Most érkezett a hír Kapu Tiborék világából: szinte biztosra vehető...

Megdöbbentő hírek érkeztek: egy rendkívüli felfedezés látott napvilágot a tragikus körülmények között elhunyt Gene Hackman életéről...

Közeleg a búcsú pillanata, véget ér a lenyűgöző űrutazás. Már szinte biztos, hogy hétfőn tér vissza a világűrből a második magyar űrhajós, Kapu Tibor. Eredetileg ezen a héten, csütörtökön tervezte, hogy társai mellett landol a Nemzetközi Űrállomásról, azonban az ő pályája olyan, hogy a visszatérés csak hétfőtől válik lehetővé. Ráadásul ez az amerikai űrhajózás történetében úttörő lépésnek számít, hiszen most először fog az emberekkel visszatérő kapszula az Egyesült Államok nyugati partján, a Csendes-óceán vizébe ereszkedni. Ha minden a tervek szerint alakul, a jövőben ez a módszer válik majd a NASA küldetéseinél a gyakoribbá.

Axiom Space tájékoztatása szerint a tervek szerint hétfőn 13:05-kor, magyar idő szerint, leválik a "Grace" nevű Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásról. Ezt követően a Csendes-óceán vizein, Kalifornia partjainál készül a landolásra.

A késés hátterében egy összetett helyzet áll. Jelenleg az ISS olyan pályán kering, hogy a Nap folyamatosan megvilágítja, ami néhány havonta bekövetkezik. A hőmérséklet emelkedésének elkerülése érdekében ilyenkor több napelemet elforgatnak, és bizonyos berendezéseket lekapcsolnak. Ezekben az időszakokban az űrállomás nem indít és nem fogad űrhajókat. Csak az ilyen műveletek befejezése után lehet megkezdeni a lecsatlakozási folyamatokat.

Kapu Tiborék történelmet írnak azzal, hogy ők lesznek az első legénység, amely nem az amerikai kontinens keleti felén, vagyis Florida közelében landol, hanem a nyugati oldalon, Los Angelestől néhány száz kilométerre. Ember nélküli űrhajó már szállt le a Csendes-óceánba, de emberes küldetés esetében ez lesz az első. Ha nem lesz gond, ettől kezdve majd ide érkeznek vissza az amerikai űrhajók.

A Blikk Gergőt, az Űrkutatás magyarul YouTube-csatorna házigazdáját faggatta az új típusú landolás hátteréről. Gergő véleménye szerint a visszatérés - bármely helyszínről is legyen szó - a start mellett a küldetés egyik legizgalmasabb és legnagyobb kockázatot rejtő mozzanata.

- Azért választották a keleti partot évtizedeken keresztül, hogy minél közelebb jussanak a Kennedy Űrközponthoz. Most viszont a nyugati oldalra minden rendelkezésre álló eszközt, beleértve a hajókat, helikoptereket és mentőcsapatokat is, át kell helyezni a biztonságos leszállás érdekében - nyilatkozta a csatorna igazgatója.

Mindez a jelenség a rakétakabin alatt rejtőző, úgynevezett csomagtartó rekesz miatt van. Ez a rekesz akkora átmérőjű, mint a rakétatest vagy a kabin, amely néhány méter magasságú. Érdekesség, hogy a fékezési manőverek megkezdéséig a rekesz a kabinnal együtt mozog, együtt alkotva egy egységet.

- Eddig megszokott volt, hogy az ISS-től való leválás után ez a két egység szétválik, eltávolodik egymástól, a modul ezután magányosan sodródik az űrben, majd pár hétre rá süllyedés közben visszatér a légkörbe és elég. Ám nemrégiben megtörtént, hogy nem az óceán fölött történt a beérkezés, hanem szárazföld felett, ráadásul nem semmisült meg, hanem egy 2 méteres darab lakott terület közelében csapódott a földnek. Ezért döntöttek a leszállási helyszín megváltoztatása mellett.

A jövőben a két egység csak akkor válik el egymástól, amikor a kabin a légkör irányába süllyedni kezd a fékezési manőverek befejeztével. Ezt követően az elszakadt egység nagyjából egy időben és pályán haladva fog a légkörbe merülni, ami azt jelenti, hogy a darabjai az óceánba fognak zuhanni. E területen a visszatérés időpontjában hajózási és repülési tilalmak lesznek érvényben - mondta a szakértő, megjegyezve, hogy ez a keleti parton nem kivitelezhető.

A csomagtartó egységen napelemek is vannak, de egyébként üres. Nincs rajta hőpajzs, így többnyire megsemmisül a légkörben.

Megkérdeztük a YouTube-csatorna vezetőjét arról, hogy vajon látható lesz-e az űrkabin légköri visszatérésekor fellépő lángolás a földről. A válasza alapján, mivel a visszatéréseket általában a nappali órákra ütemezik, és a nézők is csak nagy távolságban tartózkodhatnak, az esélye ennek meglehetősen csekély.

- Az űrkabin nagyjából száz kilométer magasságban izzik fel a leginkább, így éjjel akár száz kilométernél messzebbről is látható lenne a hatalmas fénycsóva. Ám lakott terület nincs a pályaív alatt, így legfeljebb a tiltott zóna határán lévő hajókról lehet majd észlelni ezt a látványos mozzanatot - fogalmazott Gergő.

A landolás időpontja nagymértékben függ a földi időjárási viszonyoktól. Általában a lecsatlakozást követően néhány órán belül megkezdődik a kabin fékezési manővere, amelyet az apró hajtóművek végeznek. Azonban ha lent viharos időjárás uralkodik, előfordulhat, hogy a kabin hosszú órákon át, sőt akár egy teljes napig is kering fékezés nélkül, és csak akkor próbálkoznak a Földre való leszállással, amikor a körülmények már biztonságosak. Éjszakai érkezésre viszont ritkán van példa, hiszen a kiemelés és mentés sokkal egyszerűbb nappali fényben, így a szakemberek általában elkerülik az éjszakai landolásokat.