Az infláció jelentősen lassult, de bármilyen állítást is hallunk erről, a helyzetnek semmi köze az árrések szabályozásához.

A benzin ára jelentősen csökkent, a szolgáltatások terén pedig a bázishatás játszik szerepet. A KSH a sok vitát kiváltó módszertannal a rezsiköltségeket lényegesen alacsonyabbra kalkulálta. Az élelmiszerek árai viszont nem változtak, ami hozzájárult ahhoz, hogy az infláció mértéke 4,7 százalékra lassult.

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb, márciusi inflációs adatait:

Ebben a hónapban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Egy hónap alatt nem változott az átlagos árszínvonal, februárról márciusra pontosan 0 százalékra egyenlítették ki egymást a különböző termékek árának változásai.

A 4,7%-os éves inflációs adat kedvezőbbnek tűnik, mint a februári 5,6%-os érték, de a csökkenés önmagában nem igazán meglepő. Az elemzők már korábban előrejelezték, hogy az infláció csúcspontját az év elején fogja elérni, sőt, sokan januárra várták a maximumot, ahonnan a helyzet javulni kezd. Így hát már régóta esedékes volt, hogy a növekedés üteme mérséklődjön. Tavaly január és április között jelentős áremelkedés zajlott, ami miatt a mostani árakat a 12 hónappal ezelőtti árszintekhez viszonyítva egyre magasabb alapra kell helyeznünk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gyakran változó árú termékek nélküli maginfláció megdöbbentően magas, 5,7%-os szintet mutat.

Leegyszerűsítve négy okkal lehet magyarázni a mostani látványos lassulást:

A számítás folyamata a következő lépések szerint alakult:

Egy hónapja ilyenkor az EU legnagyobb inflációja volt a magyar, egyelőre a 21 ország közül, amelynek megvan a végleges adata,

Még mindig a miénk a legkiemelkedőbb.

Az élelmiszerek inflációja egy apró ezrelékponttal, 7,1-ről 7 százalékra csökkent, míg havi szinten az árak stagnáltak. A kormány szempontjából az árréssapka bevezetése jelenthetné a nagy áttörést a piacon. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni a jelenlegi számokat, különösen a dátumok tükrében. A KSH adatgyűjtői ugyanis minden hónap elseje és huszadika között rögzítik az árakat, és mivel az új árrés-szabályokat március 11-én hirdették ki, majd 17-én léptek életbe, a statisztikák sok olyan terméket is tartalmaznak, amelyek ára a régi szabályok idején került rögzítésre.

Vannak igazán kiemelkedő esetek: a liszt ára 42,2%-kal emelkedett, az étolaj 32,7%-kal drágult, míg a tojás 26,1%-os áremelkedést mutatott. A kávé ára is 18,6%-kal nőtt az elmúlt évben. Érdekes módon, a kolbász és a száraztészta egyfajta ellentmondást képeznek ebben a trendben, hiszen áraik 1,4%, illetve 0,8%-os csökkenést mutatnak.

A következő fontos csoport a szolgáltatások, 2023 decembere óta minden egyes hónapban ennek az inflációja volt a legnagyobb, és ez így van most is.

A bázishatás most itt különösen fontos: tavaly épp márciusra esett a telekommunikációs cégek nagy áremelése, amellyel még a 2023-as inflációt beleépítették az áraikba. A telefon- és internetdíjak akkor egyetlen hónap alatt 10,8 százalékkal nőttek, úgyhogy mostantól már ennyivel magasabb a bázis, amihez hasonlítunk. Ennek a hatása nagyon látványos: februárban még 14,9 százalékos volt ebben a kategóriában az éves infláció, most már csak 3,9.

A kormány most már a bankokat is a díjak befagyasztásával fenyegeti, nem csupán a telefonos szolgáltatókat. A banki költségek, amelyek az inflációs tényezők közé tartoznak, más szolgáltatásokkal együtt alkotják a "fel nem sorolt szolgáltatások" kategóriát, amely jelenleg 13,8 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt. Érdekesség, hogy ez a csoport 0,2 százalékkal olcsóbb, mint februárban volt.

Azért vannak így is nagy áremelkedések a szolgáltatások között: a posta 11,3, a járműjavítás 10,3, a lakáskarbantartás pedig 10 százalékkal drágább, mint egy éve volt.

A tartós fogyasztási cikkek esetében a forint árfolyama kiemelkedően fontos tényező, mivel ezek többsége külföldről érkezik az országba. Márciusban a forint erősödése elsőre kedvező jelnek tűnhet, azonban figyelembe kell venni, hogy a tavalyi márciusi szinthez képest még mindig gyengébb értékekkel állunk szemben. Továbbá, a kereskedők által márciusban beszerzett termékek többsége olyan időszakban érkezett, amikor a forint árfolyama a leggyengébb volt az utóbbi két évben. Az egyes termékkategóriák között megfigyelhető áremelkedések is érdekes képet festenek: az ékszerek ára 21%-kal nőtt, míg az új autók 6,1%-os emelkedést mutattak, a szobabútorok esetében pedig 3,2%-kal drágultak. Ezzel szemben a használt autók 2%-os áresése lefelé húzta az átlagot, ami rávilágít arra, hogy a piaci trendek igen vegyesek.

Nagyban befolyásolja az inflációt a benzinár is. A járműüzemanyagok idén márciusban átlagosan 2,5 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, és 4,1 százalékkal vannak lejjebb a februárinál.

És sokat számíthat a rezsi is. A hidegebb február után a március valamivel melegebb volt az átlagosnál, így a KSH - hazai használatra megtartott, az Eurostat felé már lecserélt - módszertana szerint többen férhettek be az alacsonyabb árat biztosító fogyasztási határ alá. Így jöhetett ki az, amit nagyon sokszor kritizáltak a módszertanban: a vezetékes gáz ára a statisztika szerint 5,5 százalékkal esett, miközben valójában ugyanannyiba kerül, csak többen tudták a rezsicsökkentési határ alatt tartani magukat.

A jövőt illetően a Magyar Nemzeti Bank egy hónappal ezelőtt, a februári inflációs adatok nyilvánosságra hozatalát követően jelezte, hogy a legrosszabb forgatókönyvekhez képest is kedvezőtlenebb a helyzet. Azóta a saját előrejelzéseiket is módosították, és most már arra számítanak, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint is 4,5 százalékos éves átlagos inflációval kell számolni. A pesszimistább becslések szerint ez akár 5,1 százalékra is emelkedhet. A kormány is felülvizsgálta a várakozásait, és ők szintén 4,5 százalékos inflációval kalkulálnak.