A német kormányon belül eltérő nézetek fogalmazódnak meg a sorkatonaság újbóli bevezetésével kapcsolatban.

Az utolsó pillanatban megakadhat a sorkatonaság visszaállítására irányuló próbálkozás Németországban, miután kedd este lemondták azt a sajtótájékoztatót, amelyen hivatalosan is bejelentették volna az intézkedést – számolt be róla a BBC.

Bár a sorkatonaság újbóli bevezetése szerepel a CDU és SPD által kialakított kormánykoalíció megállapodásában, az eredeti elképzelések szerint ezt önkéntes alapon kívánták bevezetni. Azonban a kereszténydemokraták időközben úgy döntöttek, hogy kötelezővé tennék a katonai szolgálatot, ami komoly nézeteltérést okozott a szociáldemokraták körében.

A Bundestag csütörtökön a katonai szolgálat reformjának kérdésével foglalkozott. A diskurzus középpontjában az állt, hogy miként lehet hatékonyan és igazságosan toborozni egy nagy létszámú újoncállományt, akár sorsolásos rendszer alkalmazásával is. Az SPD vezette védelmi minisztérium javaslata szerint 2026-tól minden 18. életévét betöltő férfi számára levelet küldenének a tárcától, amelyben egy kérdőív található, ami a katonai szolgálatra való hajlandóságukat hivatott felmérni. A nőknek lehetőségük lenne önkéntesen kitölteni ezt a kérdőívet. A válaszadók adatai – beleértve az iskolai végzettségüket, képesítéseiket és egészségi állapotukat – alapján dőlne el, kik azok, akik alkalmasak a katonai szolgálatra.

A tervek szerint a sorsolás csupán a "harmadik lépés" lenne a folyamatban: először az önkéntes jelentkezőket hívnák be, és csak akkor folyamodnának a sorsoláshoz, ha az újoncok száma nem lenne elegendő. A kiválasztott fiataloknak fizikai vizsgálaton és személyes interjún kellene részt venniük. Ha a létszám még mindig nem lenne megfelelő, a sorsolás nyerteseinek legalább hat hónapos katonai szolgálatot kellene vállalniuk.

A védelmi minisztérium becslései szerint évente mintegy 350 ezer férfi töltené ki a kérdőívet, a Bundeswehr pedig jövőre ötezer fővel növelné a létszámát. Hosszabb távon a hadsereg 183 ezres aktív állományát 260 ezerre bővítenék, és 200 ezres tartalékos erőt is létrehoznának.

A CDU/CSU pártszövetség határozottan több kötelező elem bevezetését szorgalmazza a rendszerben. Véleményük szerint az önkéntességen alapuló modell nem elegendő, és úgy vélik, hogy minden fiatal férfinak kötelezően ki kellene töltenie egy kérdőívet. Az alkalmasnak minősített fiatalokat pedig vizsgálatra kellene behívni. Ezen túlmenően, több konzervatív politikai vezető – köztük Johann Wadephul és Markus Söder – a kötelező sorkatonaság visszaállítását is támogatja.

A koalíciós pártok között feszültség tapasztalható: az SPD kiemeli, hogy a szolgáltatás kezdetben önkéntes jellegű lenne, míg a CDU a "nemzetközi biztonsági helyzet" aggasztó alakulására, különösképpen Oroszország provokatív lépéseire hivatkozva a szigorúbb intézkedések mellett érvel.

Egy lehetséges alternatíva a dán rendszer követése lehetne a kompromisszumos megoldás keretein belül. Dániában bár kötelező a sorkatonaság, a fiatal férfiak csupán egyötöde kerül behívásra a tényleges szolgálatra. Ez a megközelítés nemcsak a hadsereg utánpótlásának biztosítását szolgálja, hanem hozzájárul a méltánytalansággal kapcsolatos aggodalmak enyhítéséhez is.

Egy újonnan készült felmérés alapján a német lakosság 54%-a a sorkatonaság visszaállítását pártolja, míg 41% ellenzi ezt a lépést. Érdekes módon a legfiatalabb korosztály, a 18-29 évesek körében az ellenzők aránya már túllépi a 60%-ot.

Németországban 2011-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ekkor a fiatal férfiak számára lehetőség nyílt arra, hogy a katonai szolgálat helyett lelkiismereti okokból szociális munkát végezzenek.