Most akkor nyugodtan falatozhatok a tengeri herkentyűkből? Valóban tele vannak mikroműanyagokkal?
A mikroműanyag-szennyezés szinte már mindenhol ott van, a természet mellett az emberi szervezetben is - még a herékben és az agyban is.
Egy frissen megjelent tanulmány rámutatott, hogy a 182 különböző fogyasztható halfajból 180 esetében észleltek antropogén részecskéket a kutatók. Ezek az anyagok emberi tevékenység által létrehozott vagy módosított anyagok, és közöttük mikroműanyagok is találhatók.
Egy alternatív kutatócsoport álláspontja szerint a helyzet valójában nem olyan súlyos, mint ahogyan azt sokan gondolják. A tenger gyümölcsei tehát méltatlanul viselik a mikroműanyag-szennyezettség negatív hírnevét.
A Gizmodo szerint az Environmental Science & Technology Letters című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerzői arra törekedtek, hogy rávilágítsanak a tengeri élelmiszerek mikroműanyag-szennyezettségével kapcsolatos elterjedt tévhitek lebontására.
A szakemberek úgy vélik, a média aránytalanul sokat foglalkozik azzal, hogy a tengeri halakkal és kagylókkal mennyi mikroműanyagot is "fogyaszt" az ember - más forrásból ugyanis jóval nagyobb mennyiség kerülhet az ember szervezetébe.
A vizsgálatuk arra jutott, hogy az élelmiszerekben lévő mikroműanyag-szennyeződésekről szóló média- és tudományos beszámolók több mint 70 százaléka a "tenger gyümölcsire" koncentrált, ezzel azt az érzetet keltve, hogy a halak fogyasztása lehet a legfőbb problémaforrás.
A kutatók meg vannak győződve arról, hogy ez a tévhit veszélyes hatással van az emberek viselkedésére. Úgy látják, hogy ennek következtében sokan csökkentik a tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztását, ezáltal pedig lemondanak a halak és kagylók nyújtotta, egészségünkre jótékony hatásokról.
"A tenger gyümölcsei voltak az elsők között, amelyeket mikroműanyag szempontjából vizsgáltak. Ennek hátterében részben az áll, hogy feltételezések szerint ezek a legnagyobb kockázatnak kitett élelmiszerek, másrészt pedig az is hozzájárult, hogy az elemzésük viszonylag egyszerűbb feladatot jelentett" - emeli ki Theodore Henry, a tanulmány társszerzője és a skóciai Heriot-Watt Egyetem környezettoxikológiai professzora.
A szakember szerint ez a "korai fókusz" azt a látszatot keltette, hogy a halak és a kagylók különösen kockázatosak - mára azonban már ismert, hogy más ételek és italok is tartalmaznak mikroműanyagokat.
A csapat szerint a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a tengeri herkentyűk körülbelül ugyanannyi mikroműanyag-részecskét tartalmaznak, mint más élelmiszerek és alapanyagok - például a só, a méz, vagy a csirke. Ezekkel napi 1-10 részecskét visz be az ember a szervezetébe, míg a beltéri levegő szennyezettsége révén akár 100-1000 részecske is lehet ez az érték. Tehát a beltéri levegő komolyabb kockázat lehet, mint az elfogyasztott élelmiszerek.
