Most elérkezett a pillanat, amikor kiderül, hogy vajon Ursula von der Leyen ellenáll-e a palotaforradalom szorításának.
Hétfőn délután vitáznak, csütörtökön pedig szavaznak Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról az Európai Parlament e heti plenárisán. Az EP-képviselők ugyanakkor más fontos ügyekkel is foglalkoznak a héten: a gazdaság és versenyképesség mellett az orosz légtérsértésekről is vitáznak, valamint több kollégájuk mentelmi jogainak felfüggesztéséről is döntenek - többek között Magyar Péter, Dobrev Klára, illetve Ilaria Salis mentelmi jogait adhatják ki.
Október 6-án, délután öt órakor kezdődik az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, és már rögtön a hét egyik legfontosabb vitájával nyitnak: a szélsőbaloldali Baloldal, valamint a szélsőjobboldali Patrióták Európáért (PfE) az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványaikról tartana közös vitát az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen társaságában.
A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen, júliusban, heves politikai diskurzus után elutasították az Európai Bizottság elnöke ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A plenáris ülésen nem csupán Ursula von der Leyen bizalmatlansági indítványai kerülnek terítékre, hanem számos más, jelentős téma is. Kedden öt európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, köztük Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis esetével kapcsolatban. Emellett a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről is eszmecsere várható, valamint a közös, egységes uniós piac helyzetéről, és több külpolitikai kérdés is napirendre kerül.
A legutóbbi, Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány teljesen megbukott. A jelenlegi, 719 fős parlamentben - egy katalán függetlenségpárti EP-képviselő mandátumának felvétele még mindig várat magára, így nem 720 főről van szó - végül határozottan kiálltak az Európai Bizottság elnöke mellett. Az összesen leadott 553 szavazatból csupán 175 támogatta von der Leyen leváltását, míg 360 képviselő ellene voksolt, 18-an pedig tartózkodtak a szavazástól.
Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke ettől még nem lélegezhetett fel: ugyan a bizalmatlansági indítványt a Pfizergate-re, hatalmának központosítása és határkörtúllépésre hivatkozva nyújtotta be a román AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea,
A Von der Leyen második mandátumának megszavazása kapcsán a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew frakciók már korábban kifejezték aggodalmukat a német politikus és Manfred Weber, a párt tagja előtt. Figyelmeztették, hogy amennyiben az Európai Parlamentben továbbra is figyelmen kívül hagyják azokat a kérdéseket, amelyek számukra fontosak, és a szélsőjobboldallal való együttműködés révén leszavazzák vagy enyhítik azokat, a jövőben megfontolják, hogy visszavonják bizalmukat az Európai Bizottság elnökétől.
A bizalmatlansági indítvány vitáján Iraxte García Pérez, az S&D spanyol képviselőcsoport elnöke, éles kritikával illette az Európai Parlament jelenlegi politikai helyzetét. Ugyanezt a hangot ütötte meg Valérie Hayer, a liberálisok francia elnöke, valamint Bas Eickhout, az ökobaloldali Zöldek holland társelnöke is. Mindhárman kifejezték elégedetlenségüket Von der Leyen mellett, és éles szavakkal illették Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének hozzáállását is. Az újonnan megalakult parlamenti ciklusra vonatkozóan hangsúlyozták, hogy a korábbi EPP-S&D-Renew informális koalíció helyett most ügyek szerinti együttműködések és szavazások formálják a parlament működését. Dobrev Klára, aki a szociáldemokraták között ül, ezt a megközelítést öngyilkos politikának minősítette, jelezve, hogy a jelenlegi irányvonal súlyos következményekkel járhat.
Ezek a képviselőcsoportok Von der Leyentől azt remélték, hogy a szeptemberi évértékelő beszédében, az úgynevezett SOTEU keretében kiáll a számukra lényeges ügyek mellett, és hogy szavai mögött valódi tettek is álljanak. Manfred Weberre pedig az a feladat hárult, hogy a jobbközép Európai Néppártot visszavezesse Ursula von der Leyen támogató informális koalíciójába, amelyet ők különös okból EU-párti, demokratikus erőknek titulálnak.
Az előző bizalmatlansági indítványnál a legtöbb képviselőcsoport csak a szavazás előtti napon döntöttek arról, miként is szavaznak, noha már a vitán benyújtották a kívánságlistájukat a Von der Leyen-Weber-kettős számára - végül kiálltak az Európai Bizottság mellett.
Ez alkalommal nem várhatunk olyan feszültségeket, mint korábban, hiszen a szociáldemokraták és a liberálisok már előre jelezték, hogy nem támogatják a bizalmatlansági indítványt. Jelenleg úgy tűnik, megvan a bizalom, és a nyári szünet óta eltelt időszakban a két német politikus elegendő ígéretet tett számukra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetnek a Barleymont épületében, hiszen jelenleg olybá tűnik, az Európai Néppárton kívül senki sem elégedett az Európai Bizottság elnökének munkájával, és nemcsak a bizalmatlansági indítványokat benyújtó radikális képviselőcsoportok, hanem a mainstream pártok is előszeretettel kritizálják őt, amiért a számukra fontos ügyekért keveset tesz.
Ráadásul ez a politika azzal a következménnyel járhat, hogy
Csupán 72 EP-képviselő aláírására van szükség, és a Patrióták Európáért (PfE) egyértelműen kinyilvánította, hogy véleményük szerint Von der Leyennek távoznia kell.
Ha Von der Leyen nem hajlandó elegendő engedményt tenni a mellette álló képviselőcsoportoknak – miközben Manfred Weber is folyamatosan váltogatja a szövetségeit, hol balra, hol jobbra, ahelyett, hogy a régi informális koalíciót próbálná helyreállítani –, akkor előbb vagy utóbb el fog fogyni a türelem azok részéről, akik eddig támogatták őt.
Még ha lenne is politikai szándék Ursula von der Leyen megbuktatására, a feladat nem lenne egyszerű. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához ugyanis kétféle többséget kellene elérni: a 720 európai parlamenti képviselő felének, valamint a szavazatok kétharmadának támogatására van szükség ahhoz, hogy sikerüljön eltávolítani őt és a biztosok testületét a pozíciójukból.
Az Európai Bizottság elnöke ezúttal sem hagyja figyelmen kívül az indítványt, hiszen a teljes biztosi csapatot Strasbourgba hívta össze hétfő délutánra. Ezzel nemcsak erőt kíván demonstrálni, hanem azt is szeretné bizonyítani, hogy a különböző politikai pártcsaládok képviselőiből álló biztosi kollégium egyöntetűen mögötte áll. Emellett valószínűleg azt is szeretné megmutatni az Európai Parlament képviselői számára, hogy komolyan veszik az együttműködést a parlamenttel, noha a bizottságot sokan érik azzal a kritikával, hogy ez a szándék nem mindig tükröződik a gyakorlatban.
A két bizalmatlansági indítvány ügyében közös vitát tartanak, azonban a szavazásra már csütörtök délelőtt külön-külön kerül sor.
Az Európai Parlament keddi ülésén, délben határozatot hoz öt EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Közülük hármat a magyar hatóságok indítványoztak: a Tisza Párt elnökét, Magyar Pétert három ügyben, míg Dobrev Klára, a DK vezetője, és az olasz képviselő, Ilaria Salis egy-egy esetében kértek mentelmi jogaik felfüggesztését.
Több hónapig tartó vizsgálat után az EP Jogi Bizottsága (JURI) végül egyik képviselőnek sem javasolta mentelmi jogaik felfüggesztését szeptember végén, ugyanakkor sajtóhírek szerint míg Magyarral és Dobrevvel kapcsolatban határozottan elutasította a szakbizottság mentelmi jogaik felfüggesztését, addig Ilaria Salisszal kapcsolatban már a nagy képviselőcsoportok szakbizottság-tagjai megosztottak voltak.
A szavazás előtt valószínűleg mindegyik képviselőcsoport elmondja tagjainak, hogyan szavazzanak, ugyanakkor a titkos szavazás miatt azt nem tudhatjuk, hogy a frakciófegyelem mennyire valósul meg - pontosabban azt nem tudjuk majd, kik lesznek azok, akik másképpen szavaznak.
Ez viszont nem kedvez az olasz EP-képviselőnek, aki politikai pályafutását és hírnevét éppen annak az ügynek köszönheti, amely miatt a magyar hatóságok a mentelmi jogának felfüggesztését kérvényezték az antifa-támadásokkal összefüggésben.
Az ő helyzetében kulcsszerepet játszik, hogy az Európai Parlament képviselői milyen állásfoglalást képviselnek: hajlandók lesznek-e eleget tenni a magyar hatóságok kérésének, és ezzel együtt megvonni a mentelmi jogát, figyelembe véve, hogy az eljárás már a képviselői mandátuma előtt megkezdődött, vagy inkább a képviselők többsége dönt úgy, hogy mögé áll, ezzel is kifejezve nemtetszését a magyar kormány politikájával szemben.
Az Európai Parlamentben a héten az említett két téma mellett sok más aktuális kérdéssel is foglalkoznak az EP-képviselők. A viták két fő irányba terelődnek: az egyik csoport a gazdasági helyzet és a versenyképesség köré összpontosít, míg a másik a külpolitikai kihívásokat tárgyalja.
A hét két legfontosabb vitája ezen témák köré összpontosul: kedden reggel kilenctől a belső uniós piacról folytatnak eszmecserét, melynek címe: "Ideje kiteljesíteni a teljes mértékben integrált egységes piacot: Európa kulcsa a növekedéshez és a jövőbeli jóléthez." Ezt követően, szerdán, szintén reggel kilenckor, az orosz légtérsértésekről és az azokra adott egységes uniós válaszról értekeznek az EP-képviselők. A csütörtöki napra pedig egy állásfoglalás szavazása is vár, amely a fent említett témát érinti.
Ez már a második alkalom, hogy az orosz légtérsértések témája felmerül egy plenáris ülésen. Az események szeptember elején Lengyelországban történtek, ami után már rendeztek egy rendkívüli vitát. Sajnos azonban ahelyett, hogy a Lengyelországgal való szolidaritást hangsúlyozták volna, inkább mindenki csak egymásra mutogatott, és azt állította, hogy a másik fél Putyin hasznos idiótájaként viselkedik.
Emellett kedden eszmecserét folytatnak a közös agrárpolitikáról (KAP), amelynek félidős felülvizsgálata éppen folyamatban van. Továbbá a Gázai övezet helyzete, a kétállami megoldás lehetőségei, valamint az Európai Unió szerepe e kérdésekben is terítékre kerül az EP-képviselők vitájában.
A külpolitikai diskurzus során kiemelt figyelmet kap az iráni atomprogram, valamint az EU válaszlépései a nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban. Ezen a téren a felszólalók különböző nézőpontokat osztanak meg, miközben a gazdasági kérdések és a külpolitika határvonalán egyensúlyozva az EU digitális szabályozásának védelméről is értekeznek. Az amerikai kormány, amelyet Donald Trump irányított, korábban éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió szabályozási kereteivel szemben. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament képviselői arra figyelmeztették Ursula von der Leyent, hogy ne engedjen a nyomásnak, és ne engedje, hogy az EU saját normáit feláldozza Trump politikai érdekeiért.
