Hozhat-e létre hallászavart a zajszűrős fülhallgató?
Egyre többen fordulnak szakemberhez amiatt, hogy nem tudják szétválasztani a zajt és azokat a hangokat, amelyekre oda kellene figyelniük. A probléma azonban nem a fülükkel van.
Aki rendszeresen utazik tömegközlekedéssel, hosszú repülőútra indul vagy zajos munkahelyen dolgozik, annak áldás lehet a zajszűrős fülhallgató. Megvéd azoktól is, akik már elfelejtették, hogy a telefont a fülünkhöz tartva is lehet beszélgetni anélkül, hogy telekürtölnénk a vonatot a magánéletünk nyomasztó részleteivel, vagy azoktól, akiket a legkevésbé sem foglalkoztat, hogy a körülötte lévők nem szeretnék a TikTok-videók véget nem érő áradatának idegtépő hangsávját hallgatni. Audiológus szakemberek azonban tartanak attól, hogy a zajszűrős fülhallgatók túlzásba vitt használata negatívan befolyásolhatja a hallás képességét - derül ki a Guardian cikkéből.
A lapnak nyilatkozott egy brit audiológiai klinika vezetője, Renne Almeida, aki azt mondta, egyre több felnőtt fordul hozzájuk hallásproblémákkal, a vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a fülükkel minden rendben van, zavaraik agyi eredetűek. Például nem tudják megállapítani, hogy merről jönnek a hangok, vagy nehezen tudnak követni egy beszélgetést a vonaton, egy bárban vagy étteremben.
Az auditív feldolgozási zavar (ADP) egy olyan rendellenesség, amelyet gyakran diagnosztizálnak gyermekeknél, de mostanában egyre több felnőtt is küzd ezzel a problémával. Almeida szakértő figyelmeztet arra, hogy a zajszűrős fülhallgatók szerepe megnövekedhetett ebben a jelenségben. "Agyunk folyamatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy többféle hangot kezeljen egyszerre, és képes arra, hogy gyorsan eldöntse, melyik zajra érdemes figyelni, és melyik ignorálható. Például, ha kint egy kutya ugat, szinte azonnal észlelem, hogy mit hallok, és nem vonja el a figyelmemet" - részletezte. Azonban a zajszűrő technológia miatt most már gyakran csak egyetlen hangforrással találkozunk, legyen az zene vagy podcast, ami megkönnyíti a figyelmet, ugyanakkor csökkentheti az agyunk általános zajkezelési képességeit.
Almeida véleménye szerint a zajszűrős fülhallgatók túlzott alkalmazása a gyermekek esetében hátrányosan hat a hangokra való odafigyelés képességére. A felnőttek esetében pedig az agyuk hasonlóan elnehezülhet, mint ahogy izmaink is elsorvadnak a mozgáshiány következtében. Ennek következményeként nehezebben tudják elkülöníteni a beszédet a környezeti zajoktól.
Jelenleg még nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t (Auditory Processing Disorder) okozhatnak, ám Almeida úgy véli, hogy a téma komoly figyelmet érdemel. "Nyilvánvaló, hogy elengedhetetlenek a kutatások, amelyek a hosszú távú használatra összpontosítanak, különösen a fiatalok körében" - fogalmazott.
Az ADP az iskoláskorú gyerekek 3-5 százalékát érinti. Összefüggésbe hozták már az alacsony születési súllyal, de a krónikus középfülgyulladással is. Felnőtteknél sztrók, vagy a fejet ért trauma is kiválthatja. Cheryl Edwards, egy bostoni gyermekkórház audiológusa arról beszélt, hogy az APD-s gyerekeknek nehéz figyelniük a tanteremben, és nem ismerik fel az olyan nonverbális jeleket, mint a szarkazmust jelző hangszínváltoztatás. Az olvasással és helyesírással is lehetnek problémáik.
Harvey Dillon, a Manchesteri Egyetem professzora rámutat arra, hogy korábbi tapasztalataink jelentős hatással vannak arra, hogyan tudjuk elkülöníteni a háttérzajtól azt, amire éppen fókuszálni szeretnénk. Például, ha egy gyermek ötéves kora előtt többször szenved fülbetegségektől, később nehezen tudja majd kiszűrni az egy irányból érkező hangokat, miközben figyelmen kívül hagyja a zavaró tényezőket. Sokan küzdenek ezzel a képességgel, és a felzárkózás nem mindig könnyű. Azonban már léteznek olyan innovatív alkalmazások is, amelyek intenzív edzés révén segíthetnek a hallás és a figyelem fejlesztésében.
Dillon azt mondta, nincs tudomása olyan kutatásról, amely a zajszűrős fülhallgatók és a csökkent hallásfeldolgozási képesség közötti összefüggést vizsgálná, viszont a hangos zenehallgatás károsíthatja a hallóidegeket, anélkül, hogy befolyásolná a hallásvizsgálatok során mért küszöbértékeket. "Lehet, hogy a hangos zenehallgatás okozza az auditív feldolgozási zavart, nem a zajszűrés" - mondja a szakember, hozzátéve, hogy ebben az esetben a zajszűrés kifejezetten hasznos lehet, mert lehetővé teszi, hogy a zavaró háttérzajokat kiszűrve halkabban tudjunk zenét hallgatni.
Amíg nincsenek megbízható eredmények, Almeida a csontrezgéses fejhallgatók használatát, és a hallásgyakorlást ajánlja. Pácienseit arra biztatja, hogy hallgassanak beszélgetős műsorokat, és figyeljenek a rapszámok szövegeire. "Fordítsunk figyelmet arra, hogy meghalljuk, amit mondanak" - javasolja.
