését is képesek ellátni.
Debrecen szívében egy gyártó vállalat fűtési és hűtési rendszerét modernizáltuk, hogy zöld energiára álljon át ezzel a forradalmi technológiával.
Egy ipari park, ahol az adottságok ideálisak, kiváló lehetőséget biztosít a geotermikus infrastruktúra kiépítésére. Ebben a relatíve kompakt környezetben több, professzionális energetikai rendszerekkel rendelkező nagyfogyasztó működik, akik piaci áron jutnak hozzá a jelentős költséget jelentő energiához. A geotermikus beruházások legnagyobb akadálya azonban az, hogy ezek a projektek rendkívül komoly anyagi befektetést igényelnek a fúrás és a berendezések telepítése során, míg az üzemeltetési költségek és az "energiadíj" viszont meglepően alacsonyak.
Sokszor találkozunk azzal, hogy egy ingatlanfejlesztő kizárólag capex (beruházási költség) szemléletben gondolkodik, és csak azt tartja szem előtt, hogy minél alacsonyabb költséggel létesüljön a saját beruházása. Érdemeseb lenne totex (teljes költség) szemlélettel gondolkodni, amely a majdani bérlők fenntartási költségeit is figyelembe veszi, mert ha például 10 évre osztjuk el az energiadíjakat, akkor nagyon gyorsan kiderül a geotermia árelőnye. Az idő ugyanakkor nekünk dolgozik: a vállalatok számára évről-évre fontosabb, hogy megújuló energiával és kiszámítható energiaköltségek mellett működhessenek, biztos ellátási forrásra építve.
Ez viszont a geotermikus energia irányába tereli a mérleg súlypontját.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a földhő folyamatosan, az év minden napján, éjjel-nappal rendelkezésünkre áll. Szinte alig van olyan környezeti tényező, amely befolyásolhatná a hatékonyságát. Éppen ezért érdemes alaposan megfontolni a meglévő ipari létesítmények esetében a helyi geotermikus lehetőségeket, és új gyárak tervezésekor is érdemes figyelembe venni ezt az energiaforrást, hiszen valójában a lábunk alatt rejlik a potenciál.
A geotermia egyre fontosabb szerepet játszik a villamosenergia-termelés jövőjében. Ezen megújuló energiaforrás kiaknázása lehetővé teszi, hogy a föld belső hőjét használjuk fel, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőséget. A geotermikus erőművek képesek folyamatos, megbízható energiát termelni, mivel a földhő állandó és nem ingadozik, mint más megújuló források, például a nap- vagy szélenergia. Emellett a geotermia jelentős környezeti előnyökkel is jár, mivel alacsony szén-dioxid-kibocsátással működik. A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a geotermikus energia kiaknázása egyre szélesebb körben váljon elérhetővé, így hozzájárulva a fenntartható energiaátmenethez. A jövő energiagazdálkodásában a geotermia tehát nem csupán egy alternatív forrás, hanem kulcsszereplővé is válhat, amely segíthet a globális felmelegedés mérséklésében és az energiafüggetlenség elérésében.
Egyre inkább teret nyernek az áramtermelési célú beruházások. A villamosenergia előállításához legalább 130-150 fokos víz szükséges, amely Magyarország területén több mint 2 km mélyen található, így a fúrás költségei magasak. Van azonban néhány kivétel, mint például a jelenleg egyedüliként működő turai erőmű – ennek tervezését mi magunk végeztük el –, ahol sekélyebb rétegekben is fellelhető a megfelelő hőmérsékletű víz. A turai erőművet leszámítva eddig jellemzően külföldi szakemberek végezték az erőművi tervezést, de napjainkban hazánkban is számos kutatás zajlik. Meggyőződésem, hogy a közeljövőben több új erőmű is építésre kerül majd.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció kiemelt céljaként a távfűtés „geotermizálását” határozza meg. Ennek megvalósítása érdekében különböző technológiai beruházásokra van szükség. Elsősorban a geotermális energia kinyerésére és hasznosítására alkalmas fúróberendezések és rendszerek kiépítése elengedhetetlen. Ezen kívül a hőcserélők és szivattyúk fejlesztése is kulcsszerepet játszik, mivel ezek biztosítják a geotermális hő hatékony átvitelét a fűtési hálózatba. Fontos a megfelelő infrastruktúra kialakítása is, amely lehetővé teszi a hőenergia elosztását a fogyasztók felé. Az intelligens mérő- és szabályozórendszerek telepítése szintén hozzájárul a rendszer hatékonyságának növeléséhez, hiszen ezek segítik a felhasználás optimalizálását és a költségek csökkentését. Továbbá, a geotermális energia integrálása a meglévő energiahálózatokba, valamint a megújuló energiaforrásokkal való kombinálása is elengedhetetlen, hogy fenntartható és környezetbarát megoldásokat alakítsunk ki a távfűtés terén.
A hazai távhőrendszerek nagyrészt egyidősek a nagy lakótelep-építési hullámmal, a 60-as években futottak fel igazán. Gondoljunk bele: a házgyári technológiával épített sokszázezer lakás többsége is távfűtéssel üzemel. Ezek a rendszerek zömében gáztüzelésű hőerőművekből kapták, és kapják ma is az energiát, természetesen azóta sokat diverzifikálódott a fűtéshez használt energiaportfólió, például Paks városának távfűtőrendszerélt az Atomerőmű forróvizének megcsapolásával állítják elő, Budapesten pedig a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű is rengeteg háztartás hőenergia-igényét szolgálja ki. Ezeket csak azért említem meg, mert vannak olyan források, amelyeket egyszerűen nem érdemes geotermiával kiváltani, hiszen most is zéróemissziós vagy hulladékhasznosítás útján történik a termelés.
A hagyományos földgáztüzelésű hőerőművek többsége viszont viszonylag könnyedén átalakítható, így új lehetőségeket kínálva a fenntartható energiaforrások használatához.
A geotermikus kút és az alapgépészet megvalósítása mellett csupán egy kihívás marad: bizonyos területeken a termálvíz hőmérséklete nem felel meg a távfűtési rendszer által megkövetelt magas hőfoknak. Ámde számos innovatív technológiai megoldás létezik ennek a problémának a megoldására, például a magas hőmérsékletű hőszivattyús rendszerek segítségével hatékonyan kiegyenlíthetjük ezt a hőmérsékletkülönbséget. A geotermikus energia hasznosításával, valamint az elektrifikációval szinte teljesen zéróemissziós működés érhető el, mindez pedig rendkívül gazdaságos üzemeltetést tesz lehetővé. Jelenlegi tudomásom szerint a hőszivattyúkkal kombinált távfűtés legközelebbi példája Nagyváradon található, ahol mi is részt vettünk a fejlesztési folyamatban.
Ez a megoldás Magyarországon is költséghatékony és rugalmas üzemeltetést kínál, lehetővé téve a termálenergia felhasználásának új dimenziókba tágítását.
A geotermikus infrastruktúra kiépítése rendkívül költséges vállalkozás, amely alapos tervezést és jelentős pénzügyi forrást igényel. Milyen támogatások és finanszírozási opciók állnak rendelkezésre a projektek sikeres megvalósítása érdekében?
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében 71 milliárd forintos forrást biztosítanak különböző fázisokban, amely a már említett geotermikus energia hasznosításának fokozását is szolgálja. Nemrégiben indult az egyik támogatási program, amely lehetőséget teremt a távhőszolgáltatók számára az energiahatékonyság javítására, ezáltal megalapozva a megújuló energia későbbi integrálását. A fűtőrendszerek veszteségei csökkenthetők, és különféle energetikai fejlesztésekkel elérhető, hogy a rendszer ne 90-100 Celsius fokos vízzel működjön, hanem elegendő legyen csupán 80 fokos hőmérséklet is. Ezzel jelentősen csökkenthető a hőmérséklet-különbség, amelyet a termálvíznek vagy a hőszivattyúknak át kell hidalniuk.
Hamarosan elérkezik egy új program, amely a megújuló energiaforrások, köztük a geotermikus energia integrációját segíti elő. A tervek között szerepel a geotermikus kútfúrás támogatása, valamint olyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten a geotermikus fejlesztésekre fókuszálnak. Számomra ez a lehetőség azt jelenti, hogy
A távhő piacon tevékenykedő szereplők számára elengedhetetlen, hogy proaktívan felkészüljenek és pályázati lehetőségeket keressenek. Ezzel a lépéssel hosszú távon jelentős költségmegtakarítást érhetnek el. Különösen figyelemre méltó, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén akár 100%-os támogatási intenzitás is elérhető, ami komoly anyagi előnyöket nyújthat.
Bár manapság nem annyira elterjedt, hogy egy magánberuházó teljes mértékben piaci alapon infrastruktúrát fejlesszen Magyarországon, úgy vélem, hogy a geotermális energia és a lakossági távfűtés éppen az a terület, ahol a magánszektor szereplőinek komoly lehetőségeik nyílnak. Ezt az állítást nemcsak a saját tapasztalataink, hanem több más, velünk együttműködő beruházó véleménye is alátámasztja. A beruházók biztosítják a szükséges tőkét és megvalósítják a projekteket, míg a távhőszolgáltatók hosszú távon, kedvező és kiszámítható áron vásárolják meg az általuk előállított energiát. Egy ilyen projekt 15 éven belül bőségesen megtérülhet, ami energetikai beruházás esetén nagyon kedvező kilátásokat jelent.
Ez maximálisan működőképes modell tud lenni.
Milyen más izgalmas alkalmazási lehetőségeket érdemes még felfedezni? Gyakran hallani, hogy a mezőgazdaságban, különösen a fóliasátras zöldség- és gyümölcstermesztés terén a geotermális energia jelentős szerepet tölthet be. De vajon mi minden más területen nyújthat még támogatást ez a fenntartható energiaforrás?
Valóban, már most is számos figyelemre méltó példa található az Alföldön, de egyértelmű, hogy a geotermális energia hatékonyabb kihasználásában óriási agrárpotenciál rejlik. Érdemes lenne ebbe az irányba elmozdulni, hiszen a fóliasátrak számára nem szükséges a magas hőmérséklet – össze sem hasonlítható a távfűtéshez elengedhetetlen 80-90-100 fokos vízhőmérsékletekkel. Ha a termesztési ciklusokat alacsonyabb energiaköltségek mellett tudjuk optimalizálni, akkor nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is versenyképesebbé válhatunk.
az adott zöldség, gyümölcs hagyományos szezonja előtt és után is lehet termékkel jelentkezni a piacon, amikért vélhetően sokkal magasabb árat is el lehet kérni, mint akkor, amikor jóval nagyobb a kínálat.
Mivel a magas hőmérsékletek alkalmazása nem elengedhetetlen, érdemes olyan megoldásokban gondolkodni, amelyek más geotermikus energiát hasznosító létesítményekkel működnek együtt, például egy kaszkád rendszer keretein belül. Az előkészítés alatt álló geotermikus erőművek vagy fűtési rendszerek a visszasajtolás előtt még jelentős mennyiségű maradék hőt értékesíthetnek a helyi gazdák számára, ha a környéken üvegházakat alakítanak ki. Kulcsfontosságú lenne, hogy a geotermia minél szélesebb körben elérje a köztudatot, hiszen csak így jöhetnek létre olyan összetett energetikai ökoszisztémák, ahol a különböző szereplők szoros együttműködésre törekednek, és összehangolják érdekeiket.
Hazánkban mindenünk megvan a sikerhez, az adottság, a tudás, a tapasztalt mérnökök és cégek, összetartással mindez kiaknázható és terjeszthető.
A cikk publikálását az Artic Green Terv segítette elő.
A címlapkép és a fotók forrása: Portfolio - Berecz Valter.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
