A száj- és körömfájás következtében várhatóan csökkenni fog a sertéshús ára.
Az áldozat korábban már tett feljelentést, ennek ellenére nem került sor a távoltartás elrendelésére Krisztián ellen, aki Ausztriában követte el a gyilkosságot.
A vármegyét a hatóság sárga zónába helyezte, ami azt jelenti, hogy a területről külföldre húst nem lehet exportálni. Belföldi forgalmazásra azonban az itt előállított állati élelmiszerek még mindig elérhetők. A fertőzött terület 10 kilométeres körzetéből származó hús is megjelenhet a boltok polcain, de ezek csomagolásán egy külön embléma fogja jelezni a származási helyet.
Az agrárminisztérium - megelőzendő, hogy az egyik közeli nagy sertéstelepet is elérje a vírus - 10 ezer ottani hízó leölését is elrendelte. A bürokrácia és a kötelező karantén miatt azonban az intézkedés elhúzódott, és a disznók közben elhíztak: 110 kiló helyett másfél mázsát nyomnak. De ez sem menti meg őket sorsuktól a pápai vágóhídon. A belőlük készülő porciózott nyers húst, párizsit, felvágottat, virslit 40 százalékkal olcsóbban dobná piacra az agrárminisztérium.
"Nagy István elmondta, hogy ezek a termékek képesek helyettesíteni a boltokban elérhető legolcsóbb import húsokat, miközben a gazdák az állami kártalanítás révén megkapják a teljes felvásárlási árat. Hozzátette: az ilyen húsok teljesen egészségesek, sőt, a biztonságuk is garantált, mivel minden állatot 24 órával a vágás előtt vérvizsgálatnak vetnek alá."
A miniszter hangsúlyozta, hogy lényeges tisztában lenni ezzel, mivel számos összeesküvés-elmélet terjedése tapasztalható.
"Kamunak tartja a magyar társadalom nagy része a járványt, és ez nehezíti a védekezést. Arról is meg vannak győződve sokan, hogy ez egy mesterségesen generált valami, hogy rovarfogyasztásra vegyék rá az embereket. Megdöbbentett ez a társadalmi ellenállás, miközben enélkül is óriási a gazdasági kár, amivel meg kell küzdenünk" - jegyezte meg Nagy István.
Miért irtják tömegesen az állatokat, amikor egy vírus megjelenik?
Minden egyes állat tünetmentes volt, de sajnos a vírus hordozói lettek. Azért kellett őket elválasztani, hogy megakadályozzuk a fertőzés további terjedését. Karanténba zárni ezeket az állatokat nem lenne megoldás, mert így a vírus szaporodásának esélye megnőne. Ha egy telepen legalább egy állatnál megjelennek a tünetek, akkor biztosan a többi is megfertőződött.
Miért voltak sokkal hatékonyabbak az akkori járványkezelési intézkedések 1973-ban?
Abban az időszakban az állattenyésztés nem működött ipari méretekben. A kis családi gazdaságokban, ha egy tehén megbetegedett, azonnal levágták, a többi állatot pedig karanténba helyezték. Ma már ez a megközelítés elképzelhetetlen lenne.
Az állatok oltása számos okból kifolyólag nem mindig lehetséges. Először is, bizonyos fajták esetében a vakcinák nem bizonyultak hatékonynak, vagy a betegségek, amelyek ellen oltani kellene őket, nem jelentkeznek annyira gyakran. Másrészt, egyes állatok, különösen a vadon élő fajok, nehezen hozzáférhetők, így az oltásuk logisztikailag kihívást jelent. Ezen kívül az oltások esetében figyelembe kell venni az állatok egészségi állapotát is; a gyengébb immunrendszerű egyedek esetében az oltás kockázatos lehet. Végül, a vakcinázás költségei és a megfelelő szakértelem hiánya is gátat szabhat az állatok oltásának.
A vakcina segítségével egy legyengített vírus kerül be az állat szervezetébe. Az ilyen módon kezelt állati termékeket külföldön nem keresik. Talán az lenne a megoldás, ha minden országban bevezetnék a kötelező vakcinázást.
Valóban laboratóriumi környezetből szabadult el a vírus? Vagy esetleg pakisztáni munkavállalók hozták be?
A járványügyi nyomozás eddig nem tudta pontosan megállapítani, hogy miként jutott el a kórokozó Magyarországra. A kisbajcsi telepen pakisztáni munkavállalók élnek és dolgoznak, de valószínűtlen, hogy ők lennének a járvány forrásai. Két éve nem látogatták meg hazájukat, így nem találkozhattak ottaniakkal, ráadásul csomagokat sem kaptak azóta.
