Miért is utaznánk Amerikába, amikor ma már itthon is szinte bármit lángra lehet lobbantani?
Tóth Vera és az Ismerős Arcok egy különleges esemény keretein belül részesültek elismerésben, hiszen a Petőfi Zenei Díjak átadásán méltatták munkájukat.
Ezt a dalt nem csupán izmos dallamtapadása miatt hallgatom, útban a Tisza-tó felé. Az egri punk-rock banda, a The Wallkids hat év után klipet forgatott a Napnyugta után című dalára. A videót kávézás közben nézem: kiskörei romok vs. New York-i hangulat. Odakint a hőségben araszol a sztrádasor.
A The Wallkids újraértelmezte egy régi slágerét, amelyhez Szabó Normann rendezte a klipet. A videóban nem csupán a színes és fekete-fehér képek kontrasztja a figyelemfelkeltő, hanem a kiskörei és New York-i felvételek izgalmas keveredése is. A kiskörösi táj romos, szinte színek nélküli hangulatot áraszt, míg az amerikai életérzés fakó retró stílusban, egyfajta road movie-élményt idéz meg.
A 2019-es Napnyugta után klipet kapni teljesen rendben van, hiszen ez a dal a 2016-ban megalakult punk-rock banda, a The Wallkids egyik legjobb kaliforniai rock himnusza. Szabadságérzete szinte az egekig szárnyal. Aki ezt a zenét hallgatja, az vagy már úton van a tengerhez, vagy éppen megérkezett a partra.
Vagyis erre a nyárra egy régi dal videósított verzióját tolja elénk a The Wallkids, csak a helyzet az, hogy ez a dal még hat esztendő után is friss, a videó azonban olyan életérzést mutat, ami talán sosem volt úgy, ahogyan azt sokan gondolták. Vagyis, hogy a KELET romos, a NYUGAT meg lüktet.
Harminchat évvel a vasfüggöny lebontása után már Kelet-Közép-Európában is mindenki tudja, hogy az élet a legkevésbé attól boldog, hogy pohárban kóla pezseg.
A dalszöveg mélyén, ha úgy érzem, ott rejlik minden, ami számít, de ha így van, valószínűleg senkit sem tesz igazán boldoggá vagy szomorúvá. A világ, ahogyan ismerjük, tele van ellentmondásokkal és érzelmekkel, amelyek néha eltérnek a szavak jelentésétől.
A "Napnyugta után" című dal és klip olyan élményt nyújt, mintha az egri fiúk friss, jéghideg kólát kínálnának az útra, ám ez a frissesség hamarosan elillan, ahogy a nap melege rátelepszik a kezünkre. Talán nem véletlen, hogy a téma mindig is forró érzelmeket hordozott magában. Az elvágyódásnak számtalan formája létezik, akárcsak a hazaérkezésnek; azonban az igazi lényeg mindig az úton, a felfedezések és tapasztalatok során bontakozik ki.
Ha a klip egy romos, kiskörei épület falai között játszódik, és ehhez megfakult New York-i road movie jeleneteket fűznek, akkor nem a vágyakozás, és nem is a megérkezés öröme kerül a középpontba. Sokkal inkább az lesz a lényeg, hogy ez a két világ – bár ugyanabban a térben léteznek – soha nem érintkezik egymással.
A klip zárójelenetében a világ varázslatos színekbe borul, a gitár hangja szétreped, miközben a The Wallkids "Napnyugta után" című számának pulzáló ritmusába csöppenünk, mintha csak azt kiáltaná a zene: "Minden a miénk lesz, napnyugta után". Szóval, igazán nem mindegy...
