Felfedeztük, hogyan formálódik és gazdagodik a magyar labdarúgás élvonal, az NB I!
Az új szezonban, ennek megfelelően, jelentős növekedés figyelhető meg a pályára lépő magyar játékosok számában, és a gólok közel kétharmada is a hazai futballisták nevéhez fűződik.
Az új szabályozás értelmében az NB I-es csapatok számára lehetőség nyílik arra, hogy hozzáférjenek a központi támogatás teljes összegéhez, amely 500 millió forintra emelkedett. Ehhez azonban legalább öt magyar játékost, köztük egy fiatal sportolót (aki 2005. január 1-jén vagy azt követően született) kell szerepeltetniük minden egyes bajnokin. Ez a döntés komoly vitákat generált a szakmában, és nem egy kritikus vélemény is napvilágot látott: például Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, az utóbbi másfél évtized legnagyobb butaságának titulálta a "magyarszabályt". Ennek ellenére mostanra világossá vált, hogy a klubok többsége igyekszik eleget tenni az MLSZ által támasztott követelményeknek. A három kör után nyolc csapat - köztük a Paks, DVSC, MTK, Kazincbarcika, DVTK, Puskás, ETO és Kisvárda - maradéktalanul teljesítette az előírásokat.
A fennmaradó négy csapat számára még mindig nyitva áll a lehetőség a részleges teljesítésre. Az MLSZ döntése értelmében, ha a tavalyi szezonban előírt feltételeknek eleget tesznek, a klubok 325 millió forintot kaphatnak. Ehhez mindössze annyira van szükség, hogy mérkőzésenként átlagosan legalább 45 percet játsszon egy fiatal játékos, és hazai labdarúgók esetében összesen legalább 450 percet kellene biztosítani. A Ferencváros, a Nyíregyháza és a Zalaegerszeg számára van esély a követelmények teljesítésére, míg az Újpestnél, ahol eddig 0 (!) percet kaptak fiatalok, már korábban kijelentették, hogy nem kívánják teljesíteni a "magyarszabály" előírásait.
Fontos hangsúlyozni, hogy az MLSZ ajánlásai mellett az NSMI által támasztott követelmények is jelentős szerepet játszanak a kiemelt akadémiával rendelkező hét klub (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, Puskás Akadémia) életében. Ahhoz, hogy ezek a csapatok megőrizzék kiemelt státuszukat, elengedhetetlen, hogy minden bajnoki mérkőzésen öt magyar játékost szerepeltessenek, ami eddig minden érintett klub, sőt még a Ferencváros számára is sikerült. Ezen túlmenően az egyesületek egyéni megállapodásokat kötöttek az NSMI-vel, amelyekben rögzítették, mennyi fiatal játékos szereplését vállalják; ezek teljesítése pedig a szakmai támogatásuk 50%-át befolyásolja. Azonban mivel ezek az egyezségek jelenleg nem nyilvánosak – csupán a DVTK tette közzé a saját vállalásait –, így a teljesítményük ellenőrzése nem lehetséges.
Összességében kijelenthető, hogy a magyarosodás megkezdődött. A csakfoci.hu az első forduló után kiszámolta, hogy 119 magyar játékos lépett pályára, ami 11-gyel több, mint az elmúlt szezon első körében. Megnéztük: a 2. fordulóban 117, a 3.-ban pedig 114 hazai focistát vetettek be.
Ami konkrétan a fiatalok perceit illeti, az előző idényben fordulóként - minden csapatot egybevéve - átlagban 1114 perc jutott nekik. Az új évad első három fordulójában ez a szám 1023, 1278 és 1498 perc volt, azaz emelkedő tendenciát láthatunk.
A góllövőlistán is egyértelműen megfigyelhetők a változások: tavaly három kör után a 56 gól fele, pontosan 28, magyar játékosok nevéhez fűződött, ami 50%-os arányt jelentett. Ezzel szemben idén eddig 65 találat született, és ebből 42 már a magyar labdarúgók számlájára írható, ami lenyűgöző 64,6%-os részesedést mutat.
A korábbi szövetségi kapitány, Gellei Imre is kifejezte örömét a friss változások iránt.
